búcsúztatás fn 4A
1. ’a búcsúztat igével kifejezett cselekvés, megnyilatkozás’ ❖ Bútsú-adás: elereſztés, el-küldés. […] Bútsúztatás. (1792 Kisded szótár C0816, 27).
2. ’a vkitől v. vmitől való elköszönés, elbúcsúzás alkalma, ill. annak (ünnepélyes) szertartása’ ❖ A magas vendégek elutaztak, már ki sem mentem a vonathoz a búcsúztatáskor (1911 Kaffka Margit 9290054, 130) | ünnepélyes búcsúztatást rendeztek a GYSEV-pályaudvaron a harctérre induló katonáknak (1978 Hiller István²–Németh Alajos CD52).
2a. ’temetési szertartás(nak az a része, amelyben elbúcsúznak az elhunyttól), ill. az erre az alkalomra írt, ekkor elmondott beszéd’ ❖ Nyílásában leszakasztott liliom. Mellynek példázatját néhai Koltai Vidos Éva asszony […] korán lett halála után következett el-temettetésének alkalmatosságával […] a bucsuztatásban le rajzolni igyekezett (1790 Magyar írók élete CD27) | Halotti énekek és búcsúztatások külömbféle környülállásokhoz alkalmaztatva (1829 Magyar írók élete CD27) | A békéscsabai Ligeti temetőben a több száz gyászoló részvételével, római katolikus szertartás szerint megtartott búcsúztatáson Bielek Gábor apátplébános vett végső búcsút [Sík Ferenctől,] a város művészfiától (1995 Magyar Hírlap CD09).
2b. (/Népr) ’a temetési szertartásnak az a része, amelyben vki, rendsz. a kántor az elhunyt nevében elbúcsúzik annak hozzátartozóitól’ ❖ Búcsúztatás, falu helyen divatozó szokás a temetéseknél s abból áll, hogy a kántor verses mondókákban elbúcsúztatja a halottat a rokonságtól és ismerősöktől (1893 PallasLex. CD02) | A kántoroknak a búcsúztatásra nagyobbára kész mintáik voltak, de az előkelőbb urak számára ők is, a papok is külön verses búcsúztatókat írtak (1931 Pintér Jenő CD44).
2c. (nyj v. Népr) ’〈esküvőn〉 a menyasszony elbúcsúztatásának szertartása’ ❖ A próbatáncz után kezdődik a Búcsuztatás (1868 Orbán Balázs C3352, 101) | a búcsúztatás igen-igen megható jelenet. A szülőktől élvezett minden eddigi jóságért mond köszönetet a kiadó násznagy a távozó leány nevében (1900 Váli Mari 8506003, 184) | a menyasszony kikérése után, a búcsúztatás előtt csak a vőlegény […] táncolt a menyasszonnyal (1990 Magyar néprajz CD47).
J: búcsúztató.
Ö: halott~.
Vö. CzF. búcsúztatás · bucsuztatás; ÉrtSz.; SzT.