bujdos l. bujdosik

bujdosik ige 14a1bujdos (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: vál)

1. tn ’〈üldözött személy〉 otthonától távol hosszabb időn át bujkál, más-más helyen rejtőzködik’ ❖ [János vajda a rigómezei csata után] egyedül fegyver nélkül, gyalog, éhen ſzomjan bújdoſott (1778 Bessenyei György¹ 7044034, 54) | Az atya áldása nem fogta meg őt, átkával bujdosik most messze földeken (1846 Pompéry János 8372001, 144) | Midőn 1849 augusztusában az utolsó magyar sereg is letette a fegyvert, [Vörösmarty] Bajzával együtt Szathmármegyében bujdosott (1900 Gyulai Pál 8173039, 403) | [a lengyel értelmiség nagy része] falvakban és kis városokban, más név alatt bujdosni kényszerült a Gestapo elől (1948 Újhold ford. 2052034, 114) | [Vukovics Sebő] Világos után egy ideig Magyarországon bujdosott, majd külföldre menekült (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. ts (rég) ’〈erdős területet〉(búvóhelyet keresve) bejár, bebarangol’ ❖ tétova csavarogva A’ vadságot [= vadont] bujdosom (1798 Kisfaludy Sándor C2687, 24) | Vígan lejtve, gondfelejtve Bujdosám a’ ligetet (1825 Vörösmarty Mihály 8524160, 288).

1b. tn (átv is) ’vmely távoli helyre megy (vhonnan), ill. menekül, hogy ott elrejtőzzék, rejtőzködjék’ ❖ Nemis kelletett volna Országbol Országba bujdasnom [!] (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0810, 5) | Ezért [ti. a háborgó testi ösztönök legyőzése végett] bujdosott az ó és közép kor számos remetéje a’ sivatag pusztákra, és az erdők csendes, de kietlen sziklás üregeibe (1847 Malatides Dániel 8291001, 18) | Kárpátok közé szorult apró lengyel falucskába bujdostam (1913 Bálint Aladár CD10) | a végsőkig elkeseredik – mérhetetlen bánatával világgá bújdosik (1958 Csanda Sándor 2025129, 756) | Eustachius megáll abban a városban, ahová felesége bújdosott (2000 Benedek Katalin CD48).

1c. tn (kissé rég) ’úgy megy, úgy változtatja a helyét, hogy észre ne vegyék, ill. kerüli a találkozást vkivel(, lopakodik vki után)’ ❖ Amint vettem észre utánnam bujdosik, erdőkön mezőkön nagyon leseskedik (1775 Csíksomlyói iskoladrámák 7401001, 72) | Idegen földnek fija vagy é te, kérdezé a Király, ki, bujdosva jöttél az éj’ setétében megkémlelni seregemet? (1822 Aurora C0030, 135) | Napok óta alig látlak, ugy bujdosol, mintha valami bün hajtana (1904 Thury Zoltán 8479015, 278).

1d. tn ’〈állat〉 rejtekhelyet találva meghúzódik, megbújik vhol’ ❖ [a kismadár] halkan flótázva bujdosott a galagonyakerítésben… (1896 Krúdy Gyula CD54) | Erdeiben sas, holló nem tanyázik, nem bujdosik dúvad (1930 Erdélyi József CD10).

1e. tn (vál) ’céljától, (rendeltetési) helyétől távol kerül(ve hányódik) vmi, ritk. vki’ ❖ Az annyiſzor kint bújdoſott Koronánk’ óltalmára (1790 Pálóczi Horváth Ádám 7463019, 201) | Sokáig bujdosott leveled Kanizsán kezemhez jött becses ajándékoddal eggyütt (1806 Csehy József C2557, 38) | tizenkét napig bujdostunk ellenkező szelekkel küzdve egy korhadt dereglyén (1852 Jókai Mór C2241, 213) | miért nem kell […] az öreg márkinak ez a véletlenül napvilágra került, sokáig bújdosott írás? (1958 Magyar Nemzet máj. 24. C0354, 7).

2. tn (rég) ’〈személy〉 változtatva (lak)helyét (vmely céllal) vándorol (vhova)’ ❖ Mitsoda nemzet mutathatott erre nagyob’ indúlatott, mint a’ Magyar, melj a’ világnak edjik óldalárúl máſik óldalára bújdoſik, hogy véres útjában fegyverével gyözedelmeskedvén, orſzágokat foglaljon magának (1778 Bessenyei György¹ 7044033, 2) | Felszabadulván pedig az apám a szabómesterségre, bujdosni indult (1823 Fogarasi Sámuel 7109001, 61) | [a szolgálatból hazatérő katona] vagy tilalmas utakra kényszeríttetik, vagy házról-házra bujdos koldulni s a gazdag asztaláról lehullt morzsalék után kapdos! (1834 Kölcsey Ferenc 8253054, 162) | a királyfi kereső utra bujdosik (1872 Szathmáry Károly C3863, 55).

2a. (rég) ’céltalanul v. irányt vesztve bolyong’ ❖ Mit haſználna annyit fel ’s alá bujdosni a’ puſztába, az Izrael népével, ha a’ meg igirtt földnek nyugodalma nem vólna (1776 Faludi Ferenc ford.–Dodsley 7097002, 151) | Pusztában bujdosunk, mint hajdan Népével Mózes bujdosott, S követte, melyet isten külde Vezérül, a lángoszlopot (1847 Petőfi Sándor CD01) | [Apám] maga is ott élt, halt bús számkivetetten; Én bujdosni kelék, mikor eltemettem. Hontalan azóta járom a világot (1879 Arany János 8014004, 193).

2b. (rég) ’〈állat, kül. madár〉 melegebb éghajlatra költözik, vándorol’ ❖ a’ fetskék Égyiptomba ’s Szeretsen Országba bújdosnak tlünk (1790 Mindenes Gyűjtemény C0368, 28) | [az erdei szalonka novemberben] éji vándorlással Franczia ’s Olaszországba egész Afrikáig seregenkint bujdosik (1829 Pák Dienes 8346010, 180) | lecsupált fák dérgyöngy-komiszban állnak, vakvarjú károg, fecske bujdosik, ekék, boronák állnak tavaszig (1948 Kormos István 9353039, 54).

2c. (rég) ’〈égitest〉(pályáján) kering’ ❖ Igaz én-is oda bujdoklottam vólna, Az hol bujdoſnak a’ földek a’ napok körül (1792 Nagyenyedi próba ford. 7468002, 140) | Megjelennek az égen némellykor ollyan égi teſtek is, mellyek a’ plánéták’ módgyára bujdosnak úgyan, de pallyájok [!] még ſints az állatos pólyának [= állatövnek] határai közé ſzorítva (1809 Varga Márton 8510004, 112).

2d. (rég) ’〈ivóedény, kül. pohár〉(kézről kézre) vándorol, körbejár’ ❖ Fképpen Bakkus Atyánknak Sátoros Ünnepein bújdostak az illyen edények Kézrl kézre (1794 Czinke Ferenc ford.–Dorfmeister C1234, 12) | Bújdosott az üveg egyik kézből gyorsan a másikba (1884 Jakab Ödön C2198, 33) | folytatódott az üldögélés, koccintgatás, – bujdosott a pohár – (1923 Emőd Tamás CD10).

2e. (rég) ’〈betegség, fájdalom〉 a testben más-más helyen jelenik meg’ ❖ az orbántz egyik részrl a’ másikra bujdasik [!] (1778 Rácz Sámuel ford.–Störck C3570, 236) | [a köszvény] bujdosni kezdett, s néha a test nemesebb részeit is fenyegette (1862 Kemény Zsigmond C2618, 274) | a nyakszirttáján tompa fájdalmak bujdosnak a koponyában (1909 Csáth Géza CD10).

3. tn (irod) ’rejtve, észrevétlenül ott van, jelen van vmi vmiben’ ❖ ? Hol bújdos a’ Lelkem el-’zibbadt vérembe? (1772 Bessenyei György¹ C1076, 125) | De a’ szivnek legbelső rejtekén titkos kivánat nem maradt-e még, melly rekkenő hévvel benn bujdosik (1824–1825 Vörösmarty Mihály 8524398, 20) | Uram, jó ideje már, hogy szakadatlan Egy merész gondolat bujdosik agyamban (1899 Jánosi Gusztáv ford.–Tasso 8206010, 91) | az az öngúny, mely könyvének minden lapján ott bújdosik, ide is átsugárzik (1927 Kosztolányi Dezső CD10).

4. tn (irod) ’időnként v. helyenként eltűnik, majd ismét megjelenik, előbukkan vmi’ ❖ haboz elmém, bújdosik akaratom (1775 Simai Kristóf C3746, 73) | bujdosott elméje az Aszszonynak, nem vette észre a’ mondást (1778 Faludi Ferenc ford. C1666, 213) | Hagyd a csermelyt bujdosni békén, Szellőcske, hűs berek vidékén! (1847 Tompa Mihály 8484071, 262) | Ákos bajszán […] kis ravasz mosolyka bújdosott, sunyin (1923 Kosztolányi Dezső 9359001, 98) | A szürke égen ködben bújdosik a nap (1931 Sárközi György 9587011, 208).

J: bujkál.

Ö: el~, ki~.

Vö. CzF. búdos¹ · búdosás, bujdos¹, ~, bujdosó²; ÉrtSz.; TESz. bújik; ÉKsz.; SzT. bujdoshatik, ~, bujdostat; ÚMTsz.

bujdos lásd bujdosik
bujdosik ige 14a1
bujdos (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: vál)
1. tárgyatlan
〈üldözött személy〉 otthonától távol hosszabb időn át bujkál, más-más helyen rejtőzködik
[János vajda a rigómezei csata után] egyedül fegyver nélkül, gyalog, éhen ſzomjan bújdoſott
(1778 Bessenyei György¹)
Az atya áldása nem fogta meg őt, átkával bujdosik most messze földeken
(1846 Pompéry János)
Midőn 1849 augusztusában az utolsó magyar sereg is letette a fegyvert, [Vörösmarty] Bajzával együtt Szathmármegyében bujdosott
(1900 Gyulai Pál)
[a lengyel értelmiség nagy része] falvakban és kis városokban, más név alatt bujdosni kényszerült a Gestapo elől
(1948 Újhold ford.)
[Vukovics Sebő] Világos után egy ideig Magyarországon bujdosott, majd külföldre menekült
(1998 Magyar Hírlap)
1a. tárgyas (rég)
〈erdős területet〉 (búvóhelyet keresve) bejár, bebarangol
tétova csavarogva A’ vadságot [= vadont] bujdosom
(1798 Kisfaludy Sándor)
Vígan lejtve, gondfelejtve Bujdosám a’ ligetet
(1825 Vörösmarty Mihály)
1b. tárgyatlan (átv is)
vmely távoli helyre megy (vhonnan), ill. menekül, hogy ott elrejtőzzék, rejtőzködjék
Nemis kelletett volna Országbol Országba bujdasnom [!]
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
Ezért [ti. a háborgó testi ösztönök legyőzése végett] bujdosott az ó és közép kor számos remetéje a’ sivatag pusztákra, és az erdők csendes, de kietlen sziklás üregeibe
(1847 Malatides Dániel)
Kárpátok közé szorult apró lengyel falucskába bujdostam
(1913 Bálint Aladár)
a végsőkig elkeseredik – mérhetetlen bánatával világgá bújdosik
(1958 Csanda Sándor)
Eustachius megáll abban a városban, ahová felesége bújdosott
(2000 Benedek Katalin)
1c. tárgyatlan (kissé rég)
úgy megy, úgy változtatja a helyét, hogy észre ne vegyék, ill. kerüli a találkozást vkivel(, lopakodik vki után)
Amint vettem észre utánnam bujdosik, erdőkön mezőkön nagyon leseskedik
(1775 Csíksomlyói iskoladrámák)
Idegen földnek fija vagy é te, kérdezé a Király, ki, bujdosva jöttél az éj’ setétében megkémlelni seregemet?
(1822 Aurora)
Napok óta alig látlak, ugy bujdosol, mintha valami bün hajtana
(1904 Thury Zoltán)
1d. tárgyatlan
〈állat〉 rejtekhelyet találva meghúzódik, megbújik vhol
[a kismadár] halkan flótázva bujdosott a galagonyakerítésben…
(1896 Krúdy Gyula)
Erdeiben sas, holló nem tanyázik, nem bujdosik dúvad
(1930 Erdélyi József)
1e. tárgyatlan (vál)
céljától, (rendeltetési) helyétől távol kerül(ve hányódik) vmi, ritk. vki
Az annyiſzor kint bújdoſott Koronánk’ óltalmára
(1790 Pálóczi Horváth Ádám)
Sokáig bujdosott leveled Kanizsán kezemhez jött becses ajándékoddal eggyütt
(1806 Csehy József)
tizenkét napig bujdostunk ellenkező szelekkel küzdve egy korhadt dereglyén
(1852 Jókai Mór)
miért nem kell […] az öreg márkinak ez a véletlenül napvilágra került, sokáig bújdosott írás?
(1958 Magyar Nemzet máj. 24.)
2. tárgyatlan (rég)
〈személy〉 változtatva (lak)helyét (vmely céllal) vándorol (vhova)
Mitsoda nemzet mutathatott erre nagyob’ indúlatott, mint a’ Magyar, melj a’ világnak edjik óldalárúl máſik óldalára bújdoſik, hogy véres útjában fegyverével gyözedelmeskedvén, orſzágokat foglaljon magának
(1778 Bessenyei György¹)
Felszabadulván pedig az apám a szabómesterségre, bujdosni indult
(1823 Fogarasi Sámuel)
[a szolgálatból hazatérő katona] vagy tilalmas utakra kényszeríttetik, vagy házról-házra bujdos koldulni s a gazdag asztaláról lehullt morzsalék után kapdos!
(1834 Kölcsey Ferenc)
a királyfi kereső utra bujdosik
(1872 Szathmáry Károly)
2a. (rég)
céltalanul v. irányt vesztve bolyong
Mit haſználna annyit fel ’s alá bujdosni a’ puſztába, az Izrael népével, ha a’ meg igirtt földnek nyugodalma nem vólna
(1776 Faludi Ferenc ford.Dodsley)
Pusztában bujdosunk, mint hajdan Népével Mózes bujdosott, S követte, melyet isten külde Vezérül, a lángoszlopot
(1847 Petőfi Sándor)
[Apám] maga is ott élt, halt bús számkivetetten; Én bujdosni kelék, mikor eltemettem. Hontalan azóta járom a világot
(1879 Arany János)
2b. (rég)
〈állat, kül. madár〉 melegebb éghajlatra költözik, vándorol
a’ fetskék Égyiptomba ’s Szeretsen Országba bújdosnak tlünk
(1790 Mindenes Gyűjtemény)
[az erdei szalonka novemberben] éji vándorlással Franczia ’s Olaszországba egész Afrikáig seregenkint bujdosik
(1829 Pák Dienes)
lecsupált fák dérgyöngy-komiszban állnak, vakvarjú károg, fecske bujdosik, ekék, boronák állnak tavaszig
(1948 Kormos István)
2c. (rég)
〈égitest〉 (pályáján) kering
Igaz én-is oda bujdoklottam vólna, Az hol bujdoſnak a’ földek a’ napok körül
(1792 Nagyenyedi próba ford.)
Megjelennek az égen némellykor ollyan égi teſtek is, mellyek a’ plánéták’ módgyára bujdosnak úgyan, de pallyájok [!] még ſints az állatos pólyának [= állatövnek] határai közé ſzorítva
(1809 Varga Márton)
2d. (rég)
〈ivóedény, kül. pohár〉 (kézről kézre) vándorol, körbejár
Fképpen Bakkus Atyánknak Sátoros Ünnepein bújdostak az illyen edények Kézrl kézre
(1794 Czinke Ferenc ford.Dorfmeister)
Bújdosott az üveg egyik kézből gyorsan a másikba
(1884 Jakab Ödön)
folytatódott az üldögélés, koccintgatás, – bujdosott a pohár –
(1923 Emőd Tamás)
2e. (rég)
〈betegség, fájdalom〉 a testben más-más helyen jelenik meg
az orbántz egyik részrl a’ másikra bujdasik [!]
(1778 Rácz Sámuel ford.Störck)
[a köszvény] bujdosni kezdett, s néha a test nemesebb részeit is fenyegette
(1862 Kemény Zsigmond)
a nyakszirttáján tompa fájdalmak bujdosnak a koponyában
(1909 Csáth Géza)
3. tárgyatlan (irod)
rejtve, észrevétlenül ott van, jelen van vmi vmiben
?
Hol bújdos a’ Lelkem el-’zibbadt vérembe?
(1772 Bessenyei György¹)
De a’ szivnek legbelső rejtekén titkos kivánat nem maradt-e még, melly rekkenő hévvel benn bujdosik
(1824–1825 Vörösmarty Mihály)
Uram, jó ideje már, hogy szakadatlan Egy merész gondolat bujdosik agyamban
(1899 Jánosi Gusztáv ford.Tasso)
az az öngúny, mely könyvének minden lapján ott bújdosik, ide is átsugárzik
(1927 Kosztolányi Dezső)
4. tárgyatlan (irod)
időnként v. helyenként eltűnik, majd ismét megjelenik, előbukkan vmi
haboz elmém, bújdosik akaratom
(1775 Simai Kristóf)
bujdosott elméje az Aszszonynak, nem vette észre a’ mondást
(1778 Faludi Ferenc ford.)
Hagyd a csermelyt bujdosni békén, Szellőcske, hűs berek vidékén!
(1847 Tompa Mihály)
Ákos bajszán […] kis ravasz mosolyka bújdosott, sunyin
(1923 Kosztolányi Dezső)
A szürke égen ködben bújdosik a nap
(1931 Sárközi György)
J: bujkál
Vö. CzF. búdos¹ · búdosás, bujdos¹, ~, bujdosó²; ÉrtSz.; TESz. bújik; ÉKsz.; SzT. bujdoshatik, ~, bujdostat; ÚMTsz.

Beállítások