burjánzik tn ige 18a10

1. (átv is) ’〈(gyom)növény, ill. növényzet〉 sűrűn, dúsan nő(ve más, hasznos növények rovására terjeszkedik)’ ❖ nemzeti színházunknak becsukását és isméti elpusztulását kell ohajtanunk inkább, mintsem hogy annak reméllett szép virágai annyi burjánzó gaz közt örökké bágyadt létben alig illatozhassanak (1840 Széchenyi István CD1501) | Ferenc félrehajtá a nyílás előtt burjánzó sombokrot, hogy utat nyisson Pálmának (1880 Jókai Mór CD18) | Nálunk, ahol a nyelvtan évszázadokon át vadul burjánzott s az egyéni szabadság örvén legtöbben ügyet se vetettek rá, semmiesetre se kártékony egy kis iskoláztatás (1933 Kosztolányi Dezső 9359111, 185) | [az öböl mészkőszikláin] burjánzik a trópusi dzsungel (1997 Természet Világa CD50).

1a. (ritk) ’〈szőrzet〉(dúsan) nő’ ❖ Komoly, mélázó arc, sűrű szemöldökkel, sárgás arcszínnel, keskeny összeszorított ajkakkal, miken gyér bajusz burjánzik (1874 Jókai Mór CD18) | A tél közeledtével [a kecske bundájában] a szőrök hegyei elhalványulnak és kezd a most már gazdagon burjánzó gyapjúszőrzet előjönni (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Az arcán dúsan burjánzó borostát azzal indokolja, hogy […] borotválkozni sem tud felkelni (1994 Magyar Hírlap CD09).

2. (Orvos is) ’〈sejt〉(rendellenesen) osztódva szaporodik, ill. 〈szövet〉 a sejtek (el)szaporodása folytán (kórosan) nő, nagyobbodik, sarjadzik’ ❖ [Heg képződésekor] a sarjadzó szövet addig burjánzik, amig az anyaghiányt betölti (1894 PallasLex. CD02) | olyan üvegedényt, amely élénken burjánzó, szóval növésben lévő élesztővel volt telve (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [a műtét után] megkezdődhetett a burjánzó sejtek „szétbombázása”, a röntgensugaras, kemoterápiás kezelés (1997 Magyar Hírlap CD09).

3. (vál) ’〈vmely, rendsz. káros jelenség, dolog〉 a kelleténél nagyobb arányban megjelenik, terjed, ill. jelen van, jellemző (vhol)’ ❖ [ki lenne] mind azon megjegyzéseket előre látni képes, mellyek a’ bévett szokások védelmére […] mindünnen burjánzani fognak? (1831 Széchenyi István C3903, 212) | titokban burjánzik e bűn [ti. az uzsora], mételyezi a társadalmat, családok és egyének romlását idézi elő (1880 Mikszáth Kálmán CD04) | a kávéház, a cigány, a mozi s a bábeles zengeráj [= olcsó zenés mulató] megint csak egyetlen városban burjánozhat: Budapesten (1907 Ady Endre CD0801) | [a minisztériumokban] a választási rendszer mellett még ijesztőbb alakban burjánzott a protekció, mint a kinevezéstől függő hivatalokban (1914 Halász Imre CD10) | Manapság az áltudományos nézetek és elméletek világszerte burjánzanak (1996 Természet Világa CD50).

Ö: el~, fel~, túl~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. burján; ÉKsz.

burjánzik tárgyatlan ige 18a10
1. (átv is)
(gyom)növény, ill. növényzet〉 sűrűn, dúsan nő(ve más, hasznos növények rovására terjeszkedik)
nemzeti színházunknak becsukását és isméti elpusztulását kell ohajtanunk inkább, mintsem hogy annak reméllett szép virágai annyi burjánzó gaz közt örökké bágyadt létben alig illatozhassanak
(1840 Széchenyi István)
Ferenc félrehajtá a nyílás előtt burjánzó sombokrot, hogy utat nyisson Pálmának
(1880 Jókai Mór)
Nálunk, ahol a nyelvtan évszázadokon át vadul burjánzott s az egyéni szabadság örvén legtöbben ügyet se vetettek rá, semmiesetre se kártékony egy kis iskoláztatás
(1933 Kosztolányi Dezső)
[az öböl mészkőszikláin] burjánzik a trópusi dzsungel
(1997 Természet Világa)
1a. (ritk)
〈szőrzet〉 (dúsan)
Komoly, mélázó arc, sűrű szemöldökkel, sárgás arcszínnel, keskeny összeszorított ajkakkal, miken gyér bajusz burjánzik
(1874 Jókai Mór)
A tél közeledtével [a kecske bundájában] a szőrök hegyei elhalványulnak és kezd a most már gazdagon burjánzó gyapjúszőrzet előjönni
(1929 Az állatok világa ford.)
Az arcán dúsan burjánzó borostát azzal indokolja, hogy […] borotválkozni sem tud felkelni
(1994 Magyar Hírlap)
2. (Orvos is)
〈sejt〉 (rendellenesen) osztódva szaporodik, ill. 〈szövet〉 a sejtek (el)szaporodása folytán (kórosan) nő, nagyobbodik, sarjadzik
[Heg képződésekor] a sarjadzó szövet addig burjánzik, amig az anyaghiányt betölti
(1894 PallasLex.)
olyan üvegedényt, amely élénken burjánzó, szóval növésben lévő élesztővel volt telve
(1933 Az állatok világa ford.)
[a műtét után] megkezdődhetett a burjánzó sejtek „szétbombázása”, a röntgensugaras, kemoterápiás kezelés
(1997 Magyar Hírlap)
3. (vál)
〈vmely, rendsz. káros jelenség, dolog〉 a kelleténél nagyobb arányban megjelenik, terjed, ill. jelen van, jellemző (vhol)
[ki lenne] mind azon megjegyzéseket előre látni képes, mellyek a’ bévett szokások védelmére […] mindünnen burjánzani fognak?
(1831 Széchenyi István)
titokban burjánzik e bűn [ti. az uzsora], mételyezi a társadalmat, családok és egyének romlását idézi elő
(1880 Mikszáth Kálmán)
a kávéház, a cigány, a mozi s a bábeles zengeráj [= olcsó zenés mulató] megint csak egyetlen városban burjánozhat: Budapesten
(1907 Ady Endre)
[a minisztériumokban] a választási rendszer mellett még ijesztőbb alakban burjánzott a protekció, mint a kinevezéstől függő hivatalokban
(1914 Halász Imre)
Manapság az áltudományos nézetek és elméletek világszerte burjánzanak
(1996 Természet Világa)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. burján; ÉKsz.

Beállítások