bőség fn 3B8

1. (vminek a nagy) kiterjedés(e), szélesség(e), tágasság(a)’ ❖ [ha] a’ föld bségét meg-tekintük [!], abban […] 100 milliom ember-is könnyen el-férne (1788 Decsy Sámuel C1381, 116) | bvség, tágasság, téresség (1818 Márton József¹ C3043, 1672. hasáb) | A’ farsróf’ belső alkatja különféle szokott ugyan lenni, […] legközönségesebben dicsérik mindazonáltal azt, mellynek belső ürege a’ csőlyuk’ bőségével megegyez (1829 Pák Dienes 8346002, 8) | megdöbbenve vette elő a centimétert, hogy keblei bőségét mérje, combjai, karjai vastagságát (1931 Gelléri Andor Endre 9179008, 109) | Ha nem tartaná intim adatnak (miként mondjuk egy csípő bőségét) (1996 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’ruhadarabnak v. vmely részének az emberi test térfogatához viszonyított nagysága, mérete’ ❖ [az otthonka] a derékhajlásnál szembetünő bőséget mutat ugyan, de midőn a darabot kiszabtuk, csak akkor látjuk meg, hogy annak bősége elől is elegendő (1861 Férfidivatközlöny 8620002, 6) | a feleségétől többet hízik, mint az ételneműektől, sokszor kell újítani az alsóruhát, az inggallérjai bőségét (1932 Krúdy Gyula CD54) | a szoknya rövidsége, bősége is a parasztos viselet jellemzője lett (1997 Magyar néprajz CD47).

2. (vminek a) nagy(, tetemes) mennyiség(e)’ ❖ olyan valóban a farsangolás rendetlensége, mint az egyptomi liszt; a melynek bőségében megterhelték és megrontották gyomraikat a zsidók (1778–1781 Révai Miklós 7283022, 46) | A gabona bőségét Svájtzba, s a borait az említett Bábor [= Bajor] Országba kűldi (1793 Sándor István C3665, 375) | a’ dolgozók elegendő bőségben és olcsó áron az élelemre valót megszerezhették (1843 Beszédes József 8055002, 36) | Másfél órán át ontja nagy bőséggel a vizet a forrás (1987 Antalffy Gyula 1004001, 80).

3. (vmiknek v. vkiknek a) sokaság(a), nagy szám(a)’ ❖ azon igyekezzünk, hogy az Magyar Könyveknek mind bövsége, ’s mind pedig betse lehessen (1773 Teleki Ádám C4103, [V]) | tudományos emberek, kik az iskolákat elvégezték s akármi hivatalt szivesen elfogadnak, bőséggel vannak Buda-Pesten (1836 Táncsics Mihály 8463005, 24) | Fáczán, és pulyka oly bőségben van a prairieken hogy ha az ember egyre reá lő, ezren repülnek fel egyszerre köröskörűl (1858 Xantus János 8531001, 8) | Épp a betegségek bősége nyujt reményt az immunizálódásra (1929 Németh László² 9485026, 47).

4. (birtokszóként) ’vminek sok mindent magában foglaló, gazdag volta, gazdagsága’ ❖ a magyar nyelvnek bősége és tisztasága (1805 Az Erdélyi Nyelvmívelő Társaság iratai 7156009, 337) | [az emberek,] a’ földnek legnagyobb bőségében is, készebbek voltak, éhséget, inséget, nyomoruságot szenvedni […], mint a’ földmivelésnek tudományos és systematicus üzésére vetemedni! (1832 Cserna János 8496003, 69) | Az istenek sokasága ezt fejezi ki a régieknél: a valóság bőségét és sokoldalúságát (1935 Kerényi Károly 9325006, 175) | Egy költőnő regénye, mely a művész és a mű létének gazdag problematikáját éppúgy élővé varázsolja, mint az emberi természet ritkán tapasztalt bőségét (1972 Bata Imre 2021056, 1051) a bőség szarva (rég) ’〈a görög-római mitológiában:〉 gyümölcsöt v. virágot tartalmazó üreges (bika)szarv (mint a gazdagság jelképe)’ ❖ egy leánynak kebelébe üresíti a’ bőség szarvát (1779 Révai Miklós ford.–Sonnenfels C3622, 209) | csak a’ Bőség-ſzarva, mellyből mindnyáját ki leheſsen elégíteni (1802 Csokonai Vitéz Mihály 7069015, [XXII]) a bőség zavara ’olyan helyzet, amelyben vki nem tud választani a sokféle (kívánatos) dolog, ill. (kedvező) lehetőség közül’ ❖ Mit tegyen azonban a kritikus, aki ez írói életmű egyik lényeges vonulatát – az összes elbeszéléseket és kisregényeket – tartja a kezében? Hogyan küzdjön meg a bőség zavarával? (1956 Varga József 2005091, 825) | [Forgó] szórta szét a képeket az asztallapon. Hirtelen azt se tudta, melyiket részesítse előnyben: kezét a bőség zavara megbénította (1982 Jékely Zoltán 9278103, 21).

