búbos mn és fn 

I. mn 15A

1. (rég) ’domború, ill. olyan 〈dolog〉, amelyen gömbölyded kidudorodás, kiálló rész van’ ❖ miképpen illik az újmódi búbos fökötö (1782 Kónyi János C2729, 156) | homloka inkább bubos mint domboru (1867 Tolnai Lajos C4213, 254) | Amott látszik már a fürdőház aranyozott búbos fedele is (1891 Mikszáth Kálmán CD04) | A bubos kövezet a kapu alatt rejtelmesen döngött (1913 Krúdy Gyula C2834, 9) | A 18. század végére ez a búbos főkötő […] tarajos főkötőnek is emlegetve Alföld-szerte elterjedt, és a szatmári, tiszaháti falvakon, a Fekete-Körös völgyén át a Székelyföldig eljutott (1997 Magyar néprajz CD47) • búbos kemence (/nyj) ’sárból, agyagból, téglából rakott (csonka) kúp alakú kemence; boglyakemence’ ❖ a másik szögletben terjedelmes búbos kemence állott (1844 Nagy Ignác 8324010, 35) | A búboskemence alsó és felső ülőkéjén is gyermekek sorakoztak, sűrűn egymás mellé szorulva, mint valami túlzásba esett barokk mester oltárán (1936 Illyés Gyula 9274057, 150) | Búboskemence ontja a meleget (1961 Népszabadság nov. 19. C4813, 4).

2. (rég) ’(magas) fejkötőt viselő 〈nő〉’ ❖ a’ patyolatos, és búbos rendet [ti. a nőket] nem számlálom a’ vetk közé (1792 Szabó József¹ C3780, 74) | Ezek nem mások, hanem szoba vagy is házi leányok, kik mint Dámák fejkötsen (bubosan) járnak (1793 Sándor István C3665, 527) | a’ fa tzipben járó búbos Fehér nép (1795 Endrődy János C1577, 51) | az a bubos parasztasszony hogy örül (1872 Tolnai Lajos C4208, 93).

3. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Áll is) ’olyan 〈madár〉, amelynek a fején bóbita van’ ❖ Picus Pileatus. Bubos Harkály (1780 Molnár János C3200, 66) | Búbos ludat tömök sátoros ünnepre, Lúdzsíros pirítóst készítek reggelre (1851 Lisznyai Damó Kálmán C2923, 89) | a kis kertjükkel, meg a búbos galambjaikkal annyit se törődtek többé mint a fületlen gombbal (1893 Herczeg Ferenc 9241018, 54) | Búbos kékszajkó (Cyanocitta cristata L.) (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Búbos vöcsök (Podiceps cristatus) (1998 Tények könyve CD37).

4. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Növ) ’kidomborodó, gömbölyded virágzatú 〈növény〉’ ❖ búbos Bibikra […] fűzérje gömbölyűded, galléros (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 95) | Búbos loncz. Lonicera Periclymenum L. (1902 Wagner János CD35) | bajuszpázsit Crypsis; C. [= Crypsis] aculeata (búbos bajuszpázsit) (1998 Növényneveink C6120, 41).

II. fn 4A (nyj)

1. ’sárból, agyagból, téglából rakott (csonka) kúp alakú kemence; boglyakemence’ ❖ hozz egy kis szalmát … és gyujts a búbosba (1845 Nagy Ignác C3247, 57) | a búbos mellett melegedett (1901 Gárdonyi Géza C1824, 439) | Öreganyám tapaszti a búbost (1959 Fodor János C5420, 333) | nem volt mivel begyújtani a búbosba (1972 Hubay Miklós² 9264004, 371).

2. ’bóbitás fejű tyúk’ ❖ Tehenet kapsz a bubos helyett (1877 Boross Mihály C1155, 188) | a gazdasszony megcsóválja a fejét: ez a búbos megint nem tojik (1934 Gelléri Andor Endre CD10).

ÖE: ~padka.

Sz: búboska, búbosodik.

Vö. CzF. búbos · bubos ^[1] , búbos · bubos ^[2] , búbosan · bubosan; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. búb; ÉKsz.; ÚMTsz. ~, búbosalma, búbosbúvár, búboskemence

búbos ❖ melléknév és főnév 

permalink

I. melléknév ◦ 15A

1. (rég)

domború, ill. olyan 〈dolog〉, amelyen gömbölyded kidudorodás, kiálló rész van

miképpen illik az újmódi búbos fökötö

(1782 Kónyi János)

homloka inkább bubos mint domboru

(1867 Tolnai Lajos)

Amott látszik már a fürdőház aranyozott búbos fedele is

(1891 Mikszáth Kálmán)

A bubos kövezet a kapu alatt rejtelmesen döngött

(1913 Krúdy Gyula)

