böjtös mn 15C2

1. ’olyan 〈nap v. időszak〉, amikor (egyházilag előírt) böjtöt tartanak’ ❖ [Pesten] a derék [Pesten a német színházigazgató] urak átengedtek a magyar előadások számára hetenkint két napot, szerdát és pénteket, miket bőjtös napoknak hivnak mind a naptárban, mind a szinházi heti rendben, mert akkor legkevesebb közönség jár (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Két hét mulva meg volt az esküvő. Lakodalmat nem tartottak, mert már böjtös idő volt (1927 Móra Ferenc C3206, 26) | A böjtös időszakokban: adventben, karácsony 2. napjától vízkeresztig, a nagyböjtben és húsvét 2–3. napján sohasem volt tánc, még lakodalom sem (1990 Magyar néprajz CD47).

2. ’a böjtre vonatk. előírásoknak megfelelő(en hús és zsír nélkül készült) 〈ennivaló, étel〉, ill. böjt idején szokásos 〈étrend, étkezés〉’ ❖ borsónál, lentsénél, kása ’s pohánkánál, és bjtös káposztánál egyebet alig láthatnak asztaljokon (1792 Magyar Kurír C0320, 202) | Lencse bőjtösen (1892 Zilahy Ágnes C6079, 95) | Hát biz a böjtös ebédhez almabor járja (1897 Jókai Mór CD18) | [az aszalt gyümölcsből készült] levesek majd mindenütt a karácsonyesti, nagypénteki böjtös étrend elmaradhatatlan fogásai (1977 NéprajziLex. CD47).

3. (rég)(egyházilag előírt) böjtöt (rendszeresen) tartó 〈személy, közösség〉, ill. ilyen személyre valló’ ❖ az álarczos’ nyomoru böjtös kinézése (1840 Figyelmező C0154, 849) | megőrzött lelkü, bőjtös Lányok imáival, mik szívöket Minden világitól elforditották (1866 Greguss Ágost ford.–Shakespeare CD11) | [az Ecsedi-láp környékéről sok itt kifogott csíkot] szállítanak tovább olyan vidékre, a hol bőjtös nép lakik (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21).

4. (vál) ’kényszerű önmegtartóztatásban, ill. ínséges körülmények között töltött 〈időszak〉’ ❖ Ilyen éjszakák után mindig bőjtös, keserves napok következtek (1910 Ady Endre C0533, 131) | Élni kell és az üzlet üzlet! A hosszú bőjtös nyári pangás után az új kurzus növendékeit nem lehet elriasztani holmi tragikus halálesettel (1928 M. Pogány Béla CD10) | Kérdés, annyi böjtös esztendő után erőt tudnak-e venni magukon a feldolgozók, képesek-e javítani a hatékonyságon (1998 Figyelő CD2601).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. böjt; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

böjtös melléknév 15C2
1.
olyan 〈nap v. időszak〉, amikor (egyházilag előírt) böjtöt tartanak
[Pesten] a derék [Pesten a német színházigazgató] urak átengedtek a magyar előadások számára hetenkint két napot, szerdát és pénteket, miket bőjtös napoknak hivnak mind a naptárban, mind a szinházi heti rendben, mert akkor legkevesebb közönség jár
(1857 Vasárnapi Újság)
Két hét mulva meg volt az esküvő. Lakodalmat nem tartottak, mert már böjtös idő volt
(1927 Móra Ferenc)
A böjtös időszakokban: adventben, karácsony 2. napjától vízkeresztig, a nagyböjtben és húsvét 2–3. napján sohasem volt tánc, még lakodalom sem
(1990 Magyar néprajz)
2.
a böjtre vonatk. előírásoknak megfelelő(en hús és zsír nélkül készült) 〈ennivaló, étel〉, ill. böjt idején szokásos 〈étrend, étkezés〉
borsónál, lentsénél, kása ’s pohánkánál, és bjtös káposztánál egyebet alig láthatnak asztaljokon
(1792 Magyar Kurír)
Lencse bőjtösen
(1892 Zilahy Ágnes)
Hát biz a böjtös ebédhez almabor járja
(1897 Jókai Mór)
[az aszalt gyümölcsből készült] levesek majd mindenütt a karácsonyesti, nagypénteki böjtös étrend elmaradhatatlan fogásai
(1977 NéprajziLex.)
3. (rég)
(egyházilag előírt) böjtöt (rendszeresen) tartó 〈személy, közösség〉, ill. ilyen személyre valló
az álarczos’ nyomoru böjtös kinézése
(1840 Figyelmező)
megőrzött lelkü, bőjtös Lányok imáival, mik szívöket Minden világitól elforditották
(1866 Greguss Ágost ford.Shakespeare)
[az Ecsedi-láp környékéről sok itt kifogott csíkot] szállítanak tovább olyan vidékre, a hol bőjtös nép lakik
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
4. (vál)
kényszerű önmegtartóztatásban, ill. ínséges körülmények között töltött 〈időszak〉
Ilyen éjszakák után mindig bőjtös, keserves napok következtek
(1910 Ady Endre)
Élni kell és az üzlet üzlet! A hosszú bőjtös nyári pangás után az új kurzus növendékeit nem lehet elriasztani holmi tragikus halálesettel
(1928 M. Pogány Béla)
Kérdés, annyi böjtös esztendő után erőt tudnak-e venni magukon a feldolgozók, képesek-e javítani a hatékonyságon
(1998 Figyelő)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. böjt; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások