burkolat fn 3A2
1. ’vminek a részét képező, azt kívülről (teljesen) körülvevő borítóréteg’ ❖ [a csengő] burkolatát a célhoz képest vagy egész egyszerüen, vagy többé-kevésbbé díszesen készítik el (1893 PallasLex. CD02) | A szafaládék burkolatát leszedem, majd hosszában jó mélyen bevágom (1989 Frank Júlia CD19) | A [fűnyíró]gépek zajszintje változó és nemcsak a motortól függ, hanem a burkolat anyagától, kialakításától is (1996 Lakáskultúra CD39).
1a. ’(élete vmely szakaszában) élőlényt v. annak részét természettől fogva körülvevő, szerves anyagból álló réteg’ ❖ A’ halak, és madarak, a’ bogaraknak és férgeknek tojásából és burkolatjából élnek (1794 Nagy Sámuel¹ ford.–Sander C3289, 232) | a tojáshéj hártyája szétszakad, majd a fióka kinyujtott lábbal kidugja fejét és végre elhagyja a törött burkolatot (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [Noémi] a levélgyökerek ragacsos burkolatát mutatta (1967 Vágó Márta 1158005, 255) | Vannak nem virális [= víruseredetű] szállítók is, pl. lipidekbe, polilizinbe burkolt DNS: a burkolat beépül a membránokba és beépülése közben a sejtbe segíti a kívánt génszakaszt (1998 Természet Világa CD50).
2. (Ép is) ’utat, teret, vmely térséget, építmény vmely felületét stb. ellenállóvá tevő (és díszítő) kemény borítóréteg, ill. ennek anyaga’ ❖ Egy négyszegöl uti burkolatra minden nemü szekér alá 3 annyi anyag szükséges, t. i. 3 font asphalt-gyanta és 3 font homok (1846 Hetilap CD61) | Minél erősebb támadásnak van a part kitéve, annál nagyobb kövekből kell a burkolatnak állania (1893 PallasLex. CD02) | a tányérokat, az arany evőeszközöket, a kristályüvegeket, poharakat, s a falak burkolatát is hazájából hozta az idegen asszony (1942 Márai Sándor 9421005, 79) | A város elmaradottságának egyik sajnálatos mutatója, hogy mellékútjai nagy része burkolat nélküli, a főutak forgalmának átterelésére alkalmatlan (1990 Országgyűlési Napló CD62) | A 24 millió forintért felújított Hild téri játszótér rugalmas burkolatát négy nappal az átadás előtt öntötte le valaki olajfestékkel (1995 Magyar Hírlap CD09) | A burkolat a padlófűtést jól viselő, süttői mészkőből készült (1996 Lakáskultúra CD39).
3. (átv is) ’vmit beborító csomagolóanyag’ ❖ Nézd, most vettem egy naplónak való könyvet. […] S kibontotta nagysebten a könyvet a burkolatból (1920–1921 Gárdonyi Géza C5322, 443) | A fotográfia selyempapirosba volt burkolva, és az Udvarhölgy lassan fejtette le a burkolatot (1930 Krúdy Gyula CD54) | az ünnepi igazságot csak tapintatosan bontjuk ki burkolatából (1984 Vikár György 1164006, 202).
4. (tréf) ’ruha, öltözék’ ❖ [az evező személyek egyike] némileg kibontakozván burkolatából, Senftl elé lép (1844 Ney Ferenc C0625, 241) | [az igazgató] felszólította a fiatalságot, hogy hazamenve, aminő gyorsan csak lehet, tegyék magukat vasárnapi burkolatba (1881 Mikszáth Kálmán CD04) | Egy óra mulva elegáns burkolatban tért vissza [az öregúr] (1905 Gárdonyi Géza C1833, 60) | Máli örökké zsákszerű kámzsaruhát viselt – kétségkívül a legelőnyösebb burkolata volt hatalmas testének (1974 Vas István 2025001, 512).
5. (rég, vál) ’〈vmely gondolatnak, mondanivalónak〉 kifejezőeszköze(i), stílusa v. ezek összessége’ ❖ ez hosszasabb czikkben finom burkolattal előadá, miként a hiba […] a két […] müvésznőben rejlik (1851 Vahot Imre C1522, 143) | a szó nem rabszolgája az érzelemnek, hanem csak burkolata a gondolatnak (1881 Vajkay Károly C4673, 147).
Ö: csempe~, fa~, fal~, kavics~, lemez~, tégla~, út~, védő~.
ÖU: beton~, deszka~, dísz~, fedő~, járda~, kő~, márvány~.
ÖE: ~hiba, ~javítás, ~kiképzés.
Sz: burkolatú.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. burok; ÉKsz.