bukta² fn 6A (minden sz-ben) (kissé rég)
1. ’vkinek megbotlás következtében történő elesése, felbukása’ ❖ Piaczot, útzákot, a’ nép még is fudta, Orrára nem egynek láttam leve bukta (1790 Gvadányi József 7125004, 206) | egyet keringve elbukott, arczczal a föld felé, buktában lecsapatva a pisztoly sárkányát (1864 Ágai Adolf ford.–Montépin C0554, 60) | [megbotlott] s buktában magával rántá az asztalt (1872 Berczik Árpád ford.–Laboulaye C1032, 208).
1a. ’vkinek, vminek vmely magas helyről való lezuhanása, mélybe esése’ ❖ Áh Artemisz! miért engedéd ide buktomat? (1816 Ungvárnémeti Tóth László C4477, 125) | maga alatt vágja a’ fát, ’s csak vizbe buktában bánhatja meg veszélyes tettét (1844 Pesti Hírlap CD61) | Óh, hattyúraj, […] buktodban is csak lánggal tudsz kiáltni (1928 Berde Mária 9047006, 18).
2. (vál) ’vkinek v. vminek vmely küzdelemben, versenyben stb. való elbukása, veresége, kudarca’ ❖ a’ szabadságért utólszor harczolt Róma’ fijainak porait még most is népek’ áldása lengi körül, de nemzetem’ buktát nem kisérendné népek’ részvéte (1844 Pesti Hírlap CD61) | ezen gőzhajózás […] a’ vukovár-fiumei vasuttal diadalmasan, ’s ennek egyenes buktára fog versenyezhetni (1844 Pesti Hírlap CD61).
2a. ’vkinek v. vminek erkölcsi, anyagi v. szerepében, funkciójában, hatalmában stb. való megrendülése, hanyatlása, ill. pusztulása, megsemmisülése’ ❖ nem kívánnya Wallmórnak buktát. Nem javallya ugyan tetteit, de a’ Heltartó ſzemélye eránt tiſztelettel van (1792 Kazinczy Miklós ford.–Gebler C2990, 54) | A’ ki az inditvány buktát meg nem érti, annak hiába magyarázunk (1843 Pesti Hírlap CD61) | [Bánffy III. György] a fejedelmi kor buktával az ausztriai ház alatt Erdélynek első főkormányzója 16 évig (1857 Nagy Iván CD31) | buktomra nem tör, hogy a trónra juss, Sem nyilt erőszak, sem csel, árulás (1870 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.–Shakespeare CD11) | Minden reménye buktával összeszedte vagyona romjait és […] elhagyta hazáját (1899 Magyar írók élete CD27) | Mobutu buktával ma már Fidel Castro után ő [ti. Szuharto, indonéz elnök] a világon a második legrégebben hatalmon lévő vezető (1997 Magyar Hírlap CD09).
J: bukás.
Vö. ÉrtSz. bukta²; ÉKsz.