bukti fn 1A9 (rég, tréf)
1. ’küzdelemben, versenyben, játékban stb. elszenvedett vereség, ill. vkinek a tevékenységében való, hatalma, pozíciója elvesztésével járó kudarca’ ❖ a’ ki mármár szemtelen, Szem nélkül ugyan mit lát? Hanemha a’ buktiját (1825 Balla Károly C0753, 97) | Szó, ami szó pajtás, de furcsa valami ez a kortes élet. Te mindent elkövettél, mégis buktit fogtál (1861 Bernát Gáspár C1064, 103) | Én arról a „bukti”-ról beszélek, a mit tegnap csináltam az öcséméknek [a tarokkban] (1874–1876 Jókai Mór C2300, 198).
1a. ’nőnek erkölcsi tekintetben való lezüllése, romlottá válása, ill. társadalmi megbecsültségének elvesztése amiatt, hogy nem az erkölcsi normáknak megfelelően viselkedik’ ❖ Nagyobb rovás asszonynak törni esküt; Mert a tudat, hogy buktija nagyobb, Kétszerte vonja örvénymélybe őt (1885 Bartók Lajos C0869, 62).
1b. (Isk, biz) ’iskolai bukás, ill. elégtelen osztályzat’ ❖ ugy állok, hogy zikkerre [= bizonyosan] fogom a buktit (1878 Jogászhumor C2226, 127).
1c. ’csőd, fizetésképtelenség’ ❖ Ritka Bukti (crida [= bukás, csőd]) tsalta a’ Hiteladókat úgy meg, mint ez (Holtmann Mihály), mellyet fél millió Bétsibetsű […] forintra számlálnak (1813 Pethe Ferenc C2563, 564) | buktit mond az adós (1847 Vas Gereben C4363, 151).
2. (/nyj) ’〈kártyában:〉 a vesztes által fizetendő összeg, ill. 〈üzletben:〉 kár, veszteség’ ❖ kihúzták a kártyaasztal mellől, nem hagyták másnap reggelig a bőrében, hogy a házukat át ne adja. A jó úr kénytelen volt kifizetni a buktit (1870 Jókai Mór C2281, 443) | vöttem ėl lovat nyóczvan frté, elattam hatvané, húsz frt a bukti (1885 Magyar Nyelvőr C5296, 286) | bukti […] fn. „kár, veszteség”. Nëköm nincs buktim rȧjtȧ (1968 Szlavóniai szótár C6859, 99).
3. (ritk) ’〈kártyában:〉 vesztes fél, játékos’ ❖ Ha a király bukti, mindig ő [ti. Márború] a nyertes, Egy halom aranyra milyen könnyen szert tesz! Király a kártyáját mivelhogy csapkodja, […] a sok arany közül egy földre esik (1882 Mikszáth Kálmán C3135, 26) | Orronverősdit játszott Marival. Vente úr bukti lett, Mari […] olyan komolyan és lendülettel ütögette nagy uborkaorrát a kártyákkal, hogy a vér eredt meg belőle (1906–1907 Mikszáth Kálmán CD04).
4. (ritk) ’lebukás, lelepleződés’ ❖ [Az embercsempész] kivitt a Keleti pályaudvarra […]. Győrig elmentünk a vonattal, de ott megtörtént a bukti (1994 Magyar Hírlap CD09).
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz. bukti¹