bukik ige 12a3

1. tn ’〈ember, állat〉(megbotlik, és) nagy erővel, hirtelen vmely helyre, helyzetbe v. vmelyik testrészére esik, zuhan, ill. 〈személy lovával, járművével annak elakadása v. megcsúszása miatt〉 felborul, elesik’ ❖ Bukjon térdre Nagysád (1789 Kazinczy Ferenc ford.–Kayser 7163036, 219) | orrára bukkott [!] (1793 Gvadányi József 7125013, 13) | az ágyba bukott (1793 Dugonics András C1458, 261) | tőrre bukott vadként vergődik (1827 Vörösmarty Mihály 8524384, 170) | hanyatt bukott (1860 Jókai Mór C2253, 317) | Ép emberek, bukjatok, összetörjetek s motyogjátok neki: Nagyon fáj (1936 József Attila 9282147, 313) | Meghalni se tudtál, te csak az asztalra buktál (1956–1965 Nagy László² 9473067, 21) | motorkerékpárjával előzés közben megcsúszott, s olyan szerencsétlenül bukott, hogy […] a helyszínen meghalt (1963 Magyar Nemzet aug. 15. C0356, 7) | fontos, hogy a ló jól lásson, különben […] könnyen bukik (1980 NéprajziLex. CD47).

1a. ’összehúzódva lebújik, lebukik vki’ ❖ A’ többi lovak közt, bukva addig jára, Míglen szr-kötelét nem veté [a vad ló] nyakára (1793 Gvadányi József C1940, 77) | a garádja [= kerítése] mellett ment bukva, hogy atyja meg ne lássa (1872 Kállay István 8218004, 50).

1b. ’hajol, borul, omlik, ill. így jut, kerül vhova vmi’ ❖ [a sapka alól] simán bukott sűrű barna hajam a vállamig (1911 Nagy Zoltán CD10) | erőtlenül mellére bukott a feje (1953 Kolozsvári Grandpierre Emil 9343002, 213) | egymásra bukó és újratámadó hullámok (1973 Beney Zsuzsa 9043002, 15) | A gyorsítva lejátszott felvételen jól látszik, mint bukik a Csendes-óceáni litoszféralemez az észak-amerikai lemez alá (1995 Természet Világa CD50).

1c. (mn-i ign-i alakban) (Műsz) ’〈tárgy〉 úgy működik, hogy vmely tengely körül a célnak megfelelő állásba fordul’ ❖ [kör alakú ablak] készülhet befelé bukó, kifelé emelkedő, függőleges tengely körül forgó, vagy vízszintes tengely körül billenő kivitelben (1999 Lakáskultúra CD39).

2. tn ’〈magasról, magasabb helyről〉(le)esik, (le)zuhan vhova vki v. vmi’ ❖ [A méh] gyengébb vólta miatt tétova hóba bukik (1786 Nagy János¹ 7235001, 17) | Dühödik a’ tzes ló, … Ura földre bukik rólla (1830 e. Kováts József¹ ford.–Vergilius C2780, 120) | egy csolnakból örvénybe buknék (1847 Kemény Zsigmond 8235022, 91) | A víz lépcsőről-lépcsőre bukik (1926 RévaiNagyLex. C5715, 421) | Egy hullócsillag leszaladt. A föld is, mint meteor ha rezdül, bukik a sötét égen keresztül (1979 Weöres Sándor 9788335, 65).

2a. (átv is) ’〈vízbe, víz alá〉 hirtelen (szándékosan) lebukik, lemerül, ill. 〈víz, es. föld alól a felszínre〉 feljön, előbukkan vmi’ ❖ A’ Duna mind addig dagad, a’ míg ſzámtalan háznak Óldala dl, fedeletje ſzakad, ’s […] bukik fenekére (1777 Baróti Szabó Dávid 7021014, 11) | [A gödények] igen jól úsznak és buknak, s meglehetősen repülnek is (1847 Peregriny Elek 8360012, 213) | Kitöréskor a láva többnyire áttöri a kráter falait és mint lávafolyam, bukik a felszínre (1930 TolnaiÚjLex. C5734, 166) | [a gombóc, belsejében a cédulával] a víz felszínére bukott (1998 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’〈égitest〉 a látóhatáron v. vmi mögött eltűnik; lebukik’ ❖ Tengerbe buk a’ Nap (1806 Nagy János² ford.–Vergilius C3282, 12) | [a csillagok] az ég nyugati oldalán a horizon alá buknak (1930 Lassovszky Károly 9382001, 263) | ezen a szélességen (78. fok) a Nap április 21. és augusztus 21. közt egyáltalán nem bukik a horizont alá (1995 Természet Világa CD50).

3. tn bukik vmire, vkire (rég) ’váratlanul rátalál, rábukkan vmire, vkire’ ❖ Benyóvszky által vezéreltetett második Colonné [= ezred] Pellenberg nev falunál […] egy jó tsapat ellenségre bukott (1793 Magyar Kurír C0322, 92) | [a magyar sereg] egy zászlóaljra sem bukott, mely útját állaná (1861 Szalay László 8419007, 70) | ugy néztem az idegen ürbe mint a bujdokló bujdosók, ha veszélyes tisztásra buknak (1934–1937 Babits Mihály C0695, 460).

4. tn (átv is) ’〈személy, közösség küzdelemben, versenyben〉 elbukik, veszít, vereséget szenved’ ❖ Rajta! Legény! Buktál, De ne félj! mert virtusod itt áll! (1787 Csenkeszfai Poóts András C1279, XII) | [Lucifer:] – Győztél felettem, mert az végzetem, Hogy harcaimban bukjam szüntelen (1863 Madách Imre 8284005, 515) | mindenki gondolja meg jól, mielőtt perbe megyen, hogy vajjon bukik-é, vagy pedig nyer (1948 Szabó Pál² 9631005, 162) | [a] meccs egyébként nem volt annyira tragikus, amennyire a végeredmény sejteti, három perc alatt buktunk (1997 Magyar Hírlap CD09).

4a. (rég, ritk) ’〈hely, kül. vár(os)〉 elesik, ellenség kezére kerül’ ❖ Lesslie és Strassoldo egyesült erejének vár és őrség nem voltak képesek ellentállani; Divény után Torna és Szaláncz is buktak (1861 Szalay László 8419013, 194) | buknia kellett Nagy-Váradnak (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21).

4b. (tárgyragos határozóval is) ’〈személy, intézmény, vállalkozás, ill. ügy, eszme stb.〉(szerepében, funkciójában, tevékenységében v. anyagilag) kudarcot vall, ill. megrendül, megbukik, megdől’ ❖ a ti vádjaitok bukni fognak (1794 k. Csokonai Vitéz Mihály C1328, 460) | Versegi fő Grammaticus akart lenni, s szegény! bukott (1809 Vitkovics Mihály C2559, 276) | meleg méltánynyal helyeslők az eszmét; hiába! buknia kellett (1842 Pesti Hírlap CD61) | a monarchiának bukni kell (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Régibb ismerői és barátai mind elpártoltak tőle […]. Csak vele egyszerre bukott nehány hivatalnoktársa [látogatta] (1874 Lauka Gusztáv 8268038, 73) | Ki tudja, ha ma választásokat irnának ki […], nem buknék-e jókorát az a kormány (1900 Budapesti Napló febr. 14. C5243, 1) | buknia kellett vele az ügynek is menthetetlenül (1940 Bánlaky József CD16) | Ennek a pénznek most vége. Bukik az állam, bukik a bank, bukik a család is (1977 Szalatnai Rezső 9636001, 153) | nagyot buktam Augustus szerepében (1978 Spiró György 1143001, 147) | Ha tíz évvel ezelőtt rendeztem volna, hatalmasakat buktak volna az előadásaim (1995 Magyar Hírlap CD09).

