bőség fn 3B8 

1. ’(vminek a nagy) kiterjedés(e), szélesség(e), tágasság(a)’ ❖ [ha] a’ föld bségét meg-tekintük [!], abban […] 100 milliom ember-is könnyen el-férne (1788 Decsy Sámuel C1381, 116) | bvség, tágasság, téresség (1818 Márton József¹ C3043, 1672. hasáb) | A’ farsróf’ belső alkatja különféle szokott ugyan lenni, […] legközönségesebben dicsérik mindazonáltal azt, mellynek belső ürege a’ csőlyuk’ bőségével megegyez (1829 Pák Dienes 8346002, 8) | megdöbbenve vette elő a centimétert, hogy keblei bőségét mérje, combjai, karjai vastagságát (1931 Gelléri Andor Endre 9179008, 109) | Ha nem tartaná intim adatnak (miként mondjuk egy csípő bőségét) (1996 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’ruhadarabnak v. vmely részének az emberi test térfogatához viszonyított nagysága, mérete’ ❖ [az otthonka] a derékhajlásnál szembetünő bőséget mutat ugyan, de midőn a darabot kiszabtuk, csak akkor látjuk meg, hogy annak bősége elől is elegendő (1861 Férfidivatközlöny 8620002, 6) | a feleségétől többet hízik, mint az ételneműektől, sokszor kell újítani az alsóruhát, az inggallérjai bőségét (1932 Krúdy Gyula CD54) | a szoknya rövidsége, bősége is a parasztos viselet jellemzője lett (1997 Magyar néprajz CD47).

2. ’(vminek a) nagy(, tetemes) mennyiség(e)’ ❖ olyan valóban a farsangolás rendetlensége, mint az egyptomi liszt; a melynek bőségében megterhelték és megrontották gyomraikat a zsidók (1778–1781 Révai Miklós 7283022, 46) | A gabona bőségét Svájtzba, s a borait az említett Bábor [= Bajor] Országba kűldi (1793 Sándor István C3665, 375) | a’ dolgozók elegendő bőségben és olcsó áron az élelemre valót megszerezhették (1843 Beszédes József 8055002, 36) | Másfél órán át ontja nagy bőséggel a vizet a forrás (1987 Antalffy Gyula 1004001, 80).

3. ’(vmiknek v. vkiknek a) sokaság(a), nagy szám(a)’ ❖ azon igyekezzünk, hogy az Magyar Könyveknek mind bövsége, ’s mind pedig betse lehessen (1773 Teleki Ádám C4103, [V]) | tudományos emberek, kik az iskolákat elvégezték s akármi hivatalt szivesen elfogadnak, bőséggel vannak Buda-Pesten (1836 Táncsics Mihály 8463005, 24) | Fáczán, és pulyka oly bőségben van a prairieken hogy ha az ember egyre reá lő, ezren repülnek fel egyszerre köröskörűl (1858 Xantus János 8531001, 8) | Épp a betegségek bősége nyujt reményt az immunizálódásra (1929 Németh László² 9485026, 47).

4. (birtokszóként) ’vminek sok mindent magában foglaló, gazdag volta, gazdagsága’ ❖ a magyar nyelvnek bősége és tisztasága (1805 Az Erdélyi Nyelvmívelő Társaság iratai 7156009, 337) | [az emberek,] a’ földnek legnagyobb bőségében is, készebbek voltak, éhséget, inséget, nyomoruságot szenvedni […], mint a’ földmivelésnek tudományos és systematicus üzésére vetemedni! (1832 Cserna János 8496003, 69) | Az istenek sokasága ezt fejezi ki a régieknél: a valóság bőségét és sokoldalúságát (1935 Kerényi Károly 9325006, 175) | Egy költőnő regénye, mely a művész és a mű létének gazdag problematikáját éppúgy élővé varázsolja, mint az emberi természet ritkán tapasztalt bőségét (1972 Bata Imre 2021056, 1051) • a bőség szarva (rég) ’〈a görög-római mitológiában:〉 gyümölcsöt v. virágot tartalmazó üreges (bika)szarv (mint a gazdagság jelképe)’ ❖ egy leánynak kebelébe üresíti a’ bőség szarvát (1779 Révai Miklós ford.–Sonnenfels C3622, 209) | csak a’ Bőség-ſzarva, mellyből mindnyáját ki leheſsen elégíteni (1803 Csokonai Vitéz Mihály 7069015, [XXII]) • a bőség zavara ’olyan helyzet, amelyben vki nem tud választani a sokféle (kívánatos) dolog, ill. (kedvező) lehetőség közül’ ❖ Mit tegyen azonban a kritikus, aki ez írói életmű egyik lényeges vonulatát – az összes elbeszéléseket és kisregényeket – tartja a kezében? Hogyan küzdjön meg a bőség zavarával? (1956 Varga József 2005091, 825) | [Forgó] szórta szét a képeket az asztallapon. Hirtelen azt se tudta, melyiket részesítse előnyben: kezét a bőség zavara megbénította (1982 Jékely Zoltán 9278103, 21).

5. ’az a helyzet, állapot, amelyben a(z anyagi) javakból bőven van, jólét’ ❖ Sok fiatal örökös mikor böségbe lép, tékozlóvá válik (1776 Molnár János 7232024, 368) | Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel (1823 Kölcsey Ferenc 8253013, 100) | jó dolgotok leszen, S bőségnek örvendeztek Kánahánban (1860 Madách Imre 8284014, 807) | akik földmunkából éltek és hajnaltól késő estig megfeszített munkával dolgoztak, csupán fenntarthatták életüket, de egy hold földet sem szerezhettek, e mellett rosszul éltek, a bőség világában (1949 Nagy Lajos 9472006, 293) | Valami paradicsomi bőség, abban a nyomorúságos kertben (1979 Tandori Dezső 9703052, 187).

6. (birtokszóként) ’az az állapot, amelyben vki v. vmi nagy(obb) mennyiségben birtokol vmit, nagy számban van vmije’ ❖ az ember semminek hijával nincs, sőt mindennek bőségében van (1832 Cserna János 8496001, 20) | a jó biráknak inkáb szükiben, mint bőségében vagyunk (1834 Kossuth Lajos CD32) | A’ kőnek ’s márványnak bőségében levén a’ haza, még pedig a’ leendő főváros közelében (1838 Természet 8667001, 58) | Debrecenben, ahol a legelők bőségében voltak, csupán 3 krajcár volt a legelőbér napi összege (1958 Ikvai Nándor CD52).

7. ’vminek a hosszú, terjedelmes, részletező volta, ill. hosszadalmas, részletező előadásmód’ ❖ A’ Hír-közl. Ez a’ munka, noha, a mi bségét illeti, nem nagy […], de a benne foglaltatott dolgokra nézve meg-érdemli, hogy bvebbetskén ſzólljunk felle (1781 Rájnis József 7201008, 8) | az áradozó dictio bőségét (1858 Salamon Ferenc 8402019, 176) | [a beszédbeli esztétikai] szépségnek a kellékeiről Szeberényi ugyanolyan bőséggel értekezik művének egy következő fejezetében, mint akármelyik klasszikus retorikus (1981 Vígh Árpád 1163002, 185).

Ö: áru~, fej~, nyak~, pénz~, szó~, vér~, víz~; a -bőség címszó alatt: csípő~, derék~, hal~, információ~, mell~, táplálék~, termék~.

ÖU: anyag~, nedv~, tej~.

ÖE: ~kosár, ~tál.

Sz: bőségű.

Vö. CzF. bévség, ~; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. bő; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.