bujdos l. bujdosik

bujdosik ige 14a1  bujdos (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: vál)

1. tn ’〈üldözött személy〉 otthonától távol hosszabb időn át bujkál, más-más helyen rejtőzködik’ ❖ [János vajda a rigómezei csata után] egyedül fegyver nélkül, gyalog, éhen ſzomjan bújdoſott (1778 Bessenyei György¹ 7044034, 54) | Az atya áldása nem fogta meg őt, átkával bujdosik most messze földeken (1846 Pompéry János 8372001, 144) | Midőn 1849 augusztusában az utolsó magyar sereg is letette a fegyvert, [Vörösmarty] Bajzával együtt Szathmármegyében bujdosott (1900 Gyulai Pál 8173039, 403) | [a lengyel értelmiség nagy része] falvakban és kis városokban, más név alatt bujdosni kényszerült a Gestapo elől (1948 Újhold ford. 2052034, 114) | [Vukovics Sebő] Világos után egy ideig Magyarországon bujdosott, majd külföldre menekült (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. ts (rég) ’〈erdős területet〉(búvóhelyet keresve) bejár, bebarangol’ ❖ tétova csavarogva A’ vadságot [= vadont] bujdosom (1798 Kisfaludy Sándor C2687, 24) | Vígan lejtve, gondfelejtve Bujdosám a’ ligetet (1825 Vörösmarty Mihály 8524160, 288).

1b. tn (átv is) ’vmely távoli helyre megy (vhonnan), ill. menekül, hogy ott elrejtőzzék, rejtőzködjék’ ❖ Nemis kelletett volna Országbol Országba bujdasnom [!] (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0810, 5) | Ezért [ti. a háborgó testi ösztönök legyőzése végett] bujdosott az ó és közép kor számos remetéje a’ sivatag pusztákra, és az erdők csendes, de kietlen sziklás üregeibe (1847 Malatides Dániel 8291001, 18) | Kárpátok közé szorult apró lengyel falucskába bujdostam (1913 Bálint Aladár CD10) | a végsőkig elkeseredik – mérhetetlen bánatával világgá bújdosik (1958 Csanda Sándor 2025129, 756) | Eustachius megáll abban a városban, ahová felesége bújdosott (2000 Benedek Katalin CD48).

1c. tn (kissé rég) ’úgy megy, úgy változtatja a helyét, hogy észre ne vegyék, ill. kerüli a találkozást vkivel(, lopakodik vki után)’ ❖ Amint vettem észre utánnam bujdosik, erdőkön mezőkön nagyon leseskedik (1775 Csíksomlyói iskoladrámák 7401001, 72) | Idegen földnek fija vagy é te, kérdezé a Király, ki, bujdosva jöttél az éj’ setétében megkémlelni seregemet? (1822 Aurora C0030, 135) | Napok óta alig látlak, ugy bujdosol, mintha valami bün hajtana (1904 Thury Zoltán 8479015, 278).

1d. tn ’〈állat〉 rejtekhelyet találva meghúzódik, megbújik vhol’ ❖ [a kismadár] halkan flótázva bujdosott a galagonyakerítésben… (1896 Krúdy Gyula CD54) | Erdeiben sas, holló nem tanyázik, nem bujdosik dúvad (1930 Erdélyi József CD10).

1e. tn (vál) ’céljától, (rendeltetési) helyétől távol kerül(ve hányódik) vmi, ritk. vki’ ❖ Az annyiſzor kint bújdoſott Koronánk’ óltalmára (1790 Pálóczi Horváth Ádám 7463019, 201) | Sokáig bujdosott leveled Kanizsán kezemhez jött becses ajándékoddal eggyütt (1806 Csehy József C2557, 38) | tizenkét napig bujdostunk ellenkező szelekkel küzdve egy korhadt dereglyén (1852 Jókai Mór C2241, 213) | miért nem kell […] az öreg márkinak ez a véletlenül napvilágra került, sokáig bújdosott írás? (1958 Magyar Nemzet máj. 24. C0354, 7).

2. tn (rég) ’〈személy〉 változtatva (lak)helyét (vmely céllal) vándorol (vhova)’ ❖ Mitsoda nemzet mutathatott erre nagyob’ indúlatott, mint a’ Magyar, melj a’ világnak edjik óldalárúl máſik óldalára bújdoſik, hogy véres útjában fegyverével gyözedelmeskedvén, orſzágokat foglaljon magának (1778 Bessenyei György¹ 7044033, 2) | Felszabadulván pedig az apám a szabómesterségre, bujdosni indult (1823 Fogarasi Sámuel 7109001, 61) | [a szolgálatból hazatérő katona] vagy tilalmas utakra kényszeríttetik, vagy házról-házra bujdos koldulni s a gazdag asztaláról lehullt morzsalék után kapdos! (1834 Kölcsey Ferenc 8253054, 162) | a királyfi kereső utra bujdosik (1872 Szathmáry Károly C3863, 55).

