állati mn 18A6 

1. ’állathoz tartozó, állat(ok)nál jelentkező, állat(ok)ra jellemző 〈dolog〉’ ❖ Tápláló munkáknak azok neveztetnek, a’ melyek az eledelt állati testé változtattyák (1789 Rácz Sámuel 7278003, 33) | Ezen Állati ösztönnek sokféle nemei között, kiváltképpen megjegyzésre méltók, az úgy nevezett Mesterségi Ösztönök, melly által […] fészkeket, szöveteket […] tudnak készíteni magok lakozásokra, fajzatjaiknak bátorságokra, prédájoknak megfogására (1799 Főldi János 7112014, 29) | állati rostok (1834 Garasos Tár 8625004, 79) | bőgés, ugatás, ordítás, czinczogás, nyávogás és a többi sok állati hang (1899 Chernel István CD34) | emberi és állati betegségek (1936 Csűry Bálint 1030002, 30) | A legnagyobb mértékben differenciálódott sejtek – így például az agysejtek – kivételével valamennyi állati sejtnek két állapota van (1983 Tóth Miklós ford.–Szent-Györgyi 9661002, 225) | Az etológiát, az állati viselkedésről szóló tudományt Konrad Lorenz kutatásai és könyvei […] tették ismertté (1995 Új Könyvek CD29).

1a. (ritk, vál) ’állatként létező, állatként levő 〈élőlény〉’ ❖ minden egyéb állati teremtéseken való uralkodással (1799 Főldi János 7112014, 30) | pusztitson el a dögvész valamennyi állati lényt, melynek ehető húsa van még! (1944 Berda József 9046005, 29).

1b. ’állattól v. állatból származó 〈dolog〉’ ❖ állati olajt (1789 Rácz Sámuel C3562, 8) | állati váladékok (1848 Pólya József 8371004, 53) | a tatárok nem használnak köpenyt, csuklyát vagy állati bőröket (1900 Nagy Géza CD20) | Nyertek itt gyerekek élő angolnát, kókuszdiót és teljes állati fogsorokat (1985 Bodor Ádám 1020009, 183) | A középkor névtelenségbe burkolózó mesterei legfeljebb a friss agyagba préselt, állati lábnyomokkal jelölték munkájukat (1999 Lakáskultúra CD39).

1c. (rég) ’állatokból álló’ ❖ állati nyájat (1806 Verseghy Ferenc 8518027, 119) | fene körmű állati csordák (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524377, 154).

2. (gyakr. pejor) ’〈emberre vonatkoztatva:〉 állat(é)ra emlékeztető, állat(é)hoz hasonló, állathoz illő 〈tulajdonság, viselkedés, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ [az égitestek] fel-vették az  formájokat-is; a’ mennyiben azoknak vagy emberi, vagy oktalan állati, vagy tsúſó máſó formájok van, vagy pedig ezekből elegyedtek (1787 Mátyus István C3067, 295) | ne emlékezzem-e az iszonyu gúnykaczajra, az állati ordításra, mely Fogaras piaczán ezer torokból hangzott (1858 Kemény Zsigmond 8235014, 83) | a körülöttem vágtató lovasok üvöltése csakhamar állati bőszültséggé változtatta át a félelmemet (1901 Gárdonyi Géza 9173006, 302) | Éhséget érzett, kínzó nagy falánk állati éhséget… Asszonyra való éhet… (1914 Móricz Zsigmond CD10) | állati […] ragaszkodás az élethez (1971 Kiss Ferenc 9338001, 93).

2a. ’állathoz hasonlóan durva, kíméletlen, alantas 〈személy〉; állatias’ ❖ sok semmirevaló állati ember van közöttünk (1831 Széchenyi István C3903, 407) | A régi és az új Athénben, de minden görög városban előfordult, hogy vagy haszonleső, aljas, mondhatnám, állati szülők, avagy a nyomor legmélyebb gödreiben rothadó atyák és anyák: lányaikat és fiaikat a nemtelen nemiség piacára dobták árucikként (1960 Szentkuthy Miklós 9664003, 267).

2b. ’emberhez nem méltó, elviselhetetlen(ül nehéz) 〈állapot, tevékenység stb.〉’ ❖ Ideje, oda törekednünk, hogy az embert a nehéz, az állati munkától lehetőleg felmentsük, s értelmesb lényhez illőbb foglalkozással eszközöljük boldogságát (1851 Rónay Jácint 8396007, 14) | állati sorban élő közlegénység (1898 Ezernyolcszáznegyvennyolc CD45) | állati nyomorban sínylődő országból (1936 Móricz Zsigmond 9462018, 75).

2c. ’civilizálatlan, primitív’ ❖ a’ természet-szülte állati embert (1831 Széchenyi István C3903, 49) | minél állatibb fokon vannak [a civilizálatlan népek], annál több rajtok a rézkarika (1902 Gárdonyi Géza C1829, 102) | Ortega y Gasset az elit pusztulásáról és egy állati szintű emberi létről vizionált (1972 Kocsis Rózsa 2018004, 324).

3. (Tud) ’(vmely) állatként megjelenő, állatként ábrázolt, ill. (vmely) állat külsejét, formáját utánzó’ ❖ Alakjukra nézve a jók fehérek, a roszak feketék […], s légi természetük jelentésére szárnyakkal, majd ismét különféle állati alak és testrészletekkel (1854 Ipolyi Arnold 8197007, 106) | Az állati diszítés gyakoribb tárgya a szarvas, az éjszaki megyékben a zerge, sas, kivált a szepesi és liptói kupákon (1877 Majláth Béla CD07) | Állati motivumot csak egyfélét láttunk, madarat (1916 e. Malonyay Dezső CD07) | Az állati (kos, kecskebak, ló) formájú démonoknak (1933 Kerényi Károly 9325002, 135) | a török-tatár népek, de részben az obi-ugorok és más szibériai népek hitvilágában valósággal nyüzsögnek az állatalakos ősök, állati formát öltött hatalmas erők (1977 László Gyula¹ 9384002, 240).

4. (rég) ’〈a lelkivel, szellemivel szembeállítva:〉 az ember testiségére, testi mivoltára vonatk., azzal kapcs., abból eredő’ ❖ Javaslom a’ szerelmeseknek, hogy nyájaskodásaikhoz a’ pislogó mécs’ világát válasszák, … Mit ér a’ setétség, melly az állati érzésnél nem hágy egyebet? (1804 Csehy József C2556, 193) | az Embernek, ketts Terméſzetet tulajdonithatni, úgymint állati és okos Terméſzetet. Mind a’ kett, a’ Testiség ſzintúgy, mind az Okoſság, edgyaránt a’ blts Teremtnek munkája  benne (1829 Márton István 8297003, 18) | sem a’ vér állati ösztöne, sem nyelv, ruha, szokások (1844 Tóth Lőrinc 8490013, 89) | a szeretkezés állati valóságáról nem lehetett lemondani (1926 Barta Lajos CD10) | állati, vegetatív mivoltunk (1948 Füst Milán 9161049, 104).

5. (biz) ’〈fokozásként:〉 szörnyű nagy, rendkívüli’ ❖ Van itt egy öreg tűzszerész… […] olyan sovány, mint a kisujjam, de állatian ért a robbanóanyaghoz (1969 Bertha Bulcsu 9053006, 133) | semmi öröm, csak állati […] szomorúság (1980 Marsall László 1103033, 117) | Egyszer állati balhé volt (1985 Spiró György 1143003, 514) | pimasz és állatian buta is (1994 Rubicon ford. CD17).

5a. (hsz-szerűen) (biz) ’〈fokozásként:〉 szörnyen, nagyon, rendkívül’ ❖ Állati jó, mi? (1960 Kortárs C6869, 69) | [A pasas] állati falsul műdalokat ordít (1962 Fejes Endre 9139001, 208) | [Jóska] azt mondja, hogy a görögkeleti misék állati hosszúak (1973 Baránszky-Jób László 2042014, 208) | Finoman és nőiesen szólva állati pipa lettem a döntéstől (1997 Magyar Hírlap CD09).

5b. (biz) ’〈elismerésképpen:〉 remek, nagyszerű’ ❖ Állati hely egy ilyen mulató! (1969 Mándy Iván 9420026, 208) | állati társaság volt, meg lehetett szakadni a röhögéstől (1979 László-Bencsik Sándor 9383005, 155).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.