bucó¹ fn 1A (Áll)

’elsősorban a Dunában és mellékfolyóiban honos, 15–40 centiméter nagyságú, erősen megnyúlt, hengeres testű, lapított fejű fenéklakó hal’ ❖ nagy kedve telhetett Árpád-Fejedelemnek a’ Haláſzatban-is. […] Cſudálatos nagy ſzámmal vóltanak ezen idkben a’ ſok-féle Halak. […] Úntig elég dévér, süllö, búczó, márna, csuka (1786 Dugonics András 7087010, 160) | Orsóalakú test, előrenyúló felső állkapocs, két egymástól elválaszott hátúszó, fogazott szélű elő- és tüskés főkopoltyúfedő, az állkapcsok, továbbá a garat- és az ekecsont bársonyos fogazata és a visszafejlődött úszóhólyag jellemzi a bucók nemzetségét (1933 Az állatok világa ford. CD46).

a. (egysz-ban, rendsz. kötött szókapcsolat részeként fajnévben) ’〈az ilyen halak fajai alkotta nem elnevezéseként〉’ ❖ az Aspro nemet kell kiválóan figyelembe vennünk, melyből két ritka faj sajátja a Dunának és mellékfolyóinak, t. i. a magyar buczó (Aspro Zingel) és a német buczó (Aspro vulgaris, „Streber”) (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Bucó (Aspro Cuv.) a zárt uszóhólyagú (Physoclisti), tüskeparás (Acanthopteri) csontoshalak, sügérfélék (Percidae) családjába tartozó halnem (1912 RévaiNagyLex. C5700, 19) | Zingel asper […] Rhône-vidéki bucó (1978 Hétnyelvű névszótár C6711, 1118).

ÖE: ~keszeg.

Vö. CzF. buczó²; ÉKsz.; ÚMTsz. bucó²

bucó¹ főnév 1A (Áll)
elsősorban a Dunában és mellékfolyóiban honos, 15–40 centiméter nagyságú, erősen megnyúlt, hengeres testű, lapított fejű fenéklakó hal
nagy kedve telhetett Árpád-Fejedelemnek a’ Haláſzatban-is. […] Cſudálatos nagy ſzámmal vóltanak ezen idkben a’ ſok-féle Halak. […] Úntig elég dévér, süllö, búczó, márna, csuka
(1786 Dugonics András)
Orsóalakú test, előrenyúló felső állkapocs, két egymástól elválaszott hátúszó, fogazott szélű elő- és tüskés főkopoltyúfedő, az állkapcsok, továbbá a garat- és az ekecsont bársonyos fogazata és a visszafejlődött úszóhólyag jellemzi a bucók nemzetségét
(1933 Az állatok világa ford.)
a. (egysz-ban, rendsz. kötött szókapcsolat részeként fajnévben)
〈az ilyen halak fajai alkotta nem elnevezéseként〉
az Aspro nemet kell kiválóan figyelembe vennünk, melyből két ritka faj sajátja a Dunának és mellékfolyóinak, t. i.tudniillik a magyar buczó (Aspro Zingel) és a német buczó (Aspro vulgaris, „Streber”)
(1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Bucó (Aspro Cuv.Cuvier) a zárt uszóhólyagú (Physoclisti), tüskeparás (Acanthopteri) csontoshalak, sügérfélék (Percidae) családjába tartozó halnem
(1912 RévaiNagyLex.)
Zingel asper […] Rhône-vidéki bucó
(1978 Hétnyelvű névszótár)
ÖE: bucókeszeg
Vö. CzF. buczó²; ÉKsz.; ÚMTsz. bucó²

Beállítások