búr mn és fn 4A7

I. mn

1. ’a Dél-afrikai Köztársaságban a 17. század közepétől letelepedő, németalföldi, francia és német bevándorlóktól származó, a hollandból fejlődött keveréknyelven beszélő 〈nép〉’ ❖ a’ kafferek és zulahok a’ testvér boer nép ellen uszíttattak (1842 Pesti Hírlap CD61) | Óriási veszély fenyegeti a búr nemzetet. Nem tudta összetörni a zsarnok hatalom, s most ölelő karok fogják megfojtani (1900 Ady Endre CD0801) | a szabadságáért küzdő kis búr népet kísérő rokonszenvvel (1959 Csapody István CD52).

1a. ’e népből való 〈származás〉, ill. e néphez tartozó 〈személy, csoport〉’ ❖ [Oranje Köztársaságban] az állattenyésztés még mindig a fő foglalkozás. A boer lakosok […] igen sokat vadásznak a nagy számu antilopokra (1896 PallasLex. CD02) | a mindenektől elhagyott bur parasztok szabadságharcába (1902 Budapesti Hírlap 2102001, 1) | Paul Kruegert, a búr vezért játssza filmen (1968 Szőllősy Klára ford.–Maltz 9685003, 221) | A fehérek is angol és búr származású közösségekre oszlanak (1995 Magyar Hírlap CD09) | 1899–1902 között több ezer búr asszony és gyermek halt meg az angolok által létesített táborokban, járványok következtében (1999 Magyar Hírlap CD09).

2. ’e néppel kapcs., azzal összefüggő, ahhoz tartozó stb.’ ❖ Búr köztársaságok. 1. Délafrikai köztársaság. 2. Oranje (1893 PallasLex. CD02) | az angolok Dél-Afrikában harmincezer búr farmot pusztítottak el (1917 Ambrus Zoltán CD10) | [1910-ben] Dél-Afrikában megalakul a búr és az angol (unionista) párt (1987 Tények könyve CD37) | A helyi törzsek királyságai mellett a múlt század közepén két búr állam is alakult, ezekből jött létre később a Dél-afrikai Köztársaság (1995 Magyar Hírlap CD09) | A második búr háborúban (1899–1902) (1998 Paczolay Gyula CD30) búr kalap ’széles, egyenes karimájú kalap’ ❖ Legujabb vászon bur-kalapok urak és hölgyek részére fehér, szürke és drapp szinben (1900 Budapesti Napló aug. 3. C5243, 9) | állok a hidon s nagykarimás, piros búr-kalapom tükrözi a víz… (1947 Szabó Lőrinc 9629130, 58) | a búr, a búr, a búrkalapban, hogy egy ősrégi slágert idézzek (1984 Szántó Piroska 2025064, 63).

3. (Nyelvt is) ’a holland gyarmatosítók nyelvjárásaiból kialakult, Dél-Afrikában beszélt nyugati germán 〈nyelv〉; afrikaans’ ❖ afrikaans nyelv, […] búr nyelv: az 1652 után a németalföldi tart.-okból a Fokföldre települt gyarmatosok korabeli holland nyelvjárásaiból kialakult nyelv (1993 MagyarNagyLex. C5814, 216) | [a titkár] angolul szól, majd afrikaans (búr) nyelven (1995 Magyar Hírlap CD09).

3a. (-ul raggal, hsz-szerűen) ’ezen a nyelven’ ❖ Ez a Hirschler tulajdonképpen egy közönséges éhenkórász, de a leánya okos és búrul is tud (1906 Ambrus Zoltán C0594, 41).

II. fn

1. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel) ’a Dél-afrikai Köztársaságban a 17. század közepétől letelepedő, németalföldi, francia és német bevándorlóktól származó, a hollandból fejlődött keverék nyelven beszélő nép’ ❖ Port-natali tudósitások jul. 17-kéről a’ boereknek végképeni meghódolását ’s minden fogolynak kiadatását jelentik (1842 Pesti Hírlap CD61) | [az Afrika középső területén élő bennszülöttek, az ún. becsuánok keleti törzsei] részint az angolok, részint pedig a boërek (olv. búrok) fenhatósága alatt élnek (1893 PallasLex. CD02) | a századfordulón a világ jobbik fele a búroknak szurkolt az imperialista angolok ellen, most meg a búrok leszármazottai ellen a feketék pártján (1980 Bodor Pál 1019028, 445).

1a. ’e néphez tartozó személy’ ❖ Hajtják ökreiket fel észak felé a kivert, a kiüldözött, a hazátlan búrok (1900 Ady Endre C0534, 275) | a búr kapzsi s a műveltségre dühös rabszolgatartó pásztorfajta (1907 Ignotus 9270002, 12).

2. (Nyelvt is) ’a holland gyarmatosítók nyelvjárásaiból kialakult, Dél-Afrikában beszélt nyugati germán nyelv’ ❖ [Namíbiában élő] etnikai csoportok: bantu […]; damara, kavango, hottentotta […]; busman, keverék, búr. Nyelvek: búr (hiv.), angol (hiv.), német (hiv.), bantu nyelvek (1988 Tények könyve CD37).

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

búr melléknév és főnév 4A7
I. melléknév
1.
a Dél-afrikai Köztársaságban a 17. század közepétől letelepedő, németalföldi, francia és német bevándorlóktól származó, a hollandból fejlődött keveréknyelven beszélő 〈nép〉
a’ kafferek és zulahok a’ testvér boer nép ellen uszíttattak
(1842 Pesti Hírlap)
Óriási veszély fenyegeti a búr nemzetet. Nem tudta összetörni a zsarnok hatalom, s most ölelő karok fogják megfojtani
(1900 Ady Endre)
a szabadságáért küzdő kis búr népet kísérő rokonszenvvel
(1959 Csapody István)
1a.
e népből való 〈származás〉, ill. e néphez tartozó 〈személy, csoport〉
[Oranje Köztársaságban] az állattenyésztés még mindig a fő foglalkozás. A boer lakosok […] igen sokat vadásznak a nagy számu antilopokra
(1896 PallasLex.)
a mindenektől elhagyott bur parasztok szabadságharcába
(1902 Budapesti Hírlap)
Paul Kruegert, a búr vezért játssza filmen
(1968 Szőllősy Klára ford.Maltz)
A fehérek is angol és búr származású közösségekre oszlanak
(1995 Magyar Hírlap)
1899–1902 között több ezer búr asszony és gyermek halt meg az angolok által létesített táborokban, járványok következtében
(1999 Magyar Hírlap)
2.
e néppel kapcs., azzal összefüggő, ahhoz tartozó stb.
Búr köztársaságok. 1. Délafrikai köztársaság. 2. Oranje
(1893 PallasLex.)
az angolok Dél-Afrikában harmincezer búr farmot pusztítottak el
(1917 Ambrus Zoltán)
[1910-ben] Dél-Afrikában megalakul a búr és az angol (unionista) párt
(1987 Tények könyve)
A helyi törzsek királyságai mellett a múlt század közepén két búr állam is alakult, ezekből jött létre később a Dél-afrikai Köztársaság
(1995 Magyar Hírlap)
A második búr háborúban (1899–1902)
(1998 Paczolay Gyula)
búr kalap
széles, egyenes karimájú kalap
Legujabb vászon bur-kalapok urak és hölgyek részére fehér, szürke és drapp szinben
(1900 Budapesti Napló aug. 3.)
állok a hidon s nagykarimás, piros búr-kalapom tükrözi a víz…
(1947 Szabó Lőrinc)
a búr, a búr, a búrkalapban, hogy egy ősrégi slágert idézzek
(1984 Szántó Piroska)
3. (Nyelvt is)
a holland gyarmatosítók nyelvjárásaiból kialakult, Dél-Afrikában beszélt nyugati germán 〈nyelv〉; afrikaans
afrikaans nyelv, […] búr nyelv: az 1652 után a németalföldi tart.tartomány-okból a Fokföldre települt gyarmatosok korabeli holland nyelvjárásaiból kialakult nyelv
(1993 MagyarNagyLex.)
[a titkár] angolul szól, majd afrikaans (búr) nyelven
(1995 Magyar Hírlap)
3a. (-ul raggal, hsz-szerűen)
ezen a nyelven
Ez a Hirschler tulajdonképpen egy közönséges éhenkórász, de a leánya okos és búrul is tud
(1906 Ambrus Zoltán)
II. főnév
1. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel)
a Dél-afrikai Köztársaságban a 17. század közepétől letelepedő, németalföldi, francia és német bevándorlóktól származó, a hollandból fejlődött keverék nyelven beszélő nép
Port-natali tudósitások jul.július 17-kéről a’ boereknek végképeni meghódolását ’s minden fogolynak kiadatását jelentik
(1842 Pesti Hírlap)
[az Afrika középső területén élő bennszülöttek, az ún. becsuánok keleti törzsei] részint az angolok, részint pedig a boërek (olv.olvasd búrok) fenhatósága alatt élnek
(1893 PallasLex.)
a századfordulón a világ jobbik fele a búroknak szurkolt az imperialista angolok ellen, most meg a búrok leszármazottai ellen a feketék pártján
(1980 Bodor Pál)
1a.
e néphez tartozó személy
Hajtják ökreiket fel észak felé a kivert, a kiüldözött, a hazátlan búrok
(1900 Ady Endre)
a búr kapzsi s a műveltségre dühös rabszolgatartó pásztorfajta
(1907 Ignotus)
2. (Nyelvt is)
a holland gyarmatosítók nyelvjárásaiból kialakult, Dél-Afrikában beszélt nyugati germán nyelv
[Namíbiában élő] etnikai csoportok: bantu […]; damara, kavango, hottentotta […]; busman, keverék, búr. Nyelvek: búr (hiv.hivatalos), angol (hiv.hivatalos), német (hiv.hivatalos), bantu nyelvek
(1988 Tények könyve)
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások