burgundi mn és fn 

I. mn 1A3

’〈a Burgunddal, vagyis Burgundiával való vmilyen összefüggésnek, kapcsolatnak mint tulajdonságnak a kif-ére〉’ ❖ Teſsék a’ Németnek a’ Rhénusi [= rajnai] lre, Nints a’ miért vágyjak Burgundi ſzllre (1790 Mátyási József 7221023, 299).

a. burgundi keverék (Mezőg) ’rézgálic szódás oldata mint permetezőszer’ ❖ Burgundi keverék a szőllő permetezésére használt olyan rézgálicoldat, melybe szénsavas nátriumot, azaz szódát keverünk (1912 RévaiNagyLex. C5700, 125) burgundi lé (Mezőg) ’ua.’ ❖ Burgundilé rézgálicból és szódából készült, a bordóilével azonos hatású, de gyengébb tapadóképességű, kékeszöld permetlé (1963 KertészetiLex. C6668, 139) burgundi répa (Növ is) ’takarmányrépa, ill. ennek karógyökere (mint állati takarmány)’ ❖ Burgundi répa-is jól termett benne (1782 Magyar Hírmondó C0270, 757) | a burgundi répa rozsdája (Uromyces Betae Tul.) (1897 PallasLex. CD02) | Az Alföldön és a Dunántúlon a polyvát és a töreket szeletelt burgundi répával, helyenként burgonyával pácolják, keverik és lovak, szarvasmarhák takarmányozására használják (1977 NéprajziLex. CD47) | takarmányrépa (burgundi répa) B. [= Beta] vulgaris var. crassa (1998 Növényneveink C6120, 213) burgundi vörös (mn-i értékben) ’az itt termelt vörösbor színéhez hasonló sötétvörös színű’ ❖ burgundi vörös almandin [féldrágakő] (1926 RévaiNagyLex. C5715, 166) | a burgundi vörös árnyalatú bútorok (2000 Lakáskultúra CD39).

II. fn 1A1

1. ’〈a Burgundban, vagyis Burgundiában élő lakosság, ill. az ott élő, onnan származó személy megnevezéseként〉’ ❖ a burgundiak Galliában, a nyugoti gothok Spanyolországban s a t. sorsvetés közbenjötte nélkül osztozkodtak a meghóditott tartományokban (1861 Szalay László 8419003, 108).

2. burbungyi (nyj) , burgendi (nyj) , burgondi (nyj) ’burgundi répa’ ❖ Burgundi répa (növ.), palócosan röviden csak: burbungyi (1893 PallasLex. CD02) | [Kovács úr a termésből küldött az öregeknek] két-három zsák búzát, a malacoknak burgondit, korpát (1936 Budapesti Hírlap okt. 17. C4724, 4) | burgondi […] (-t) fn. […] E burgëndiknak má igën këjek ez essüö, mer igël lankattak (1973 Felsőőri tájszótár C6861, 38) | [a Tessedik Sámuel által meghonosított répafajta] a ma is legnépszerűbb burgundi volt, amely a franciao.-i Bourgogne tartományról kapta nevét (1981 NéprajziLex. CD47).

3. (Szőlő)(jellemzően) a franciaországbeli Burgundiában található borvidéken termesztett szőlőfajta, kül. a Pinot fajtacsoport vmelyike’ ❖ [különösen bevált a nyírségi] homokterületre a kövi-dinka, olasz-rizling és burgundi (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Bor szőllők, a) fehérszemüek: alanttermő, Bálint, burgundi (Pineau blanc) […] b) piros szemüek: bakator, burgundi (Pineau gris, Ruländer) […] c) kék szemüek: Arramon, burgundi (Pineau noir) (1925 RévaiNagyLex. C5713, 723) | a fehér (Rizling stb.), vörös (Burgundi stb.) szőlők és magántermő amerikai fajták (Nova, Otelló stb.) kiszorították a középkor óta termesztett [szőlőfajtákat] (1982 NéprajziLex. CD47).

3a. (rég) ’ezen a borvidéken termelt, ált. testes, ízekben, zamatokban, alkoholban gazdag vörös- v. fehérbor’ ❖ Vágújhely mv. 4655 l., burgundihoz hasonló bort termeszt (1831 Zádor Elek 8532005, 233) | a hova a franczia bor elhat, a hol csak a burgundit és bordeaux-it iszszák, ott az emberek lassankint el is francziásodnak kissé (1860 Vasárnapi Újság CD56) | egy tál ürügerinc angolosan és ahhoz egy kis gránátpiros burgundi (1905 Mikszáth Kálmán CD04) | szeretem a törkölypálinkát és az árpawhiskyt, a zöld teát és a zöld dohányt, a burgundit és a traminit (1989 Konrád György 9351005, 35).

Ö: kis~, nagy~.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. ~, burgundirépa; IdSz.

burgundi melléknév és főnév
I. melléknév 1A3
〈a Burgunddal, vagyis Burgundiával való vmilyen összefüggésnek, kapcsolatnak mint tulajdonságnak a kif-ére〉
Teſsék a’ Németnek a’ Rhénusi [= rajnai] lre, Nints a’ miért vágyjak Burgundi ſzllre
(1790 Mátyási József)
a.
(csak szókapcsolatban)
burgundi keverék (Mezőg)
rézgálic szódás oldata mint permetezőszer
Burgundi keverék a szőllő permetezésére használt olyan rézgálicoldat, melybe szénsavas nátriumot, azaz szódát keverünk
(1912 RévaiNagyLex.)
burgundi lé (Mezőg)
ua.
Burgundilé rézgálicból és szódából készült, a bordóilével azonos hatású, de gyengébb tapadóképességű, kékeszöld permetlé
(1963 KertészetiLex.)
burgundi répa (Növ is)
takarmányrépa, ill. ennek karógyökere (mint állati takarmány)
Burgundi répa-is jól termett benne
(1782 Magyar Hírmondó)
a burgundi répa rozsdája (Uromyces Betae Tul.Tulasne)
(1897 PallasLex.)
Az Alföldön és a Dunántúlon a polyvát és a töreket szeletelt burgundi répával, helyenként burgonyával pácolják, keverik és lovak, szarvasmarhák takarmányozására használják
(1977 NéprajziLex.)
takarmányrépa (burgundi répa) B. [= Beta] vulgaris var.varietas ’változat’ crassa
(1998 Növényneveink)
burgundi vörös
(mn-i értékben)
az itt termelt vörösbor színéhez hasonló sötétvörös színű
burgundi vörös almandin [féldrágakő]
(1926 RévaiNagyLex.)
a burgundi vörös árnyalatú bútorok
(2000 Lakáskultúra)
II. főnév 1A1
1.
〈a Burgundban, vagyis Burgundiában élő lakosság, ill. az ott élő, onnan származó személy megnevezéseként〉
a burgundiak Galliában, a nyugoti gothok Spanyolországban s a t.s a többi sorsvetés közbenjötte nélkül osztozkodtak a meghóditott tartományokban
(1861 Szalay László)
2.
burbungyi 1A1 (nyj)
burgendi 1A1 (nyj)
burgondi 1A1 (nyj)
Burgundi répa (növ.növény), palócosan röviden csak: burbungyi
(1893 PallasLex.)
[Kovács úr a termésből küldött az öregeknek] két-három zsák búzát, a malacoknak burgondit, korpát
(1936 Budapesti Hírlap okt. 17.)
burgondi […] (-t) fn.főnév […] E burgëndiknak má igën këjek ez essüö, mer igël lankattak
(1973 Felsőőri tájszótár)
[a Tessedik Sámuel által meghonosított répafajta] a ma is legnépszerűbb burgundi volt, amely a franciao.-ifranciaországi Bourgogne tartományról kapta nevét
(1981 NéprajziLex.)
3. (Szőlő)
(jellemzően) a franciaországbeli Burgundiában található borvidéken termesztett szőlőfajta, kül. a Pinot fajtacsoport vmelyike
[különösen bevált a nyírségi] homokterületre a kövi-dinka, olasz-rizling és burgundi
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Bor szőllők, a) fehérszemüek: alanttermő, Bálint, burgundi (Pineau blanc) […] b) piros szemüek: bakator, burgundi (Pineau gris, Ruländer) […] c) kék szemüek: Arramon, burgundi (Pineau noir)
(1925 RévaiNagyLex.)
a fehér (Rizling stb.s a többi), vörös (Burgundi stb.s a többi) szőlők és magántermő amerikai fajták (Nova, Otelló stb.s a többi) kiszorították a középkor óta termesztett [szőlőfajtákat]
(1982 NéprajziLex.)
3a. (rég)
ezen a borvidéken termelt, ált. testes, ízekben, zamatokban, alkoholban gazdag vörös- v. fehérbor
Vágújhely mv.mezőváros 4655 l.liter, burgundihoz hasonló bort termeszt
(1831 Zádor Elek)
a hova a franczia bor elhat, a hol csak a burgundit és bordeaux-it iszszák, ott az emberek lassankint el is francziásodnak kissé
(1860 Vasárnapi Újság)
egy tál ürügerinc angolosan és ahhoz egy kis gránátpiros burgundi
(1905 Mikszáth Kálmán)
szeretem a törkölypálinkát és az árpawhiskyt, a zöld teát és a zöld dohányt, a burgundit és a traminit
(1989 Konrád György)
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. ~, burgundirépa; IdSz.

Beállítások