5. ’az a helyzet, állapot, amelyben a(z anyagi) javakból bőven van, jólét’ ❖ Sok fiatal örökös mikor böségbe lép, tékozlóvá válik (1776 Molnár János 7232024, 368) | Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel (1823 Kölcsey Ferenc 8253013, 100) | jó dolgotok leszen, S bőségnek örvendeztek Kánahánban (1863 Madách Imre 8284014, 807) | akik földmunkából éltek és hajnaltól késő estig megfeszített munkával dolgoztak, csupán fenntarthatták életüket, de egy hold földet sem szerezhettek, e mellett rosszul éltek, a bőség világában (1949 Nagy Lajos 9472006, 293) | Valami paradicsomi bőség, abban a nyomorúságos kertben (1979 Tandori Dezső 9703052, 187).

6. (birtokszóként) ’az az állapot, amelyben vki v. vmi nagy(obb) mennyiségben birtokol vmit, nagy számban van vmije’ ❖ az ember semminek hijával nincs, sőt mindennek bőségében van (1832 Cserna János 8496001, 20) | a jó biráknak inkáb szükiben, mint bőségében vagyunk (1834 Kossuth Lajos CD32) | A’ kőnek ’s márványnak bőségében levén a’ haza, még pedig a’ leendő főváros közelében (1838 Természet 8667001, 58) | Debrecenben, ahol a legelők bőségében voltak, csupán 3 krajcár volt a legelőbér napi összege (1958 Ikvai Nándor CD52).

7. ’vminek a hosszú, terjedelmes, részletező volta, ill. hosszadalmas, részletező előadásmód’ ❖ A’ Hír-közl. Ez a’ munka, noha, a mi bségét illeti, nem nagy […], de a benne foglaltatott dolgokra nézve meg-érdemli, hogy bvebbetskén ſzólljunk felle (1781 Rájnis József 7201008, 8) | az áradozó dictio bőségét (1858 Salamon Ferenc 8402019, 176) | [a beszédbeli esztétikai] szépségnek a kellékeiről Szeberényi ugyanolyan bőséggel értekezik művének egy következő fejezetében, mint akármelyik klasszikus retorikus (1981 Vígh Árpád 1163002, 185).

Ö: áru~, fej~, nyak~, pénz~, szó~, vér~, víz~; a -bőség címszó alatt: csípő~, derék~, hal~, információ~, mell~, táplálék~, termék~.

ÖU: anyag~, nedv~, tej~.

ÖE: ~kosár, ~tál.

Sz: bőségű.

Vö. CzF. bévség, ~; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. ; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bőség főnév 3B8
1.
(vminek a nagy) kiterjedés(e), szélesség(e), tágasság(a)
[ha] a’ föld bségét meg-tekintük [!], abban […] 100 milliom ember-is könnyen el-férne
(1788 Decsy Sámuel)
bvség, tágasság, téresség
(1818 Márton József¹)
A’ farsróf’ belső alkatja különféle szokott ugyan lenni, […] legközönségesebben dicsérik mindazonáltal azt, mellynek belső ürege a’ csőlyuk’ bőségével megegyez
(1829 Pák Dienes)
megdöbbenve vette elő a centimétert, hogy keblei bőségét mérje, combjai, karjai vastagságát
(1931 Gelléri Andor Endre)
Ha nem tartaná intim adatnak (miként mondjuk egy csípő bőségét)
(1996 Magyar Hírlap)
1a.
ruhadarabnak v. vmely részének az emberi test térfogatához viszonyított nagysága, mérete
[az otthonka] a derékhajlásnál szembetünő bőséget mutat ugyan, de midőn a darabot kiszabtuk, csak akkor látjuk meg, hogy annak bősége elől is elegendő
(1861 Férfidivatközlöny)
a feleségétől többet hízik, mint az ételneműektől, sokszor kell újítani az alsóruhát, az inggallérjai bőségét
(1932 Krúdy Gyula)
a szoknya rövidsége, bősége is a parasztos viselet jellemzője lett
(1997 Magyar néprajz)
2.
(vminek a) nagy(, tetemes) mennyiség(e)
olyan valóban a farsangolás rendetlensége, mint az egyptomi liszt; a melynek bőségében megterhelték és megrontották gyomraikat a zsidók
(1778–1781 Révai Miklós)
A gabona bőségét Svájtzba, s a borait az említett Bábor [= Bajor] Országba kűldi
(1793 Sándor István)
a’ dolgozók elegendő bőségben és olcsó áron az élelemre valót megszerezhették
(1843 Beszédes József)
Másfél órán át ontja nagy bőséggel a vizet a forrás
(1987 Antalffy Gyula)
3.
(vmiknek v. vkiknek a) sokaság(a), nagy szám(a)
azon igyekezzünk, hogy az Magyar Könyveknek mind bövsége, ’s mind pedig betse lehessen
(1773 Teleki Ádám)
tudományos emberek, kik az iskolákat elvégezték s akármi hivatalt szivesen elfogadnak, bőséggel vannak Buda-Pesten
(1836 Táncsics Mihály)
Fáczán, és pulyka oly bőségben van a prairieken hogy ha az ember egyre reá lő, ezren repülnek fel egyszerre köröskörűl
(1858 Xantus János)
Épp a betegségek bősége nyujt reményt az immunizálódásra
(1929 Németh László²)
4. (birtokszóként)
vminek sok mindent magában foglaló, gazdag volta, gazdagsága
a magyar nyelvnek bősége és tisztasága
(1805 Az Erdélyi Nyelvmívelő Társaság iratai)
[az emberek,] a’ földnek legnagyobb bőségében is, készebbek voltak, éhséget, inséget, nyomoruságot szenvedni […], mint a’ földmivelésnek tudományos és systematicus üzésére vetemedni!
(1832 Cserna János)
Az istenek sokasága ezt fejezi ki a régieknél: a valóság bőségét és sokoldalúságát
(1935 Kerényi Károly)
Egy költőnő regénye, mely a művész és a mű létének gazdag problematikáját éppúgy élővé varázsolja, mint az emberi természet ritkán tapasztalt bőségét
(1972 Bata Imre)
a bőség szarva (rég)
〈a görög-római mitológiában:〉 gyümölcsöt v. virágot tartalmazó üreges (bika)szarv (mint a gazdagság jelképe)
egy leánynak kebelébe üresíti a’ bőség szarvát
(1779 Révai Miklós ford.Sonnenfels)
csak a’ Bőség-ſzarva, mellyből mindnyáját ki leheſsen elégíteni
(1802 Csokonai Vitéz Mihály)
a bőség zavara
olyan helyzet, amelyben vki nem tud választani a sokféle (kívánatos) dolog, ill. (kedvező) lehetőség közül
Mit tegyen azonban a kritikus, aki ez írói életmű egyik lényeges vonulatát – az összes elbeszéléseket és kisregényeket – tartja a kezében? Hogyan küzdjön meg a bőség zavarával?
(1956 Varga József)
[Forgó] szórta szét a képeket az asztallapon. Hirtelen azt se tudta, melyiket részesítse előnyben: kezét a bőség zavara megbénította
(1982 Jékely Zoltán)
5.
az a helyzet, állapot, amelyben a(z anyagi) javakból bőven van, jólét
Sok fiatal örökös mikor böségbe lép, tékozlóvá válik
(1776 Molnár János)
Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel
(1823 Kölcsey Ferenc)
jó dolgotok leszen, S bőségnek örvendeztek Kánahánban
(1863 Madách Imre)
akik földmunkából éltek és hajnaltól késő estig megfeszített munkával dolgoztak, csupán fenntarthatták életüket, de egy hold földet sem szerezhettek, e mellett rosszul éltek, a bőség világában
(1949 Nagy Lajos)
Valami paradicsomi bőség, abban a nyomorúságos kertben
(1979 Tandori Dezső)
6. (birtokszóként)
az az állapot, amelyben vki v. vmi nagy(obb) mennyiségben birtokol vmit, nagy számban van vmije
az ember semminek hijával nincs, sőt mindennek bőségében van
(1832 Cserna János)
a jó biráknak inkáb szükiben, mint bőségében vagyunk
(1834 Kossuth Lajos)
A’ kőnek ’s márványnak bőségében levén a’ haza, még pedig a’ leendő főváros közelében
(1838 Természet)
Debrecenben, ahol a legelők bőségében voltak, csupán 3 krajcár volt a legelőbér napi összege
(1958 Ikvai Nándor)
7.
vminek a hosszú, terjedelmes, részletező volta, ill. hosszadalmas, részletező előadásmód
A’ Hír-közl. Ez a’ munka, noha, a mi bségét illeti, nem nagy […], de a benne foglaltatott dolgokra nézve meg-érdemli, hogy bvebbetskén ſzólljunk felle
(1781 Rájnis József)
az áradozó dictio bőségét
(1858 Salamon Ferenc)
[a beszédbeli esztétikai] szépségnek a kellékeiről Szeberényi ugyanolyan bőséggel értekezik művének egy következő fejezetében, mint akármelyik klasszikus retorikus
(1981 Vígh Árpád)
ÖU: anyagbőség, nedvbőség, tejbőség
ÖE: bőségkosár, bőségtál
Sz: bőségű
Vö. CzF. bévség, ~; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. ; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások