akadék fn 3A
1. (/nyj) ’vkinek, vminek a mozgását, haladását gátló v. megakasztó tárgy, dolog’ ❖ A’ toronyból le-ereſztett kö nyomja maga alatt a’ levegö eget; ’s ha hulláſa eleibe üveget vagy patyolatot tartunk, azt, úgy mint uttyának akadékát által-üti (1777 Molnár János 7232010, 111) | A’ középső sáncz hidig nem volt előttünk akadék (1815 Pálóczi Horváth Ádám C2124, 55) | De nagy akadék is az a has valóban Szerelemben ugymint harczias dolgokban (1854 Vajda János C4644, 67) | a [metszéskor] ledobált hajtásrészek csak akadékul szolgálnak a szőlőben, nem lehet miattuk járni, jól kapálni (1937 Borászati Lapok 2118001, 245) | [az együtt lakó családok gyerekei] még aprók voltak ugyan, de annál nagyobb akadékok a sürgölődő asszonyok lábai alatt (1941 Tatay Sándor 9704004, 21) | [Jocek] elhúzódott a falhoz, nem akart akadék lenni (1974 Szakonyi Károly 2025014, 582).
2. (rég) ’vkit tevékenységében, célja megvalósításában, ill. vminek a menetét, megvalósulását (meg)akadályozó tényező, körülmény’ ❖ Az emberi tekintet nagy akadék, az Istenes erkölts dolgában (1773 Faludi Ferenc C1665, 108) | Akhilles, kinek a’ Görög táborban máſſa nem vólt, tellyes akadéka lett a’ nyereség kéſztetésének (1776 Molnár János 7232023, 208) | [Kara Musztafa nagyvezír] 200 ezer embernél többl álló sereggel edgyenesen Bétsnek méne, és azt akadék nélkl meg-ſzállá (1791 Aranka György ford.–Gingins de Moiry 7010007, 70) | nem kétlem, hogy atyjának puszta neve elhárít minden akadékot (1863 Kazinczy Gábor ford.–Molière C3172, 41) | Az első és fő nehézség, a mi [a szó] megfejtésének nagy és erős akadéka, hogy biztosan olvasni se tudjuk (1892 Magyar Nyelvőr C0359, 3) • akadékot tesz vmiben (rég) ’vmi (meg)gátol vmit’ ❖ ebben, ’s több a’ féliben akadékot ne tegyen a’ reſtség, tunyaság, el-vetett hivalkodás (1775 Molnár János 7232026, 74) • akadékot vet vki elébe (rég) ’célja elérésében vki (rosszindulatúan) akadályoz vkit’ ❖ magad gyzhetetlen akadékot vetsz eleibe (1791 Aranka György ford.–Fenouillot C0637, 95) | helyén folyt a’ dolgunk: ihol egyſzerre a’ Sátán két akadékot vet elnkbe (1801 Molnár János 7445022, 55) • akadékban van (nyj) ’terhére van vkinek, útban van vhol’ ❖ [Púpos] Pista akadékban volt a szülői háznál (1881 Bánfi János C0779, 63) • akadékában van vkinek (rég) ’útjában áll vkinek, akadályoz vkit vminek a megtételében, elérésében’ ❖ senkinek akadékában nem vagyunk (1798 Kis János¹ ford.–Knigge C2658, 13) • akadékára van vminek (rég) ’útjában áll vminek, akadályoz vmit’ ❖ Tzipruſt, és Szeleutziát meg-járván mindenütt hirdetésének akadékára vólt Elimás nevü ördöngös férfiu; ki Sauluſtól világtalanná lett (1782 Molnár János 7232031, 122).
3. (rég) ’kétség, aggály, bizonytalanság’ ❖ mások előtt, ingyenn sem tselekednénk azt, a’ mit a’ magunk házfalai közt, ’s a’ magunk házanépe közt akadék nélkűl tselekeszünk (1808 Diószegi Sámuel 8105006, 121) | [Broglie úrnak] is vannak akadékai, ’s maga Humann ur … sem igen hajlandó a’ közvéleménnyel szembekelni (1832 Jelenkor C0224, 659) | minden örömet akadék nélkül kellene élveznünk (1853 Vahot Imre C4633, 43) | [Jenőy a pénz visszautasításával] aztán nagyon akadékba hozta a társait is: azok is restellték a pénzt érinteni (1872 Jókai Mór C2282, 63) | Mária maga részéről hódol a törvénynek, engedelmeskedik akadék nélkül, haladék nélkül (1887 Nogáll János 8336003, 152).
J: akadály.
Sz: akadéktalan.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. akaszt; SzT.; ÚMTsz.