bunda fn 6A 

1. (Áll is) ’emlősállat testét borító (sűrű) szőrzet’ ❖ Jaj szomszéd [mondja a vakondok a sündisznónak] be nagy helyet fog kend el, hiszen én már alig mozdúlhatok meg; osztán mihelyt csak mozdúlok is, úgy szúr az a kend tüskés bundája, mintha tővel szurkálnának (1819 Fazekas Mihály C1701, 152) | az ürge és vakand Gondos kis állat, nem bolond, – Jól ásva a tanyája; Szélvész, vihar nem éri őt, – Csak nevetgéli az esőt, – Nem ázik a bundája (1855 Ney Ferenc 8335005, 7) | [Az ún. közönséges hiúz] testét sűrű és lágy bunda takarja (1929 Az állatok világa ford. CD46) | számos vakondfaj a mérsékelt égöv alatt él, és így szüksége van a bundára, amely melegen tartja (1988 Szilágyi Tibor ford.–Attenborough 1146005, 232).

1a. (rég) ’prémes állatbőrből (szűcsmunkával ki)készített puha szőrme’ ❖ Atyámnak ſzavain, kevéſsé nevetett Az Anyám, ’s engemet, ágyába fektetett. Ezek után Atyám egy bundára le-dlt, De el nem alhatott, oly felette örlt (1793 Gvadányi József 7125013, 6) | Grönland, Lapland, Kamcsatka lakosi az állatok szőrös bundáival védik magokat a fagylaló hideg ellen (1844 Zimmermann Jakab 8560002, 13) | bundával béllett ruha (1847 Malatides Dániel 8291002, 37).

2. ’〈főként juhászok, pásztorok viseleteként:〉 juh gyapjas bőréből készült, szőrével befelé és kifelé egyaránt hordható(, ujjatlan), hosszú, kabátszerű felsőruhadarab; suba’ ❖ Valahányſzor Iuháſz gyapja bundájábann, Ballagván fris tejet viſzen sajtárjábann: ’S meg támaſztván magát nagy tsög botjábann Unalmas ſzerelmét fújja dudájábann (1789 Barcsay Ábrahám 7019009, 115) | A juhászt bunda takarja; nyáron kifordítva (1889 Jókai Mór CD18) | A suba – vagy más néven bunda – problematikus eredetű, a cifra bunda pedig véleményünk szerint korántsem olyan régi keletű, mint a cifra ködmön, sőt valószínűleg éppen a ködmön hatására vált díszessé (1991 Magyar néprajz CD47).

2a. ’női ködmön’ ❖ az asszonyok prémes ős szabásu bundákban járnak (1869 Orbán Balázs CD22) | Télen a nők rövid bundát viselnek, mely barna színű és fekete virágokkal van hímezve (1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Visszanyúlik ezekbe a korai századokba [ti. a 16–17. századba] a nők bőr felsőruháinak, a ködmönnek, bundának múltja is (1977 NéprajziLex. CD47).

3. ’prémes bőrből szabott (hosszú) téli felsőkabát, ill. prémmel bélelt télikabát’ ❖ Ez mindenütt termö füvet [ti. a bojtorjánt] a’ gyermekek-is esmérik […], bundájokhoz ’s gubájokhoz, hamar hozzá ragad (1775 Csapó József 7062001, 151) | Némelly tájjékokon a’ kikészített juhbőröket a’ közönséges emberek téli-felőltő ruhának, bundának ’s a’ t. szokták használni (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315022, 405) | egy illy fekete rókabőr bunda húszezer aranyra becsültetik (1829 Pák Dienes 8346010, 156) | Képzelhetni a szegény vérhányós misst [= kisasszonyt] abban a hóban, könnyű czipőben, nehéz bundával a fonnyadt vállain (1906–1907 Mikszáth Kálmán C3118, 222) | Jegyezze meg, ha egy asszony bundát akar, egy sem hagyja élni addig a férjét, amíg a bundát meg nem veszi (1942 Németh Andor 9480001, 60) | Fehér báránybőrrel bélelték a kabátot, s kigombolva hordta, két kezét mélyen a zsebébe süllyesztette – így, a vastag bundájában ő volt a legtavasziasabb hármunk között (1980 Lengyel Péter 9397010, 91).

4. (kissé rég, tréf) ’sűrű, kócos, hosszúra megnőtt haj, bozont’ ❖ A hajam is igen nagy. Egész bunda (1883 Bodon József C1127, 202).

5. (Konyha) ’híg(, ízesített) tésztában, ill. lisztben és tojásban, zsemlemorzsában stb. megforgatott, majd (zsiradékban) kisütött zöldség- v. húsétel külső burka, bevonata, es. panírja’ ❖ A „meztelenül”, azaz bunda, panír nélkül sütött élelmiszer nagyon kiszárad, rágós, élvezhetetlen lesz, ezért a sütnivalót mindig „öltöztessük föl” valamilyen bundába (1990 Frank Júlia CD19) | Farsangi vesepecsenye következett: bélszínbe tekert brokkoli–paprika–gyöngyhagyma töltelék, ezt a göngyöleget bundában kisütik, sült hagymakarika ágyban, velesült burgonyával tálalják (2000 Figyelő CD2601).

6. (irod) ’várost, földeket stb. beborító hóréteg, hótakaró’ ❖ A tél betakarta fehér bundájával a várost (1905 Petelei István 8361002, 33) | vakító fehér bunda alatt aludott a föld (1906–1907 Mikszáth Kálmán C3118, 190) | A förgeteg északról, a Jeges-tenger felől jött. Átszáguldott Leningrád fölött, gubancos bundákba burkolta a paloták oszlopait, elfújta az utcákról a megszokott, szürke fényt, és kibírhatatlan fehérséget hagyott ott helyette (1965 Makai Imre ford.–Pausztovszkij 9418005, 43).

7. (rég, Isk) ’a leggyengébb osztályzat, elégtelen, szekunda’ ❖ bunda: szekunda (1898 A magyar diáknyelv C1419, 34) | A diáknyelvben a bunda a rossz osztályzat jelentésében ismeretes, s a belőle képzett bebundáz = beszekundáz (1906 Magyar Nyelvőr C5964, 388).

8. (Sp, biz) ’csalással, megvesztegetéssel elért sporteredmény, ill. az eredmény megvesztegetéssel történő befolyásolása, bundázás’ ❖ Voltak-e megrendezett találkozók? A bunda nem mai találmány (1967 Népsport okt. 22. C6823, 3) | A labdarugás, a totó iránt érdeklődők körében beláthatatlan ideje közhely, hogy vannak megegyezéses meccs-eredmények, „bundák” (1985 Jakab Zoltán 1070003, 97) | [a] találkozó két mérkőző fele helyenként szánalmasan gyenge futballt produkált, de erejét megfeszítve küzdött kilencven percen át úgy, hogy a bunda gyanúja sem merülhet fel (1994 Magyar Hírlap CD09).

8a. (biz) ’(megvesztegetéssel történő) félrevezetés, megtévesztés, csalás’ ❖ Jó, volt ebbe egy kis bunda is, mer azér nem voltam én annyira beteg, mint ahogy mutattam (1989 Fel a kezekkel! 1024023, 357) | [a vállalat] üzleti alapon, pályázat útján nyerte el ezt a lehetőséget […]. A különféle állításokkal ellentétben semmi „bunda” nem volt a dolgok mögött (1998 Figyelő CD2601).

Ö: asztrahán-, bárány-, bőr-, farkas~, irha~, juhász~, nutria~, perzsa~, pézsma~, szőrme~.

ÖU: férfi~, gyapjú~, medve~, nyúl~, prém~, tigris~.

ÖE: ~kabát, ~prém, ~szag, ~szőr.

Sz: bundácska, bundázat.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.