búkál (1a) l. bujkál

bujkál ige 1abúkál (rég) , buvkál (rég)

1. tn ’〈(üldözött) személy〉 egyik helyről a másikra kóborolva, menekülve rejtőzködik, ill. hosszabb ideig elbújva tartózkodik vhol’ ❖ Alig bujkalhattam [!] köztök (1783 Molnár János C0292, 372) | [láttam] két tolvaj forma embereket bujkálni a’ srbe (1817 Wándza Mihály 8525026, 36) | Mérnök Enyedi Sándor elhurczoltatott, nője három szép fiacskájával 8 napokon keresztül bujkált folytonoson az éhel halás és fagyással küzdve az erdőn (1849 Honvéd 8638001, 98) | [a mama] mindig bujkált a csöngetésre, mert félt: hátha hitelező (1903 Kóbor Tamás 1081002, 140) | hetekig bujkáltunk egy pincében (1945 Darvas József 9101012, 281) | bujkáló partizánok (1967 Kahána Mózes 9291001, 207).

1a. ts (rég) ’〈ember, állat rejtőzködésre alkalmas helyet, területet〉 bejár, bebarangol’ ❖ Hol akadni előbb Foksán városára. Sok török szállta meg ennek környékeit, Jancsárok bújkálták ligetes berkeit (1789 Fazekas Mihály CD01) | Most hosszában-széltében bujkálom az erdőt (1878 Kristóffy József C2825, 169) | a helyett hogy ezredéhez ment volna, egész nap a határt bujkálta (1881 Abonyi Lajos C0484, 122).

1b. tn ’kerüli a találkozást vkivel, ill. menekül vki v. vmi elől’ ❖ az ütközetek elől bujkálván (1801 Bessenyei György¹ ford.–Millot 7044050, 44) | Itt vagyok rég, nem bujkálok én barátaim elől (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész C0659, 108) | Lehet azonban, hogy csak én bújkálok lelkiismeretem szava elől (1933 Szitnyai Zoltán 9681001, 94) | tart az újságíróktól, bujkál előlük vagy nem ad egyenes választ (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. tn ’úgy megy, úgy változtatja a helyét vki, hogy észre ne vegyék’ ❖ a’ Szerelmeſek örömeſt bújkálnak magános árnyékokbann (1785 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner 7163041, 43) | lopva járok nyomdokodban, Bokrok mögött bujkálok szüntelen (1860 Madách Imre 8284014, 810) | [a vadász] nesztelen, lassan, óvatosan bujkálva […] lopja be a nappali tanyáján alvó vagy gondtalan tollászkodó vadat (1881 Vajda János 8503068, 48) | Közökön, zig-zug utczákon bújkáltunk kifelé [a falu végére], hogy ne találkozzunk a bíró fiaival (1906 Móra Ferenc 9459028, 16) | mind a ketten szeretjük egymást. Miért kell ezért bujkálnom? (1922 Zilahy Lajos 9799003, 72) | [a lányok] fiúkkal bujkálnak a park cserjéi közt (1978 Sőtér István 9613001, 169).

2a. (rég) ’〈kül. madár, hal〉 rejtekhelyet találva meghúzódik, megbújik vhol’ ❖ [a páva] félre való hellyeken … búkálva tlti idejét (1787 Mátyus István C3069, 187) | [a denevérek] külömbkülömbféle lyukakban hevernek ’s a’ régi pallatok, és deſzkázatok alatt bujkálnak: eſtve pedig ezekből a’ rejtek helyekből előjőnek (1799 Fábián József ford.–Raff 7101011, 407) | Császármadár ragadozó állatoktól ’s erőszakos madaraktól féltében leginkább sürű bokros és gazos helyeken bujkál (1829 Pák Dienes 8346011, 10).

3. tn ’rejtve, alig észrevehetően van ott, van jelen vmi vmiben’ ❖ ? A’ bujkáló félelem (1793 Dugonics András 7087003, 430) | apró fürjszemeiben a ravaszság látszott bujkálni (1892 Mikszáth Kálmán C3150, 187) | Ettől kezdve valami végzet bujkált a családunkban (1908 Kosztolányi Dezső 9359122, 94) | elszántsága mögött valami gyötrelmes kishitűség bujkál (1937 Babits Mihály 9014129, 73) | mély fájdalom bujkál a sorokban (1972 Fülöp László 2018001, 261) | [A szülő] mindenáron igyekszik a gyerek belátására és önfegyelmére építeni. A háttérben leggyakrabban az a vágya bujkál, hogy gyerekéből konfliktus nélkül nevelhessen alkalmazkodó embert (1986 F. Várkonyi Zsuzsa 1044002, 28).

3a. (/irod) ’észrevétlenül lapul, rejtve van vhol vmi’ ❖ Sürü gallyaik közt, hoſzſzú útak nyúltak, Hol a’ tſendességek lappangva bújkáltak (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 11) | Fld alatt buvkál a’ Liliom’ czirája (1811 György László C1968, 198) | A fiatal titkárnál bujkál a pagát (1893 Mikszáth Kálmán CD04) | Télen s hüvös időben, a mejjrevaló alatt kék flanel bujkál, mint ők mondják bujbelét hordanak (1907 Malonyay Dezső 8292004, 49) | a zárda romjai ma is a fák közt bujkálnak (1937 Cs. Szabó László 9093013, 118).

3b. ’〈betegség〉 rejtetten fejlődik, kitörni készül’ ❖ A tarkómban pedig csiklandó tompa fájdalommal bujkált a fejfájás (1908 Csáth Géza 9085001, 24) | Szemre is látszott rajta, hogy bujkál benne valami, lesoványodott (1927 Móra Ferenc C3206, 116) | – És ha holnapután összeesem a munkahelyen, mert valami rejtett kór bujkál bennem, amiről nem is tudok? (1973 László-Bencsik Sándor 9383001, 14).

3c. (vál) ’〈érzés, gondolat stb.〉 formálódik vkiben(, és megnyilvánulni készül)’ ❖ bujkál elöttünk egy nagy idea (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | a bizarr gondolat, amely már régen ott bujkált tudatom alján (1938 Korunk Szava 2131001, 399) | ott bujkál bennem a kétely (1962 Veres Péter 9771017, 43).

4. tn ’〈szűk helyen, résen, lyukon〉 ismételten átbújik’ ❖ [a boszorkányok a] kúlts jukain alá s’ fel-bújkálván, mig a’ kakas meg nem ſzóllal, a’ ſzent Gellért hegyére tsatákra járkálnak (1777 Bessenyei György¹ ford.–Halifax 7044020, 13) | készítenek állandó bogja-, vagy kazalfeneket, […] mellyen a’ kazlat alól is járja a’ levegő. A’ malatz, tyúk, lúd, kutya bátran bujkálhatik alatta (1805 Pethe Ferenc 8364008, 718) | [A gyerekek közül] némely’k após combjára űl, Némely’k alatta bújkál (1828 Fazekas Mihály 8138061, 111) | négykézláb bujkáltam a padok alatt. Ilyenkor mindig medvének gondoltam magamat (1918 Móra Ferenc 9459001, 94).

5. tn ’ismételten, többször bebújik vhova’ ❖ megérdemlenéd, hogy mindég a földnek setét hasadékjaiba bujkálj (1793 Csokonai Vitéz Mihály ford.–Schikaneder C1329, 464) | virgoncz pisztrangok bujkálnak félénken a kövek alá (1869 Orbán Balázs 8340008, 100) | úgy kellett asztal alá bujkálni érte [ti. a leszóródott pénzért] (1920 Móricz Zsigmond 9462009, 24).

5a. ’időnként eltűnik, majd ismét előbukkan vmi’ ❖ A’ Tsillagok tsak bujkálnak (1788 Ravazdy András 7276002, 258) | A Cetina egyike Dalmáczia bújkáló folyóinak, mely hirtelen eltűnik, aztán megint felbukkan (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A [strasbourgi] székesegyház tornya bujkál előttünk, eltűnik, majd máshol bukkan fel újra (1939 Radnóti Miklós 9543009, 101) | Merülő nap bujkál a fák csúcsai közt (1972 Gera György 9183001, 87).

J: bujdokol.

ÖU: által~, át~, keresztül~, ki~.

Vö. CzF. ~, bujkáló; ÉrtSz.; TESz. bújik; ÉKsz.; SzT. bujkál(ik), bujkáltat; ÚMTsz.

búkál lásd bujkál
bujkál ige 1a
búkál 1a (rég)
buvkál 1a (rég)
1. tárgyatlan
(üldözött) személy〉 egyik helyről a másikra kóborolva, menekülve rejtőzködik, ill. hosszabb ideig elbújva tartózkodik vhol
Alig bujkalhattam [!] köztök
(1783 Molnár János)
[láttam] két tolvaj forma embereket bujkálni a’ srbe
(1817 Wándza Mihály)
Mérnök Enyedi Sándor elhurczoltatott, nője három szép fiacskájával 8 napokon keresztül bujkált folytonoson az éhel halás és fagyással küzdve az erdőn
(1849 Honvéd)
[a mama] mindig bujkált a csöngetésre, mert félt: hátha hitelező
(1903 Kóbor Tamás)
hetekig bujkáltunk egy pincében
(1945 Darvas József)
bujkáló partizánok
(1967 Kahána Mózes)
1a. tárgyas (rég)
〈ember, állat rejtőzködésre alkalmas helyet, területet〉 bejár, bebarangol
Hol akadni előbb Foksán városára. Sok török szállta meg ennek környékeit, Jancsárok bújkálták ligetes berkeit
(1789 Fazekas Mihály)
Most hosszában-széltében bujkálom az erdőt
(1878 Kristóffy József)
a helyett hogy ezredéhez ment volna, egész nap a határt bujkálta
(1881 Abonyi Lajos)
1b. tárgyatlan
kerüli a találkozást vkivel, ill. menekül vki v. vmi elől
az ütközetek elől bujkálván
(1801 Bessenyei György¹ ford.Millot)
Itt vagyok rég, nem bujkálok én barátaim elől
(1871–1874 Arany János ford.Arisztophanész)
Lehet azonban, hogy csak én bújkálok lelkiismeretem szava elől
(1933 Szitnyai Zoltán)
tart az újságíróktól, bujkál előlük vagy nem ad egyenes választ
(1995 Magyar Hírlap)
2. tárgyatlan
úgy megy, úgy változtatja a helyét vki, hogy észre ne vegyék
a’ Szerelmeſek örömeſt bújkálnak magános árnyékokbann
(1785 Kazinczy Ferenc ford.Gessner)
lopva járok nyomdokodban, Bokrok mögött bujkálok szüntelen
(1860 Madách Imre)
[a vadász] nesztelen, lassan, óvatosan bujkálva […] lopja be a nappali tanyáján alvó vagy gondtalan tollászkodó vadat
(1881 Vajda János)
Közökön, zig-zug utczákon bújkáltunk kifelé [a falu végére], hogy ne találkozzunk a bíró fiaival
(1906 Móra Ferenc)
mind a ketten szeretjük egymást. Miért kell ezért bujkálnom?
(1922 Zilahy Lajos)
[a lányok] fiúkkal bujkálnak a park cserjéi közt
(1978 Sőtér István)
2a. (rég)
〈kül. madár, hal〉 rejtekhelyet találva meghúzódik, megbújik vhol
[a páva] félre való hellyeken … búkálva tlti idejét
(1787 Mátyus István)
[a denevérek] külömbkülömbféle lyukakban hevernek ’s a’ régi pallatok, és deſzkázatok alatt bujkálnak: eſtve pedig ezekből a’ rejtek helyekből előjőnek
(1799 Fábián József ford.Raff)
Császármadár ragadozó állatoktól ’s erőszakos madaraktól féltében leginkább sürű bokros és gazos helyeken bujkál
(1829 Pák Dienes)
3. tárgyatlan
rejtve, alig észrevehetően van ott, van jelen vmi vmiben
?
A’ bujkáló félelem
(1793 Dugonics András)
apró fürjszemeiben a ravaszság látszott bujkálni
(1892 Mikszáth Kálmán)
Ettől kezdve valami végzet bujkált a családunkban
(1908 Kosztolányi Dezső)
elszántsága mögött valami gyötrelmes kishitűség bujkál
(1937 Babits Mihály)
mély fájdalom bujkál a sorokban
(1972 Fülöp László)
[A szülő] mindenáron igyekszik a gyerek belátására és önfegyelmére építeni. A háttérben leggyakrabban az a vágya bujkál, hogy gyerekéből konfliktus nélkül nevelhessen alkalmazkodó embert
(1986 F. Várkonyi Zsuzsa)
3a. (/irod)
észrevétlenül lapul, rejtve van vhol vmi
Sürü gallyaik közt, hoſzſzú útak nyúltak, Hol a’ tſendességek lappangva bújkáltak
(1772 Bessenyei György¹)
Fld alatt buvkál a’ Liliom’ czirája
(1811 György László)
A fiatal titkárnál bujkál a pagát
(1893 Mikszáth Kálmán)
Télen s hüvös időben, a mejjrevaló alatt kék flanel bujkál, mint ők mondják bujbelét hordanak
(1907 Malonyay Dezső)
a zárda romjai ma is a fák közt bujkálnak
(1937 Cs. Szabó László)
3b.
〈betegség〉 rejtetten fejlődik, kitörni készül
A tarkómban pedig csiklandó tompa fájdalommal bujkált a fejfájás
(1908 Csáth Géza)
Szemre is látszott rajta, hogy bujkál benne valami, lesoványodott
(1927 Móra Ferenc)
– És ha holnapután összeesem a munkahelyen, mert valami rejtett kór bujkál bennem, amiről nem is tudok?
(1973 László-Bencsik Sándor)
3c. (vál)
〈érzés, gondolat stb.〉 formálódik vkiben(, és megnyilvánulni készül)
bujkál elöttünk egy nagy idea
(1833 Kossuth Lajos összes munkái)
a bizarr gondolat, amely már régen ott bujkált tudatom alján
(1938 Korunk Szava)
ott bujkál bennem a kétely
(1962 Veres Péter)
4. tárgyatlan
〈szűk helyen, résen, lyukon〉 ismételten átbújik
[a boszorkányok a] kúlts jukain alá s’ fel-bújkálván, mig a’ kakas meg nem ſzóllal, a’ ſzent Gellért hegyére tsatákra járkálnak
(1777 Bessenyei György¹ ford.Halifax)
készítenek állandó bogja-, vagy kazalfeneket, […] mellyen a’ kazlat alól is járja a’ levegő. A’ malatz, tyúk, lúd, kutya bátran bujkálhatik alatta
(1805 Pethe Ferenc)
[A gyerekek közül] némely’k após combjára űl, Némely’k alatta bújkál
(1828 Fazekas Mihály)
négykézláb bujkáltam a padok alatt. Ilyenkor mindig medvének gondoltam magamat
(1918 Móra Ferenc)
5. tárgyatlan
ismételten, többször bebújik vhova
megérdemlenéd, hogy mindég a földnek setét hasadékjaiba bujkálj
(1793 Csokonai Vitéz Mihály ford.Schikaneder)
virgoncz pisztrangok bujkálnak félénken a kövek alá
(1869 Orbán Balázs)
úgy kellett asztal alá bujkálni érte [ti. a leszóródott pénzért]
(1920 Móricz Zsigmond)
5a.
időnként eltűnik, majd ismét előbukkan vmi
A’ Tsillagok tsak bujkálnak
(1788 Ravazdy András)
A Cetina egyike Dalmáczia bújkáló folyóinak, mely hirtelen eltűnik, aztán megint felbukkan
(1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
A [strasbourgi] székesegyház tornya bujkál előttünk, eltűnik, majd máshol bukkan fel újra
(1939 Radnóti Miklós)
Merülő nap bujkál a fák csúcsai közt
(1972 Gera György)
ÖU: általbujkál, átbujkál, keresztülbujkál, kibujkál
Vö. CzF. ~, bujkáló; ÉrtSz.; TESz. bújik; ÉKsz.; SzT. bujkál(ik), bujkáltat; ÚMTsz.

Beállítások