4c. ’erkölcsileg lecsúszik, megrendül, ill. megsemmisül, összeomlik vki’ ❖ [Hermance] aligha vénült volna meg a nélkül, hogy egy vagy más botlás emléke ne terhelje lelkiismeretét, de hogy ily korán és hogy így bukott, azt pusztán a család szerencsétlen anyagi körülményei okozták; és elősegíté a párisi társadalmi élet romlottsága (1872 Toldy István 8482009, 62) | [Sully Prudhomme] nem az erkölcsileg bukott, hanem a lelkileg emelkedett ember vágyait és panaszait csendíti meg (1908 Szász Zoltán CD10) | Maximusnak buknia kellett, mert a jó ügyet […] zsarnokon keresztül szolgálta (1963 Béládi Miklós 2027002, 10).

4d. (rég) ’〈kedvezőtlen, rossz helyzetbe, állapotba〉 jut, kerül, esik vki’ ❖ Ezen vétke tellyen ezer arannyába, […] bukkik [!] e’ hibába (1790 Gvadányi József C1924, 288) | veszedelembe buknak (1806 Dugonics András C1481, 67) | De még jobban tetted volna, jó király, Ha szent Péter ellen bűnbe nem bukál (1852 Garay János C1814, 13).

4e. (Isk is) ’〈tanuló〉(fél)év végén, ill. vizsgán elégtelen osztályzatot kap, és ezzel javítóvizsgára, ill. évismétlésre kötelezik; megbukik’ ❖ A fiuk otthon sem tanulnak semmit, német iskolákban meg sorra buknának (1892 Herczeg Ferenc C2069, 38) | a szóbeli érettségi vizsgálaton egy tárgyból bukott (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 191) | javítóvizsgára bukott tanulók (1958 Népszabadság máj. 30. C1499, 8) | buktam a suliban (1971 Csörsz István 9092001, 136).

4f. (tárgyragos határozóval is) (biz) ’kiderül róla, hogy bűncselekményt követ(ett) el, ill. rendőrkézre kerül, lebukik’ ❖ Bukni = elfogatni, hurokra kerülni (1888 Berkes Kálmán C1055, 104) | – Csitt […]. Meghallja valaki és lebukunk. – Ha lebukunk, hát lebukunk. Velem buksz te is (1948 Aczél Tamás 2052023, 73) | a Franyó nekiesett a kislánynak, hogy „hülye vagy, ne csináld, 17 éves vagy, kiskorú, nagyot bukunk” – de hát [a prostituált] Vicus szart az orrára és járt ki tovább (1989 Fel a kezekkel 1024022, 136).

5. ts (tárgy n. is) ’〈szerencsejátékban pénzt v. játszmát, ill. üzleten pénzt〉(el)veszít, elbukik’ ❖ Játékos, ha egyszerü játszmát bukik, fizet összesen 18-at (1888 Porzsolt Kálmán C3429, 61) | Öt forintod [= forintot] buktam rajta (1905 Az adavidéki nyelvjárás C0706, 55) | [Deák András] nagyobbik lányával szemben […] bukott 100 ezer forintot. […] Deák Zsuzsa ugyanis 100 ezer forintban fogadott az apjával, azaz ennyi üti a markát, ha a húga megnyeri a versenyt (1995 Magyar Hírlap CD09) | Soros [György] bukott a tőzsdén (1997 Magyar Hírlap CD09).

6. tn bukik vmire, vkire (biz) ’nagyon kedvel, vonzónak talál vmit, vkit, ill. vágyakozik, sóvárog vmi, vki után’ ❖ A baka, ha csizmát húz, mán henczeg, ha pedig sarkantyúsat kerithet valahol, akkor meg arra bukik (1890 Válogatott hatvágások C3163, 68) | Melyik színészre bukol? – Én nem bukok színészekre. Hallja, olyan hülye nőnek néz engem? (1920 Szép Ernő 9665042, 24) | A régi pápák buktak a zenére, a művészetre, a szobrokra és mindenfajta képekre (1947 Gáspár Endre ford.–Joyce 9175005, 63) | az átvételkor megláttam [az új Mazdámat] sportos, széles gumikkal és alufelnikkel. Na, gondoltam, buknak majd rám a nők! (1997 Magyar Hírlap CD09).

