bölcsődal fn 4A8

(átv is) ’csecsemőknek, ill. kisgyermekeknek (bölcső mellett) énekelt, álomba ringató, andalító dal’ ❖ Bölcsdalom’ csermelyke zengi, Nap és csillag kéjelg velem, Hervadt kertem Zephyr lelengi, Testvér ölén sírom lelem (1829 Kovacsóczy Mihály C0422, 249) | „Úgy sem lehet a dolgon most segíteni!” ez a bölcsődal, melylyel tetterőnket el szoktuk altatni (1870 Kossuth Lajos CD32) | a bölcsőske a betlehemesnek egy része, a születés és a pásztorok imádása között eltelt időt mutatja be. […] egész meséje mindössze annyi, hogy a szent pár ringatja az újszülött Jézust, bölcsődalt, a jelenlévő angyalok pedig üdvözlő éneket énekelnek neki (1957 Schram Ferenc CD52) | a te mély alt hangod nyugtatott, ha féltem, a te dalod volt a bölcsődalom (2000 Magyar Hírlap CD09).

a. (tulajdonnévként is) (Irodt v. Zene) ’ez mint (nép)költészeti, (nép)zenei alkotás, (hangszeres) zenemű, ill. ez mint műfaj’ ❖ hogyha a nagy szellem vissza-visszavágyik […], ebben a csendes kis otthonban mindig megtalálja azt a helyet, hol most is visszazöng még az elnyugtató bölcsődal: „Cserebogár, sárga cserebogár.” (1854 Jókai Mór CD18) | [versciklus címeként:] Bölcsődalok (1863 Gyulai Pál CD01) | [Fái László] Ebner Bölcsődalát igazi bravurral és mély érzéssel adta elő (1894 Hazánk 8634001, 8) | [a vacsorákon] csemege gyanánt mindig szerepelt egy-egy sanzon vagy bölcsődal (1956 Urbán Ernő 2005053, 642) | bölcsődal, altatódal, csucsujgató: népi líránk alkalmi műfaja, mely formájában a ringatáshoz igazodik, tartalmában pedig álomra késztet, olykor az énekes érzelmeit fejezi ki (1977 NéprajziLex. CD47).

J: altatódal.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

bölcsődal főnév 4A8
(átv is)
csecsemőknek, ill. kisgyermekeknek (bölcső mellett) énekelt, álomba ringató, andalító dal
Bölcsdalom’ csermelyke zengi, Nap és csillag kéjelg velem, Hervadt kertem Zephyr lelengi, Testvér ölén sírom lelem
(1829 Kovacsóczy Mihály)
„Úgy sem lehet a dolgon most segíteni!” ez a bölcsődal, melylyel tetterőnket el szoktuk altatni
(1870 Kossuth Lajos)
a bölcsőske a betlehemesnek egy része, a születés és a pásztorok imádása között eltelt időt mutatja be. […] egész meséje mindössze annyi, hogy a szent pár ringatja az újszülött Jézust, bölcsődalt, a jelenlévő angyalok pedig üdvözlő éneket énekelnek neki
(1957 Schram Ferenc)
a te mély alt hangod nyugtatott, ha féltem, a te dalod volt a bölcsődalom
(2000 Magyar Hírlap)
a. (tulajdonnévként is) (Irodt v. Zene)
ez mint (nép)költészeti, (nép)zenei alkotás, (hangszeres) zenemű, ill. ez mint műfaj
hogyha a nagy szellem vissza-visszavágyik […], ebben a csendes kis otthonban mindig megtalálja azt a helyet, hol most is visszazöng még az elnyugtató bölcsődal: „Cserebogár, sárga cserebogár.”
(1854 Jókai Mór)
[versciklus címeként:] Bölcsődalok
(1863 Gyulai Pál)
[Fái László] Ebner Bölcsődalát igazi bravurral és mély érzéssel adta elő
(1894 Hazánk)
[a vacsorákon] csemege gyanánt mindig szerepelt egy-egy sanzon vagy bölcsődal
(1956 Urbán Ernő)
bölcsődal, altatódal, csucsujgató: népi líránk alkalmi műfaja, mely formájában a ringatáshoz igazodik, tartalmában pedig álomra késztet, olykor az énekes érzelmeit fejezi ki
(1977 NéprajziLex.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások