burgund mn és fn 3A1 

I. mn

1. (Tört) ’a balti-tengeri Bornholm szigetről származó népvándorlás kori keleti germán 〈néptörzs〉, amely a kora középkorban (később a Frank Birodalom részévé lett) államot alapított, ill. e néptörzshöz tartozó(, annak állami szervezetében vmely funkciót betöltő) 〈személy〉’ ❖ [Attila] épen lakodalmát ülte egy Hiltgund vagy Hildegund nevezetü rajnamelléki burgund vagy frank királyleánynyal (1854 Vasárnapi Újság CD56) | [az 5. században] nyomulnak előre a szláv törzsek, a visszaszorított gót, burgund, vandál és svév törzsek régi lakóhelyeit elfoglalva (1897 PallasLex. CD02) | Miután már Gundobad burgund király a római egyháznak szabad érvényesülést engedett országában, fia, a katolikus Sigismund a római egyházat [516-ban] végkép uralomra segítette (1936 Váczy Péter CD42) | Bármily hihetetlen, a barbár királyok sorából egy katolikus szent is kikerült, a burgund Zsigmond (1994 Új Könyvek CD29).

1a. (Tört) ’e néptörzzsel, ill. annak államával kapcs., ahhoz tartozó, azzal összefüggő, azt érintő stb.’ ❖ Góth, alán, svév, burgund hadak Egy sereggé összeforrnak (1856 Vasárnapi Újság CD56) | a Nibelung-ének burgund csatája (1900 Nagy képes világtörténet CD03) | a nyugati gót és burgund törvénykönyvek át meg át vannak szőve római jogi elemekkel (1936 Váczy Péter CD42) | A határ a vandál és a burgund településterület között, az Odera és a Warthe mentén Obornikon keresztül Koloig haladt (1936 Váczy Péter CD42) | 443: Genf lesz a megalakuló burgund királyság első fővárosa (2000 Lőkkös Antal CD40).

2. (tulajdonnév részeként is) (Tört) ’a Frank Birodalom felbomlása után részben az egykor e néptörzs által lakott, ill. meghódított területeken létrejött, a 17. századra Franciaország részévé lett 〈államok vmelyike〉’ ❖ 1032-ben II. Konrád német király terjesztette ki fenhatóságát Svájcz, mint a burgund királyság egy része fölé (1904 Nagy képes világtörténet CD03) | A cluny szervezet a burgund hercegségből először a szomszédos burgund királyságba terjedt át (Romainmôtier: 929) (1936 Váczy Péter CD42) | Burgund Grófság (Franche-Comté): 1477-ig a Burgund Hercegség keleti tartománya volt, ezután a Habsburgoké lett. […] 1674-ben XIV. Lajos elfoglalta, és a nijmegeni béke értelmében Franciaországhoz került (1994 Papp Imre CD17).

2a. (Tört is) ’ezen államok vmelyikében, ill. (a mai) Franciaország Burgundia nevű tartományában, régiójában élő 〈személy v. csoport〉’ ❖ [Bossuet] nagytekintélyü burgund család ivadéka, szül. Dijonban 1627 szept. 27. (1893 PallasLex. CD02) | A diplomáciai fogadáson a frissen bemutatott idegen, akitől – mivel franciául kezdi a szót – ha megkérdezzük, hogy francia-e, még nem siet kiigazítani: hogy nem, dehogyis – ő normand vagy burgund, vagy gaszkon, vagy akár breton! (1965 Illyés Gyula C5478, 162).

2b. (Tört is) ’ezen államok vmelyikével v. (a mai) Franciaország Burgundia nevű tartományával, régiójával, ill. annak népességével, lakosságával kapcs., azt képviselő, ahhoz tartozó, azzal összefüggő stb.’ ❖ nem a’ norman, burgund ’sat. franczia-féle [ló]fajtákat ajánlja számunkra (1838 Széchenyi István CD1501) | az osztrák örökséggé vált burgund tartományokban (1897 PallasLex. CD02) | [1455-ben a birodalmi gyűlésen] a burgund követ ismét ígéri, hogy ura személyesen száll hadba [a török ellen] (1928 Hóman Bálint CD42) | [A reneszánsz] nyomát a burgund templomokon is megtalálhatjuk (1936 Váczy Péter CD42) | [egy fazék] árasztotta magából a burgund konyha jellegzetes illatát, a fokhagyma és a kakukkfű egyvelegét (1969 Illyés Gyula 9274077, 76) | [a francia tartománnyá lett Burgundi Hercegségnek] Dijonban külön parlamentje volt, amely a burgund szokásjog szerint ítélkezett (1994 Papp Imre CD17) | [a Wavrin-krónikában levő betoldásban a krónikás] az Al-Dunához induló burgund hajóhad történetét mondja el (1998 Csernus Sándor István CD58).

II. fn

1. (hat ne-vel, tbsz-ban) (Tört) ’a balti-tengeri Bornholm szigetről származó népvándorlás kori keleti germán néptörzs’ ❖ [Attila seregének] a Rajna melléki apróbb népek közül egyedül a burgundok szegültek ellen, de csatát vesztettek (1854 Vasárnapi Újság CD56) | [Pilgrim passaui püspök] latin nyelven összegyüjtötte a burgundokra és hunnokra vonatkozó német mondákat, melyek azután alapul szolgáltak a Nibelungenliedhez (1896 PallasLex. CD02) | A burgundok után nevezték el Bornholm szigetét, melynek régi neve Burgundarholm-nak hangzott (1936 Váczy Péter CD42) | [A 4–5. század során] a gótok nyomán a többi germán nép, a burgundok, lombardok, szvévek, vandálok is az ariánus hitre tértek át, katolizálásuk csak később, a 6. század során következett be (2000 Sághy Marianne CD17).

1a. (ritk) ’e néptörzshöz tartozó személy’ ❖ Theodorik, a góth király, Hadával a sikra kiáll, S burgund és frank, góth és alán Miként a hab tolul nyomán (1858 Vasárnapi Újság CD56) | körülöttem [elesett] frankok, hunok és burgundok hevernek mozdulatlanul. Kettő arczczal van fölfelé. Az egyik bozontos szakállú burgund (1901 Gárdonyi Géza 9173006, 324).

2. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel) (Tört) ’a történelmi Burgundia területén, annak vmelyik középkori államában, ill. Franciaország ilyen nevű tartományában élő lakosság, népesség (egy csoportja)’ ❖ [Jeanne d’Arc] arról értesült, hogy a burgundokkal egyesült angolok Compiègne ostromához fogtak (1895 PallasLex. CD02) | [Hunyadi János a török elleni harcban] a császár közreműködésére […] nem számít, csak a pápára, olaszokra, szerbekre és burgundokra (1934 Szekfű Gyula CD42) | Franciaország, mely híres idegenek iránti toleranciájáról, asszimilálta és integrálta nemzetiségeit: provanszálokat, gascogniakat, bretonokat, burgundokat, normandokat (1995 Magyar Hírlap CD09).

2a. (ritk) ’ilyen népességhez tartozó személy’ ❖ [a 12. században a bolognai egyetemi tanulóifjúság] két nagy szövetséges testületet képezett; az egyikhez tartoztak: a francziák, picardok, catalonok, burgundok, […] a magyarok és a lengyelek (1870 Századok CD57) | Görög földről jött ránk e baj [ti. a kockajáték], S itt burgundok közt tőrbe csal (1980 Mészöly Dezső ford.–Rutebeuf 9437011, 162).

Vö. IdSz.