2a. (rég) ’céltalanul v. irányt vesztve bolyong’ ❖ Mit haſználna annyit fel ’s alá bujdosni a’ puſztába, az Izrael népével, ha a’ meg igirtt földnek nyugodalma nem vólna (1776 Faludi Ferenc ford.–Dodsley 7097002, 151) | Pusztában bujdosunk, mint hajdan Népével Mózes bujdosott, S követte, melyet isten külde Vezérül, a lángoszlopot (1847 Petőfi Sándor CD01) | [Apám] maga is ott élt, halt bús számkivetetten; Én bujdosni kelék, mikor eltemettem. Hontalan azóta járom a világot (1879 Arany János 8014004, 193).

2b. (rég) ’〈állat, kül. madár〉 melegebb éghajlatra költözik, vándorol’ ❖ a’ fetskék Égyiptomba ’s Szeretsen Országba bújdosnak tlünk (1790 Mindenes Gyűjtemény C0368, 28) | [az erdei szalonka novemberben] éji vándorlással Franczia ’s Olaszországba egész Afrikáig seregenkint bujdosik (1829 Pák Dienes 8346010, 180) | lecsupált fák dérgyöngy-komiszban állnak, vakvarjú károg, fecske bujdosik, ekék, boronák állnak tavaszig (1948 Kormos István 9353039, 54).

2c. (rég) ’〈égitest〉(pályáján) kering’ ❖ Igaz én-is oda bujdoklottam vólna, Az hol bujdoſnak a’ földek a’ napok körül (1792 Nagyenyedi próba ford. 7468002, 140) | Megjelennek az égen némellykor ollyan égi teſtek is, mellyek a’ plánéták’ módgyára bujdosnak úgyan, de pallyájok [!] még ſints az állatos pólyának [= állatövnek] határai közé ſzorítva (1809 Varga Márton 8510004, 112).

2d. (rég) ’〈ivóedény, kül. pohár〉(kézről kézre) vándorol, körbejár’ ❖ Fképpen Bakkus Atyánknak Sátoros Ünnepein bújdostak az illyen edények Kézrl kézre (1794 Czinke Ferenc ford.–Dorfmeister C1234, 12) | Bújdosott az üveg egyik kézből gyorsan a másikba (1884 Jakab Ödön C2198, 33) | folytatódott az üldögélés, koccintgatás, – bujdosott a pohár – (1923 Emőd Tamás CD10).

2e. (rég) ’〈betegség, fájdalom〉 a testben más-más helyen jelenik meg’ ❖ az orbántz egyik részrl a’ másikra bujdasik [!] (1778 Rácz Sámuel ford.–Störck C3570, 236) | [a köszvény] bujdosni kezdett, s néha a test nemesebb részeit is fenyegette (1862 Kemény Zsigmond C2618, 274) | a nyakszirttáján tompa fájdalmak bujdosnak a koponyában (1909 Csáth Géza CD10).

3. tn (irod) ’rejtve, észrevétlenül ott van, jelen van vmi vmiben’ ❖ ? Hol bújdos a’ Lelkem el-’zibbadt vérembe? (1772 Bessenyei György¹ C1076, 125) | De a’ szivnek legbelső rejtekén titkos kivánat nem maradt-e még, melly rekkenő hévvel benn bujdosik (1824–1825 Vörösmarty Mihály 8524398, 20) | Uram, jó ideje már, hogy szakadatlan Egy merész gondolat bujdosik agyamban (1899 Jánosi Gusztáv ford.–Tasso 8206010, 91) | az az öngúny, mely könyvének minden lapján ott bújdosik, ide is átsugárzik (1927 Kosztolányi Dezső CD10).

4. tn (irod) ’időnként v. helyenként eltűnik, majd ismét megjelenik, előbukkan vmi’ ❖ haboz elmém, bújdosik akaratom (1775 Simai Kristóf C3746, 73) | bujdosott elméje az Aszszonynak, nem vette észre a’ mondást (1778 Faludi Ferenc ford. C1666, 213) | Hagyd a csermelyt bujdosni békén, Szellőcske, hűs berek vidékén! (1847 Tompa Mihály 8484071, 262) | Ákos bajszán […] kis ravasz mosolyka bújdosott, sunyin (1923 Kosztolányi Dezső 9359001, 98) | A szürke égen ködben bújdosik a nap (1931 Sárközi György 9587011, 208).

J: bujkál.

Ö: el~, ki~.

Vö. CzF. búdos¹ · búdosás, bujdos¹, ~, bujdosó²; ÉrtSz.; TESz. bújik; ÉKsz.; SzT. bujdoshatik, ~, bujdostat; ÚMTsz.