Ö: alá~, át, be~, bele~, el~, fel~, ki~, le~, meg~.

Fr: felfelé.

ÖU: elő~, keresztül~, rá~.

Sz: bukdogál, bukdoklik, bukdosik.

Vö. CzF. ~, bukott; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bukik ige 12a3
1. tárgyatlan
〈ember, állat〉 (megbotlik, és) nagy erővel, hirtelen vmely helyre, helyzetbe v. vmelyik testrészére esik, zuhan, ill. 〈személy lovával, járművével annak elakadása v. megcsúszása miatt〉 felborul, elesik
Bukjon térdre Nagysád
(1789 Kazinczy Ferenc ford.Kayser)
orrára bukkott [!]
(1793 Gvadányi József)
az ágyba bukott
(1793 Dugonics András)
tőrre bukott vadként vergődik
(1827 Vörösmarty Mihály)
hanyatt bukott
(1860 Jókai Mór)
Ép emberek, bukjatok, összetörjetek s motyogjátok neki: Nagyon fáj
(1936 József Attila)
Meghalni se tudtál, te csak az asztalra buktál
(1956–1965 Nagy László²)
motorkerékpárjával előzés közben megcsúszott, s olyan szerencsétlenül bukott, hogy […] a helyszínen meghalt
(1963 Magyar Nemzet aug. 15.)
fontos, hogy a ló jól lásson, különben […] könnyen bukik
(1980 NéprajziLex.)
1a.
összehúzódva lebújik, lebukik vki
A’ többi lovak közt, bukva addig jára, Míglen szr-kötelét nem veté [a vad ló] nyakára
(1793 Gvadányi József)
a garádja [= kerítése] mellett ment bukva, hogy atyja meg ne lássa
(1872 Kállay István)
1b.
hajol, borul, omlik, ill. így jut, kerül vhova vmi
[a sapka alól] simán bukott sűrű barna hajam a vállamig
(1911 Nagy Zoltán)
erőtlenül mellére bukott a feje
(1953 Kolozsvári Grandpierre Emil)
egymásra bukó és újratámadó hullámok
(1973 Beney Zsuzsa)
A gyorsítva lejátszott felvételen jól látszik, mint bukik a Csendes-óceáni litoszféralemez az észak-amerikai lemez alá
(1995 Természet Világa)
1c. (mn-i ign-i alakban) (Műsz)
〈tárgy〉 úgy működik, hogy vmely tengely körül a célnak megfelelő állásba fordul
[kör alakú ablak] készülhet befelé bukó, kifelé emelkedő, függőleges tengely körül forgó, vagy vízszintes tengely körül billenő kivitelben
(1999 Lakáskultúra)
2. tárgyatlan
〈magasról, magasabb helyről〉 (le)esik, (le)zuhan vhova vki v. vmi
[A méh] gyengébb vólta miatt tétova hóba bukik
(1786 Nagy János¹)
Dühödik a’ tzes ló, … Ura földre bukik rólla
(1830 e. Kováts József¹ ford.Vergilius)
egy csolnakból örvénybe buknék
(1847 Kemény Zsigmond)
A víz lépcsőről-lépcsőre bukik
(1926 RévaiNagyLex.)
Egy hullócsillag leszaladt. A föld is, mint meteor ha rezdül, bukik a sötét égen keresztül
(1979 Weöres Sándor)
2a. (átv is)
〈vízbe, víz alá〉 hirtelen (szándékosan) lebukik, lemerül, ill. 〈víz, es. föld alól a felszínre〉 feljön, előbukkan vmi
A’ Duna mind addig dagad, a’ míg ſzámtalan háznak Óldala dl, fedeletje ſzakad, ’s […] bukik fenekére
(1777 Baróti Szabó Dávid)
[A gödények] igen jól úsznak és buknak, s meglehetősen repülnek is
(1847 Peregriny Elek)
Kitöréskor a láva többnyire áttöri a kráter falait és mint lávafolyam, bukik a felszínre
(1930 TolnaiÚjLex.)
[a gombóc, belsejében a cédulával] a víz felszínére bukott
(1998 Magyar Hírlap)
2b.
〈égitest〉 a látóhatáron v. vmi mögött eltűnik; lebukik
Tengerbe buk a’ Nap
(1806 Nagy János² ford.Vergilius)
[a csillagok] az ég nyugati oldalán a horizon alá buknak
(1930 Lassovszky Károly)
ezen a szélességen (78. fok) a Nap április 21. és augusztus 21. közt egyáltalán nem bukik a horizont alá
(1995 Természet Világa)
3. tárgyatlan bukik vmire, vkire (rég)
váratlanul rátalál, rábukkan vmire, vkire
Benyóvszky által vezéreltetett második Colonné [= ezred] Pellenberg nev falunál […] egy jó tsapat ellenségre bukott
(1793 Magyar Kurír)
[a magyar sereg] egy zászlóaljra sem bukott, mely útját állaná
(1861 Szalay László)
ugy néztem az idegen ürbe mint a bujdokló bujdosók, ha veszélyes tisztásra buknak
(1934–1937 Babits Mihály)
4. tárgyatlan (átv is)
〈személy, közösség küzdelemben, versenyben〉 elbukik, veszít, vereséget szenved
Rajta! Legény! Buktál, De ne félj! mert virtusod itt áll!
(1787 Csenkeszfai Poóts András)
[Lucifer:] – Győztél felettem, mert az végzetem, Hogy harcaimban bukjam szüntelen
(1863 Madách Imre)
mindenki gondolja meg jól, mielőtt perbe megyen, hogy vajjon bukik-é, vagy pedig nyer
(1948 Szabó Pál²)
[a] meccs egyébként nem volt annyira tragikus, amennyire a végeredmény sejteti, három perc alatt buktunk
(1997 Magyar Hírlap)
4a. (rég, ritk)
〈hely, kül. vár(os) elesik, ellenség kezére kerül
Lesslie és Strassoldo egyesült erejének vár és őrség nem voltak képesek ellentállani; Divény után Torna és Szaláncz is buktak
(1861 Szalay László)
buknia kellett Nagy-Váradnak
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
4b. (tárgyragos határozóval is)
〈személy, intézmény, vállalkozás, ill. ügy, eszme stb.〉 (szerepében, funkciójában, tevékenységében v. anyagilag) kudarcot vall, ill. megrendül, megbukik, megdől
a ti vádjaitok bukni fognak
(1794 k. Csokonai Vitéz Mihály)
Versegi fő Grammaticus akart lenni, s szegény! bukott
(1809 Vitkovics Mihály)
meleg méltánynyal helyeslők az eszmét; hiába! buknia kellett
(1842 Pesti Hírlap)
a monarchiának bukni kell
(1848 Kossuth Hírlapja)
Régibb ismerői és barátai mind elpártoltak tőle […]. Csak vele egyszerre bukott nehány hivatalnoktársa [látogatta]
(1874 Lauka Gusztáv)
Ki tudja, ha ma választásokat irnának ki […], nem buknék-e jókorát az a kormány
(1900 Budapesti Napló febr. 14.)
buknia kellett vele az ügynek is menthetetlenül
(1940 Bánlaky József)
Ennek a pénznek most vége. Bukik az állam, bukik a bank, bukik a család is
(1977 Szalatnai Rezső)
nagyot buktam Augustus szerepében
(1978 Spiró György)
Ha tíz évvel ezelőtt rendeztem volna, hatalmasakat buktak volna az előadásaim
(1995 Magyar Hírlap)
4c.
erkölcsileg lecsúszik, megrendül, ill. megsemmisül, összeomlik vki
[Hermance] aligha vénült volna meg a nélkül, hogy egy vagy más botlás emléke ne terhelje lelkiismeretét, de hogy ily korán és hogy így bukott, azt pusztán a család szerencsétlen anyagi körülményei okozták; és elősegíté a párisi társadalmi élet romlottsága
(1872 Toldy István)
[Sully Prudhomme] nem az erkölcsileg bukott, hanem a lelkileg emelkedett ember vágyait és panaszait csendíti meg
(1908 Szász Zoltán)
Maximusnak buknia kellett, mert a jó ügyet […] zsarnokon keresztül szolgálta
(1963 Béládi Miklós)
4d. (rég)
〈kedvezőtlen, rossz helyzetbe, állapotba〉 jut, kerül, esik vki
Ezen vétke tellyen ezer arannyába, […] bukkik [!] e’ hibába
(1790 Gvadányi József)
veszedelembe buknak
(1806 Dugonics András)
De még jobban tetted volna, jó király, Ha szent Péter ellen bűnbe nem bukál
(1852 Garay János)
4e. (Isk is)
〈tanuló〉 (fél)év végén, ill. vizsgán elégtelen osztályzatot kap, és ezzel javítóvizsgára, ill. évismétlésre kötelezik; megbukik
A fiuk otthon sem tanulnak semmit, német iskolákban meg sorra buknának
(1892 Herczeg Ferenc)
a szóbeli érettségi vizsgálaton egy tárgyból bukott
(1926 TolnaiÚjLex.)
javítóvizsgára bukott tanulók
(1958 Népszabadság máj. 30.)
buktam a suliban
(1971 Csörsz István)
4f. (tárgyragos határozóval is) (biz)
kiderül róla, hogy bűncselekményt követ(ett) el, ill. rendőrkézre kerül, lebukik
Bukni = elfogatni, hurokra kerülni
(1888 Berkes Kálmán)
– Csitt […]. Meghallja valaki és lebukunk. – Ha lebukunk, hát lebukunk. Velem buksz te is
(1948 Aczél Tamás)
a Franyó nekiesett a kislánynak, hogy „hülye vagy, ne csináld, 17 éves vagy, kiskorú, nagyot bukunk” – de hát [a prostituált] Vicus szart az orrára és járt ki tovább
(1989 Fel a kezekkel)
5. tárgyas (tárgy n. is)
〈szerencsejátékban pénzt v. játszmát, ill. üzleten pénzt〉 (el)veszít, elbukik
Játékos, ha egyszerü játszmát bukik, fizet összesen 18-at
(1888 Porzsolt Kálmán)
Öt forintod [= forintot] buktam rajta
(1905 Az adavidéki nyelvjárás)
[Deák András] nagyobbik lányával szemben […] bukott 100 ezer forintot. […] Deák Zsuzsa ugyanis 100 ezer forintban fogadott az apjával, azaz ennyi üti a markát, ha a húga megnyeri a versenyt
(1995 Magyar Hírlap)
Soros [György] bukott a tőzsdén
(1997 Magyar Hírlap)
6. tárgyatlan bukik vmire, vkire (biz)
nagyon kedvel, vonzónak talál vmit, vkit, ill. vágyakozik, sóvárog vmi, vki után
A baka, ha csizmát húz, mán henczeg, ha pedig sarkantyúsat kerithet valahol, akkor meg arra bukik
(1890 Válogatott hatvágások)
Melyik színészre bukol? – Én nem bukok színészekre. Hallja, olyan hülye nőnek néz engem?
(1920 Szép Ernő)
A régi pápák buktak a zenére, a művészetre, a szobrokra és mindenfajta képekre
(1947 Gáspár Endre ford.Joyce)
az átvételkor megláttam [az új Mazdámat] sportos, széles gumikkal és alufelnikkel. Na, gondoltam, buknak majd rám a nők!
(1997 Magyar Hírlap)
Fr: felfelé
ÖU: előbukik, keresztülbukik, rábukik
Sz: bukdogál, bukdoklik, bukdosik
Vö. CzF. ~, bukott; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások