burkolózik (14a) l. burkolódzik
burkolódzik tn ige 15a7 burkolózik
1. ’〈takaróba v. (egész) testét fedő öltözékbe〉 tekeri, burkolja magát, ill. takarót, ruhafélét összehúz magán’ ❖ mint szeret a’ vétek […] a’ felebaráti jótét […] szent lepleibe burkolódzni (1834 Kovács Pál² C2770, 187) | Margit téli kendőjébe burkolózott (1881 Vajkay Károly C4675, 97) | A dunyhába burkolódzva ülök az asztalkámnál (1913 Gárdonyi Géza C1850, 41) | Az orosz tél hidegére készült vastag télikabátban áll Makszim Gorkij, mellette elegáns bundájába burkolózik a híres színésznő (1967 Radó György 9544001, 122).
2. burkolódzik vmibe (vál) ’elzárkózás v. elszigetelődés, ill. vmely tulajdonság leplezése céljából vmilyen magatartást tanúsít, vhogyan viselkedik’ ❖ alázatosan hálám jelentéseibe burkolózom (1842 Népszerűség ford. C5779, 511) | ez a kiállhatatlan szószaporitás, melybe gyakran a legszimplább gondolat burkolódzik (1869 Abafi Lajos C0569, 72) | [Tolsztoj követői] nem burkolóznak romantikus ábrándozásokba, hanem bátor humanizmussal állanak a lelki és fizikai szabadságért küzdő ember mellé (1936 Thein Alfréd CD10) | [Alszeghy Irmában] volt valami gyógyíthatatlanul nyárspolgári puritánság, noha egyáltalában nem burkolódzott komorságba és prűdségbe (1956 Csathó Kálmán C1267, 261) | A legnagyobb megrökönyödésünkre a jelenlevő szakemberek mély hallgatásba burkolóztak (1991 Országgyűlési Napló CD62).
3. (irod) ’〈párával, sötétséggel, es. fénnyel〉 elárasztva, körülvéve mutatkozik, jelenik meg vki v. vmi’ ❖ S az leende képzetemnek, Vágyaimnak, életemnek, Hőn szerettem mindene, – Az, ki fénybe burkolózni És vakítni nem tolong (1843 Kunoss Endre 8260021, 76) | Bús föllegekbe burkolózva Borongnak a kopár hegyek (1860 Thaly Kálmán ford.–Goethe C4125, 159) | az egész vidék ködbe és szürkeségbe burkolódzott (1921 Angelotti Mária CD10) | A pannonhalmi monostor már teljes sötétségbe burkolódzott (1961 Lipták Gábor 9400001, 29) | Toronyóra ütötte el a négyet, szétfolyt a köd a szőnyegen, a képek homályba burkolóztak (1986 Kiss Anna 9335001, 52).
4. (ritk) ’vhova bújik, rejtőzik’ ❖ A szélső almafa a keritésre hajlik, a lombja közé burkolózom csendesen (1924 Nyírő József 9486002, 65) | az aktualitások iránt változatlanul érzékeny közéleti líra a névtelenség homályába, kéziratos énekeskönyvekbe burkolózik, rejtőzik, és száműzi önmagát (1975 Nemeskürty István 9477001, 445).
4a. (rég) ’értesülést, szándékot stb. rejteget, titkolózik’ ❖ a pórnép is, az illemet megértve, a szerencsétlen dolgot szépitendő, burkolózva nevezgeti [ezt a betegséget] (1878 Abonyi Lajos C0500, 29) | Csak előtted, tudod, [Annuska] egy kicsit burkolódzik (1902 Gárdonyi Géza 9173012, 50).
Ö: be~.
Vö. ÉrtSz.; TESz. burok; ÉKsz.