bukás fn 4A
1. ’a bukik igével kifejezett történés’ ❖ Szerentsétlen bukkásom [!] ólta nem tudok magamhoz térni (1788 Vályi András C4334, 115).
2. ’(el)esés, felbukás, zuhanás, ill. járművel v. lóval való felborulás mint baleset’ ❖ Ha járatlan nem volnék is a hegyek között, a múltkori bukás óta nem merek e veszélyes utakra vállalkozni (1860 Jókai Mór CD18) | Versenynyelven [az akcidens]: baleset, pl. bukás, a ló megsántulása, letörése (1911 RévaiNagyLex. C5697, 236) | Két súlyos bukás történt a Granada–Dakar rali 380 kilométeres negyedik szakaszán. A motorosok közül a spanyol Mas bukott (1995 Magyar Hírlap CD09).
3. ’vmely versenyben, küzdelemben stb. való elbukás, vereség, kudarc, ill. vkinek bukott, vert állapota’ ❖ örültek inkább [Rontó] bukásán ’s azon, hogy a’ fürdőnek illy érdekes ingyen mulatságot szerzett (1837 Vörösmarty Mihály 8524423, 113) | [A métában] a magasan kiütött labdának elkapása nem idézi elő az ütőpárt bukását (1885 Porzsolt Lajos 8375003, 57) | bukás a képviselőválasztáson (1917 Schöpflin Aladár 9590005, 76) | Az agresszivitás harcot eredményez, a harcban pedig vereséget is lehet szenvedni. A bukás, a kudarc, a vereség elviselésére képtelennek éreztem magamat (1949 Nagy Lajos 9472005, 183) | eleve bukásra ítélt munkásfölkelők (1980 Cs. Szabó László 9093004, 214).
3a. ’helynek, kül. vár(os)nak az az állapota, hogy ellenség kezén van’ ❖ az eső várat nem ereszti bukásra (1827 Vörösmarty Mihály 8524384, 167).
3b. ’személy, intézmény, vállalkozás, ill. ügy, eszme, gondolat stb. (szerepében, funkciójában, tevékenységében v. anyagi helyzetében való) kudarca, csődje, sikertelensége, ill. a kudarc, csőd, sikertelenség állapota’ ❖ bukás, megbukás, fizetésbeli tehetetlenség (1818 Lexicon trilingve C3044, 1794. hasáb) | dicséretére válik a pesti kereskedő testületnek, hogy azon nagy bukás, melly több bécsi házat magával rántott, eddigelé egy pesti bukást sem idézett maga után (1854 Vasárnapi Újság CD56) | Egész vállalkozásuk, melynek sikeréért annyit ármánykodának, közel volt a bukáshoz (1895 Gracza György 8161003, 292) | [Széchenyi javaslata] Kossuth egyik kedvencz eszméjét, a vukovár-fiumei vasútat bukással fenyegette (1897 Zichy Antal CD55) | Az elmaradás bukásba dönti a nemzetet (1905 Nagy képes világtörténet CD03) | kormány és szabadság ott állanak a bukás sötét szélén (1935 Hegedüs Lóránt 9234003, 132) | Ha [a lemezből] tízezer példánynál kevesebbet tudunk eladni, azt komoly bukásnak tartanám (1997 Magyar Hírlap CD09) | nagy bukás lett [a film] (1998 Magyar Hírlap CD09).
3c. ’(erkölcsi) bűn, vétek, ill. lecsúszás, (le)züllés (miatti ellehetetlenülés, megsemmisülés v. presztízsveszteség)’ ❖ vigasztalásom annak a’ gyalázatnak érzésében, a’ mellyet magamra, szüléimre és egész házunkra vontam, az, […] hogy a’ barátságra való gondolatlan támaszkodás által esett csúf bukásom (1795 Kazinczy Ferenc C2555, 405) | ha ezen érzelem [ti. a szerelem] rabja leszek; ugy bukásom elmaradhatatlan (1856 Jósika Kálmán 8211002, 158) | Irtózattal gondolt a holnapi napra, mikor végre is csak be kell az embereknek mindent vallania! Micsoda bukás, micsoda sűlyedés lesz az ránézve! (1899 Jakab Ödön 8203001, 158) | Ádám bukásában magát a bűnnek alakját is meg kell vizsgálnunk (1909 Czeglédy Sándor ford.–Calvin CD1211) | az apa iránti ambivalenciájának [ti. Thomas Mannénak] pozitív és negatív aspektusa a novellában két külön alakban jelenik meg, a még bukásában is tiszteletre méltó Aschenbachban és a vén kéjenc groteszk figurájában (1984 Vikár György 1164006, 215) | [William Rathbone Greg a prostitúcióról szóló írásában] az eredendően szenvedélytelen ideális nő bukásának felelősségét egyértelműen a csábító nyakába varrta (1998 Lafferton Emese CD17).
4. (Isk is) ’elégtelen tanulmányi eredmény’ ❖ Védő oltás a bukás ellen (meg akarja csókolni [a tanító Lenkét]) (1903 Molnár Ferenc² 9453010, 10) | Senkisem áll bukásra (1925 Kosztolányi Dezső C2750, 71) | El tudod képzelni, mennyi bánatot okoztál neki [ti. anyádnak] azzal a latin bukással? (1954 Vidor Miklós 9778002, 200) | [a tanár] „kínlódjon vele más!” felkiáltással felsőbb osztályba küldi a bukásra érdemes gyereket (1988 Beke Kata 1012001, 80).
Ö: le~.
ÖU: el~, meg~.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.