A 18. század végére ez a búbos főkötő […] tarajos főkötőnek is emlegetve Alföld-szerte elterjedt, és a szatmári, tiszaháti falvakon, a Fekete-Körös völgyén át a Székelyföldig eljutott

(1997 Magyar néprajz)

búbos kemence (/nyj)

sárból, agyagból, téglából rakott (csonka) kúp alakú kemence; boglyakemence

a másik szögletben terjedelmes búbos kemence állott

(1844 Nagy Ignác)

A búboskemence alsó és felső ülőkéjén is gyermekek sorakoztak, sűrűn egymás mellé szorulva, mint valami túlzásba esett barokk mester oltárán

(1936 Illyés Gyula)

Búboskemence ontja a meleget

(1961 Népszabadság nov. 19.)

2. (rég)

(magas) fejkötőt viselő 〈nő〉

a’ patyolatos, és búbos rendet [ti. a nőket] nem számlálom a’ vetk közé

(1792 Szabó József¹)

Ezek nem mások, hanem szoba vagy is házi leányok, kik mint Dámák fejkötsen (bubosan) járnak

(1793 Sándor István)

a’ fa tzipben járó búbos Fehér nép

(1795 Endrődy János)

az a bubos parasztasszony hogy örül

(1872 Tolnai Lajos)

3. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Áll is)

olyan 〈madár〉, amelynek a fején bóbita van

Picus Pileatus. Bubos Harkály

(1780 Molnár János)

Búbos ludat tömök sátoros ünnepre, Lúdzsíros pirítóst készítek reggelre

(1851 Lisznyai Damó Kálmán)

a kis kertjükkel, meg a búbos galambjaikkal annyit se törődtek többé mint a fületlen gombbal

(1893 Herczeg Ferenc)

Búbos kékszajkó (Cyanocitta cristata L.Linnaeus)

(1933 Az állatok világa ford.)

Búbos vöcsök (Podiceps cristatus)

(1998 Tények könyve)

4. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Növ)

kidomborodó, gömbölyded virágzatú 〈növény〉

búbos Bibikra […] fűzérje gömbölyűded, galléros

(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)

Búbos loncz. Lonicera Periclymenum L.Linnaeus

(1902 Wagner János)

bajuszpázsit Crypsis; C. [= Crypsis] aculeata (búbos bajuszpázsit)

(1998 Növényneveink)

II. főnév ◦ 4A ◦ (nyj)

sárból, agyagból, téglából rakott (csonka) kúp alakú kemence; boglyakemence

hozz egy kis szalmát … és gyujts a búbosba

(1845 Nagy Ignác)

a búbos mellett melegedett

(1901 Gárdonyi Géza)

Öreganyám tapaszti a búbost

(1959 Fodor János)

nem volt mivel begyújtani a búbosba

(1972 Hubay Miklós²)

bóbitás fejű tyúk

Tehenet kapsz a bubos helyett

(1877 Boross Mihály)

a gazdasszony megcsóválja a fejét: ez a búbos megint nem tojik

(1934 Gelléri Andor Endre)

ÖE: búbospadka

Sz: búboska, búbosodik

Vö. CzF. búbos · bubos ^[1] , búbos · bubos ^[2] , búbosan · bubosan; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. búb; ÉKsz.; ÚMTsz. ~, búbosalma, búbosbúvár, búboskemence

ÚESz: ↪búb (búbos)

A magyar nyelv nagyszótára – online kiadás

❖

Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet, 2006–2021.

❖

Az online kiadást a MorphoLogic Kft. készítette

Webdesign, adatbázis, fejlesztés

Merényi Csaba

Rendszeradminisztráció

Kundráth Péter

❖

Főszerkesztő

Ittzés Nóra

Szerkesztők

Borsi Vera (VIII.), Csengery Kinga (II-VIII.), Dömötör Éva (VI-VIII.), Fiers Márta (II–VIII.), Gyenese Ilona (II–VIII.), Győrffy András (IV–VIII.), Harnócz Péter (VIII.), Kiss Csilla (II–VIII.), Mártonfi Attila (II–IV.), Simon László (VI-VIII.), Szabó Réka (VIII.)

Szócikkírók

Bakó Judit (VIII.), Ballagó Júlia (VII–VIII.), Barcza Virág (II.), Baumann Viola (V–VIII.), Biró János (V–VIII.), †G. Bogár Edit (V–VIII.), Borsi Vera (VI-VIII.), Csengery Kinga (II-IV.), Dömötör Éva (V–VIII.), Dragon Károly (IV–VIII.), Eiplné Pál Alexandra (III–VI.), Evellei Kata (VI-VIII.), Fiers Márta (II–IV., VII.), Gyenese Ilona (II–IV., VII.), Győrffy András (II–V., VII.), Harnócz Péter (VI.-VIII.), Horváth Péter (VI.-VIII.), Ittzés Nóra (I., IV., VI., VIII.), Kéthely Anna (II–VIII.), Kiss Csilla (II., IV., VII.), Kiss Margit (II.), Kocsis Zsuzsanna (VIII.), Kovács András (III–IV.), Kováts Zsófia (III–IV.), Kozma Judit (V–VI.), Kurcz Ádám István (III–VI.), Lipp Veronika (III–VIII.), P. Márkus Katalin (II.), Mártonfi Attila (II–V.), Molnár Zsuzsanna (VI.-VIII.), Ónody Csilla (II.), G. Orosz Renáta (II.), Pais Judit (II–VIII.), Pomázi Bence (VII–VIII.), Pozsgai István (VIII.), Simon László (III–VIII.), Szabó Réka (V–VIII.), Szabó Tamás Péter (III–V.), Székács István (III–IV.), Szentgyörgyi Rudolf (II.), Szirmai Diána (II–IV., VI-VIII.), Teperics József (VI-VIII.), †Tóth Lajos Pál (III–VIII.), Varga Éva Katalin (II.)

Szótári főmunkatársak

†Elekfi László, Gerstner Károly, †Kiss Lajos, †Pusztai Ferenc

Általános lektorok

Fiers Márta, Gerstner Károly, Horváth László, Hosszú Ferenc, †Kemény Gábor, †Pusztai Ferenc

Informatikai munkatársak

Mártonfi Attila, Merényi Csaba, Pajzs Júlia

Filológiai munkatársak

Kristóf Ibolya, Szabó Tamás Péter

Morfológiai szakértő

Laczkó Krisztina

Szaklektorok

Bánffy Eszter (régészet)

Baranyai András (kémia)

Buócz Zoltán (műszaki tudomány)

Callmeyer Ferenc (műszaki tudomány)

Deák Péter (hadtudomány)

Demeter Júlia (színháztörténet)

†Donáth Tibor (anatómia)

Fehér Erzsébet (anatómia)

Ferge Zsuzsa (szociológia)

Fónagy Zoltán (történettudomány)

†Forrai György (orvostudomány)

Geréb Anna (filmművészet, fotó)

Gombár Csaba (politika, politológia)

Győrffy Beáta (orvostudomány)

Hertelendy Csaba (képzőművészet)

Hild Márta (közgazdaság-tudomány)

Horváth Gergely (földrajz)

†Horváth Zalán (ﬁzika)

Jávorka Levente (agrártudomány)

Karsai Ferenc (állatorvos-tudomány)

Katona András (közlekedés)

Kázmér Miklós (őslénytan, geológia)

Kecskés Ferenc (biológia)

Kerékgyártóné Sallay Erzsébet (közgazdaság-tudomány)

†Kerényi Ferenc (színháztörténet)

Kozák Péter (sport, játék)

Kugler Nóra (nyelvtudomány)

Lakos András (orvostudomány)

Lázár Károly (textilszakma, ruhaipar)

Malina János (zenetudomány, zeneművészet)

Mártonffy Marcell (vallástudomány)

Mezey Barna (állam- és jogtudomány)

Mohay Tamás (néprajz)

Monok István (könyvészet)

Mödlinger Pál (biológia)

Nagy Ágota (agrártudomány)

Nagy László (hadtudomány)

Péteri Lóránt (zenetudomány, zeneművészet)

Petrás Éva (történettudomány)

Pléh Csaba (pszichológia)

Probáld Ferenc (földrajz)

Ratkai Ferenc (fizika)

Recski András (matematika, informatika)

Romsics Ignác (történettudomány)

Schiller Róbert (ﬁzika)

Somlai Péter (szociológia)

Steiger Kornél (filozófia)

Szabados László (csillagászat)

Szabó Zádor (műszaki tudomány)

†Szabó G. Zoltán (irodalomtudomány)

Szakáll Sándor (geológia)

Szakolczai Attila (történettudomány)

Szász Zoltán (történettudomány)

†Székely András (zenetudomány, zeneművészet)

Szemerkényi Ágnes (néprajz)

Szinetár Csaba (biológia)

†Szücs Ervin (műszaki tudomány)

Tamás Ferenc (irodalomtudomány)

Tátrai Vilmos (képzőművészet)

Timon Kálmán (műszaki tudomány)

Turmezei Péter (műszaki tudomány, informatika, villamosságtan)

Varga Zs. András (állam- és jogtudomány)

Vizvári Béla (matematika)

Azzal, hogy belép a nagyszotar.nytud.hu oldalra, elfogadja az alábbi feltételeket:

Az oldalon található minden tartalom a kiadó (Nyelvtudományi Kutatóközpont) és a szerzők szellemi tulajdona.

Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó előzetes írásbeli engedélyéhez van kötve.

Beállítások

Keresés

Címszólista

Szócikknézet

Példák