burzsoázia fn 6A (Tört v. Pol is)

’elsősorban a városi polgárság vagyonosabb részéből kialakult, tőkével és a termelőeszközök tulajdonával rendelkező társadalmi csoport, ill. ennek az a rétege, amely politikai hatalma v. befolyása révén más társadalmi csoportokkal szemben érvényesíteni tudja érdekeit’ ❖ rohanva rohant aristocratia és bourgoisie karöltve a ministerium zsámolyához bizalmat és pártfogást szavazni (1848 Jókai Mór 8209026, 173) | az egyik teremben foglalna helyet a magas arisztokrácia […]. A másikban aztán a burzsoázia: a gazdag gyárosok, kereskedők, szabómesterek és mózeshitűek (1890 Jókai Mór CD18) | a gyűlés elhatározta, hogy a tanácskozás után gyászfátyollal körített kalapokban zárt sorokban kivonulnak a városligetbe, hogy a burzsoáziának ezzel is jelét adják annak, hogy a munkások nem tartják ügyüket elveszettnek (1895 A magyar munkásmozgalom története C4917, 178) | a gazdag burzsoáziát pótolni nem tudó középosztály (1931 Cs. Szabó László CD10) | maga a polgárság is átalakult burzsoáziává, hűtlen lett saját, korábbi polgári értékeihez és eszményeihez (1937 Iványi-Grünwald Béla CD42) | nem csak azt kell világosan látnunk, hogy más a kapitalizmus erkölcse, mint a feudalizmusé, hanem azt is, hogy más a burzsoázia erkölcse és más a munkásosztályé a kapitalista termelési renden belül (1949 Losonczy Géza 9401001, 4) | a 18. századi burzsoázia forradalmi ideológiájának, a felvilágosodásnak, a maga klasszikus földjén, Franciaországban, az égvilágon semmi köze nyelvi mozgalmakhoz (1972 Tarnai Andor 2018007, 392) | Acsády igen korán felfigyelt […] arra a veszélyre, amelyet a proletárok a burzsoáziára jelentettek (1973 Gunst Péter CD30) | A nemzetközi és hazai társadalomtörténeti irodalom […] a modern polgárságot – burzsoáziát – mint osztályt elkülöníti a rendi polgárságtól, tehát a polgárjogot nyert, személyi szabadsággal rendelkező városlakóktól, akik kiváltságos rendet képeztek, így átmenetet alkottak a nemesség és a jobbágyság között (1998 Bácskai Vera CD17) | A polgári fejlődés nyomán kialakult burzsoázia és munkásság „idegenségének”, „gyökértelenségének”, „nem magyar” voltának eszméje a századfordulón a hivatalos keresztény-nemzeti ideológia szerves részévé vált (2000 Magyar néprajz CD47).

ÖU: kis~, közép~, nagy~.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

burzsoázia főnév 6A (Tört v. Pol is)
elsősorban a városi polgárság vagyonosabb részéből kialakult, tőkével és a termelőeszközök tulajdonával rendelkező társadalmi csoport, ill. ennek az a rétege, amely politikai hatalma v. befolyása révén más társadalmi csoportokkal szemben érvényesíteni tudja érdekeit
rohanva rohant aristocratia és bourgoisie karöltve a ministerium zsámolyához bizalmat és pártfogást szavazni
(1848 Jókai Mór)
az egyik teremben foglalna helyet a magas arisztokrácia […]. A másikban aztán a burzsoázia: a gazdag gyárosok, kereskedők, szabómesterek és mózeshitűek
(1890 Jókai Mór)
a gyűlés elhatározta, hogy a tanácskozás után gyászfátyollal körített kalapokban zárt sorokban kivonulnak a városligetbe, hogy a burzsoáziának ezzel is jelét adják annak, hogy a munkások nem tartják ügyüket elveszettnek
(1895 A magyar munkásmozgalom története)
a gazdag burzsoáziát pótolni nem tudó középosztály
(1931 Cs. Szabó László)
maga a polgárság is átalakult burzsoáziává, hűtlen lett saját, korábbi polgári értékeihez és eszményeihez
(1937 Iványi-Grünwald Béla)
nem csak azt kell világosan látnunk, hogy más a kapitalizmus erkölcse, mint a feudalizmusé, hanem azt is, hogy más a burzsoázia erkölcse és más a munkásosztályé a kapitalista termelési renden belül
(1949 Losonczy Géza)
a 18. századi burzsoázia forradalmi ideológiájának, a felvilágosodásnak, a maga klasszikus földjén, Franciaországban, az égvilágon semmi köze nyelvi mozgalmakhoz
(1972 Tarnai Andor)
Acsády igen korán felfigyelt […] arra a veszélyre, amelyet a proletárok a burzsoáziára jelentettek
(1973 Gunst Péter)
A nemzetközi és hazai társadalomtörténeti irodalom […] a modern polgárságot – burzsoáziát – mint osztályt elkülöníti a rendi polgárságtól, tehát a polgárjogot nyert, személyi szabadsággal rendelkező városlakóktól, akik kiváltságos rendet képeztek, így átmenetet alkottak a nemesség és a jobbágyság között
(1998 Bácskai Vera)
A polgári fejlődés nyomán kialakult burzsoázia és munkásság „idegenségének”, „gyökértelenségének”, „nem magyar” voltának eszméje a századfordulón a hivatalos keresztény-nemzeti ideológia szerves részévé vált
(2000 Magyar néprajz)
ÖU: kisburzsoázia, középburzsoázia, nagyburzsoázia
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások