bölcső fn 1C
1. (Népr is, átv is) ’csecsemő altatására, ringatására, megnyugtatására stb. szolgáló, rendsz. ívelt talppal ellátott v. állványra akasztható teknő v. kosár alakú fekvőhely, kül. kiságy, ill. ekként haszn. tárgy’ ❖ böltsödet is a’ Muſák rengették (1772 Barcsay Ábrahám 7019037, 20) | a’ Tudományok fel-nem serdlhetnek, ’s tsak alíg léphetnek-ki pólyás böltsjökbl (1790 Mindenes Gyűjtemény C0369, 74) | – S hát e bölcsővel mit csináljunk? kérdé Klára a helyre mutatva, hol alig három hónapos csecsemője szendergett (1858 Kemény Zsigmond 8235015, 30) | A hol kell, bölcső vagy bölcsőnek használt teknő s a rokka szaporítja az ingóságot (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | nekem még volt bölcsőm, méghozzá ötletes pedálszerkezettel szinte önműködően ringó, apám saját találmánya és készítménye (1936 Illyés Gyula 9274057, 86) | A házon kívül használt változat (mezei bölcső) állványa összecsukható, a fekhely könnyű rácsszerkezet vagy lepelből alakították ki. Elterjedési területe kisebb a talpas bölcsőénél (1977 NéprajziLex. CD47).
2. (egysz-ban, birtokszóként) (vál) ’az a hely, ahol vki v. vmi (meg)született, ahonnan vki v. vmi származik, ahonnan vmi ered’ ❖ Görögország bölcsője volt minden tudományoknak (1778 Bessenyei György¹ C1085, 11) | Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az ’s majdan sírod is, Melly ápol ’s eltakar (1836 Vörösmarty Mihály 8524251, 210) | Hazánkban a művelődés bölcsője Dunántúl volt (1912 Malonyay Dezső CD07) | Anglia, Franciaország, és Olaszország nem akarhatják. Hogy elveszítsük Erdélyt, bölcsőjét mindannak, ami örökkévalóan magyar (1931 Szabó Dezső 9623013, 130) | A 2,5 millió éves taungi gyermekkoponya […] az első bizonyíték arra, hogy Afrika, nem pedig Ázsia volt az emberiség bölcsője (1995 Természet Világa ford. CD50).
2a. ’forrása, kiindulópontja, es. előmozdítója vminek’ ❖ az érzéki külvilág minden egyébb észméreteimnek [ti. ismereteimnek] bölcsője (1830 Imre János 8195002, 26) | A nyelvek csakugyan a bölcsészet bölcsői (1858 Erdélyi János² 8131105, 199) | 1908-ban megszületik a máig fennálló Nyugat: az új magyar irodalom bölcsője (1928 Komlós Aladár 9347016, 183) | Azt szeretném elérni, hogy a Magyar Tudományos Akadémia az alaptudományok bölcsője legyen (1999 Természet Világa CD50).
3. (egysz-ban, birtokszóként) (vál) ’az az idő(szak), amikor vmi elkezdődött, vminek a kezdete, kezdeti korszaka, ill. kezdetleges, kifejletlen állapota’ ❖ Ez az Arany-id vólt az Eclogának vagy Páſztori Versnek bltsje (1792 Mindenes Gyűjtemény 7457089, 374) | A boldogtalan latán [!] nyelv dúlta már bölcsőjétől fogva a magyar csinosodás szellemét; e holt nyelv mérge olvasztá az ifju kebelben a honinak minden szeretetét (1835 Széchenyi István 8429016, 36) | Milyen hivalkodó lelkesedéssel kaczérkodtok az iparral, holott az nálunk még csak bölcsejében van (1887 Wohl Stefánia 8530008, 34) | a Mercedes óriási múltra tekinthet vissza, hiszen ott bábáskodott az automobilizmus bölcsőjénél (1998 Magyar Hírlap CD09).
3a. (gyakr. -től raggal, hsz-szerűen) (vál) ’〈emberi életpálya kezdetének kif-ére〉’ ❖ Btsmtl fogva mostani üdmig (1789 Fejér Antal ford.–Barclay C1733, 65) | Mi is lehetne tartós, nagy és tökéletes ezen kis hézagban a bölcső és koporsó között? (1813 Katona József 8226003, 201) | a bölcsőtől a sírig (1827 Toldy Ferenc 8481036, 212) | Nem az az öreg, doktor úr, aki messze van a bölcsőtől, – de aki közel van a koporsóhoz (1923 Karinthy Frigyes 9309034, 168) | Condorcet a leghatározottabban elutasította azokat az állami oktatással kapcsolatos elgondolásokat, amelyek az antik Spárta mítoszát fölidézve maga alá akarják gyűrni a gyermekeket a bölcsőtől kezdve (1995 Természet Világa CD50).
4. (kissé rég, Áll) ’〈rovarra vonatkoztatva:〉 a felnőtt egyed v. az ivadék által készített, ill. az ivadék saját testén kifejlődő, a lárvának v. bábnak védelmet és táplálékot biztosító természetes(, sejtszerű) képződmény, burok, gubó stb.’ ❖ [a méh lárvája] böltsöjébe belé póláltatik, Melly felyül viaszszal bé-is bóltoltatik (1774 Vesmás Márton C4461, 20) | a bábok a lárvák által rágott fűrészporszerű anyagból álló jellegzetes gubókban (bölcsőkben) fejlődnek (1922 RévaiNagyLex. C5711, 486) | A gubacsdarazsak növényi részekbe tűzik bele petéiket. A szúrás helyén gubacs keletkezik. Ez a bölcsője az álcának s egyúttal tápláléka is (1927 TolnaiÚjLex. C5724, 239) | Az ötödik nyár folyamán a lárva [ti. a szarvasbogáré] ökölnyi erős bölcsőt készít, amely a hím bábjánál, melyen a hasára fektetett agancs már látható, nagyobb (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Csupán a herék őrködtek marcona és kövér katonák módjára a fiatal királynők bétakaró bölcsői felett (1934 Tamási Áron 9701011, 70).
5. (Műsz is) ’eszköznél, gépnél, fegyvernél az a mélyedésszerű rész, vájat v. ágyazat, amelybe vmely alkatrész beleillik, belesimul v. benne mozog’ ❖ Mig a régi heliométereknél [= egymáson eltolható lencsékből álló csillagászati távcső] az okulár és objektiv külön volt forgatható, addig a Repsold uj héliométerjénél egy szilárd bölcsőben az egész távcső forgatható (1893 PallasLex. CD02) | A csövek, melyek egy belső csőből és rája húzott acélköpenyből és szorító gyűrűkből állanak, ú. n. bölcsőtalpakban fekszenek, vagyis az ágyúcső a lövés után egy szintén csőalakú bölcső belsejében fut vissza anélkül, hogy a talp e mozgásban részt venne (1913 RévaiNagyLex. C5705, 352) | A hátsó felfüggesztés az amerikai GM-típusokból ismert, a karosszériához H-alakú bölcsőn és miniblokkrugókon keresztül csatlakozó négy lengőkaros megoldás (1997 Magyar Hírlap CD09).
ÖU: arany~.
ÖE: ~intézet.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.