bér fn 4B8 

1. (Közg v. Jog is) ’munkaviszonyban végzett munkáért járó, előre meghatározott (pénzbeli) fizetés, munkabér’ ❖ ha a’ Gazda tsak egy fillért el-találna-is vonni az illyen munkáſoknak bérekböl, azt Égre kiáltó véteknek tartanák (1776 Weszprémi István ford.–Wood 7384016, 35) | a mester a kialkudott bérért legényével parancsolhat, a segéd pedig kialkudott bérét követelheti (1848 Munkásmozgalmak C3082, 83) | a felnőtt tanult munkások átlagos heti bére a legtöbb foglalkozási ágban körülbelül 10 frtra megy (1884 Ecseri Lajos 8118004, 141) | [a szocialisták] követelése a női munkára vonatkozóan, hogy egyenlő munkáért egyenlő bért adjanak (1928 TolnaiÚjLex. C5730, 104) | Egy percnyi munka bére az egyes kategóriákban állandó, függetlenül attól, hogy milyen darabidőt állapítanak majd meg (1979 Haraszti Miklós 9814003, 25) | a nominális bérek növekedési üteme (1991 Heti Világgazdaság 2014020, 34) | az állam mint munkaadó a béren, fizetésen és az illetményen stb. kívül […] különféle plusz juttatásokban részesíti a munkavállalót (1997 Czakó Ágnes 2047004, 97).

1a. (kissé rég) ’(jogi) személy által egy másik (jogi) személy javára végzett vmely (alkalmi) tevékenységért fizetendő díj v. egyéb vagyoni jellegű ellenszolgáltatás’ ❖ [Gönczöl mester a göncölszekér] fel-találásának, és helyes el-kéſzítésének béréül, azon helységet nyerte ajándékban, mellyet az akkoriak Gönczölnek, a’ moſtaniak Göncznek mondanak (1786 Dugonics András 7087012, 92) | a’ kik vagy valamelly tudósítást, vagy verseket […] a’ Magy. Kurirba béiktatni […] kivánnak, a’ béiktatás bérit hozzánk küldjék fel (1810 Magyar Kurír C6761, 448) | Az akasztár (hangman) olyan egyén, ki a scheriff szolgálatában áll, s kialkudott bérért a nagyapját is felakasztja (1863 Lauka Gusztáv 8343007, 77) | a taxi bére tizennyolc frankot mutatott (1940 Vaszary Gábor 9765001, 166) | [Jákob] a fekete és a tarka szaporulatot kérte munkája béréül (1995 Természet Világa CD50).

1b. (rég, ritk) ’körözött, üldözött személy kézre kerítéséért kitűzött pénzbeli jutalom; vérdíj’ ❖ mi birhatott ezen oktalan vakmerőségre? tudod-e hogy seregemben fejedre bér van téve (1838 Jósika Miklós 8212009, 336).

1c. (irod, gúny is) ’(önzetlen) fáradozás, szolgálat jutalma, ill. eredménye, gyümölcse’ ❖ Diadalma bérét mingyárt el veheſſe (1773 Teleki Ádám ford.–Corneille 7343001, 97) | Legszebb bér a’ holtig hű szerelem (1832 Uránia C0424, 183) | a háznépet szerettem, a mit reám biztak, hűséggel kezdtem, hűséggel végeztem, – és mégis egykét hét elmultán szidalom volt bérem! (1875 Tóth Ede 8486002, 109) | A ti munkátok, a ti szenvedésetek, a ti véretek bére ez az ország (1936 Szabó Dezső 9623007, 3) | Az „életművemért” a bér? Néhány rézérme, oklevél (1993 Petri György 9530113, 500).

1d. (kissé rég) ’aljas tett, magatartás méltó viszonzása, megtorlása, ill. káros következménye’ ❖ [a köszvény] a’ bujaságnak, ládd fájdalmas bére (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225006, 55) | Megfizette isten gonoszságod bérét (1848 Petőfi Sándor 8366366, 80) | Ekkora gazságért bitó a méltó bér! (1884 Vajda János C4653, 32) | a győzelmi ünnepen elégették azokat az embereket, akik a szent kapukat felgyújtották […]. Így elnyerték istentelenségük méltó bérét (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

1e. (kissé rég, irod) ’vmely fontos v. magasztos dologért meghozott áldozat’ ❖ [az új flottát] látván Anastásius, mind azon ſzándékait, a’ mellyeket a’ Catholicusok meg-rontására fel-tett magába, viſzſza vonni magát ajánlotta. De minekutánna ezen bérért a’ békesſéget meg-nyerte, ajánlását meg-nem-tartotta (1797 Gvadányi József ford. 7125028, 249) | Hányszor hallók: életet, vért Megtámadt hazánkért! S ősink néha meg is adták Dúsan e nehéz bért (1844 Vörösmarty Mihály CD01) | Jöhetne más, ki drága bért Fizetett a naív hitért (1953 Magyar Hírlap CD09).

2. ’ingatlan v. ingóság használatáért, es. hasznosításáért (haszon)bérleti szerződés alapján (pénzben) teljesítendő ellenszolgáltatás’ ❖ [a tisztek tartoznak] a’ Királyi Kaſſának, a’ Hajó bérit meg-fizetni (1782 Regulamentum militare ford. 7469008, [K1]) | bérből jövedelmező [épület] (1832 Jelenkor C0223, 131) | [az angol földesúrnak] minden földje a paraszt kezén van, a ki azonban nem munkával, hanem pénzzel szolgálja le bérét s azért bérlőnek tekintetik (1880–1882 Pulszky Ferenc 8381003, 184) | [telkéért] a rajta élő munkás meghatározott bért fizetett (1906 Acsády Ignác 8004002, 44) | a magam számára luxusnak tartom a kétszoba-hallos lakást. Hogy egyedül maradottan sokallom a rezsijét: a havi bérét, a fűtés és világítás költségét (1978 Földeák János 9153009, 12).

3. (rég, ritk) ’fizetségre, díjazásra vonatk. megállapodás, az ennek feltételeit tartalmazó szerződés’ ❖ Hosszu alkudozás után bért köténk eggyel (1844 Császár Ferenc C1259, 46) | [A pásztorok] hogy marhához és húshoz jussanak, sokszor a bérben kikötötték, hogy az elesett jószág húsát megkapják (1940 Giday Kálmán 2202002, 242).

4. (-be v. -ben raggal, hsz-szerűen) ’fizetséget, (bérleti) díjat, díjazást kapva, ill. fizetve, annak ellenében’ ❖ A Meklenburgi tartomány […] fiait az új világra bérbe el-kldi (1780 Magyar Hírmondó C0268, 46) | birtokát mástól bérben bíró [paraszt] (1831 Wesselényi Miklós C4549, 216) | A fentisztelt, becsületre érdemes polgár már több idő óta tartott bérben Buda városában egy igénytelen vendéglőt (1855 e. Obernyik Károly 8339005, 204) | bérben levő birtokokra (1904 Pénz és Föld 2111001, 7) | Már közeledett az a kicsiny ház, ahol Elvira bérben lakott (1943 e. Harsányi Zsolt 9226003, 85) | a zsoldosvezéreket bérbe vehette bármelyik tehetős olasz városállam (1982 Cs. Szabó László 9093001, 141) | A városra jött paraszt dolgozni elfelejtett, díjakért kuncsorog, napjait hamis tanúzással tölti, vagy besúgó lesz bérben (1989 Páskándi Géza 2001007, 34) • bérbe adó ’használatra bérleti díj fizetése ellenében kibérelhető’ ❖ Egy négy szoba, konyha, cselédház, istálló, kamara, s szép gyümölcsössel ellátott ház 4 évre bérbe adó (1857 Vasárnapi Újság CD56) | a Magyar-király szálló Sopronban vendéglővel együtt ujból bérbeadó (1900 Budapesti Hírlap szept. 2. C0055, 18) | Rövid zongora bérbeadó (1928 Keleti Újság 2128001, 12) | Nem tud valaki bérbeadó lakást a faluban? (1941 Tatay Sándor 9704004, 8).

Ö: ágy~, akkord~, alap-, átalány~, átlag-, bánat~, bűn~, cseléd~, darab~, éh~, fek~, föld~, gabona~, haszon~, havi~, ház~, hely~, heti~, hű~, idő~, köt~, lak~, minimál~, munka~, napi~, napszám~, nominál~, nyug~, óra~, pálya~, pár~, reál~, szakmány~, telek~, teljesítmény~, uzsora~.

ÖU: kocsi~, rabszolga~, terem~.

ÖE: ~adó, ~bruttósítás, ~csoport, ~fizető, ~fogat, ~folyam, ~forma, ~föld, ~fuvarozás, ~gazdaság, ~gyilkosság, ~hátralék, ~helyzet, ~hintó, ~idő, ~inas, ~jószág, ~kérdés, ~kifizetés, ~korrekció, ~kötés, ~különbség, ~lak, ~lakó, ~leány, ~ló, ~megtakarítás, ~ment, ~mentesítés, ~nívó, ~olló, ~pénz, ~stop, ~szabás, ~szorzó, ~tarifa, ~tömeg, ~törvény, ~ügy, ~vadászat, ~vita.

Sz: bérez, bérnök, bérű.

Vö. CzF. bér¹, béralatti; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. bér¹

bér- (előtagként)

1. ’munkabérek szintjére, színvonalára, értékére stb. irányuló, azt módosító, befolyásoló’ ❖ ‖ bércsökkentés fn 4B | [Ha a munkásokat visszavennék,] látnák, hogy a gyár nem bosszúálló… Még a bércsökkentésre sem gondolnának többé (1937 Hollós Korvin Lajos CD10) | a szocializmus építésének útja nem a dolgozó nép életszínvonalának csökkenése, nem az áremelés, bércsökkentés […], hanem a termelés fokozása és szélesítése (1977 Méray Tibor 9434001, 68) | a létszámleépítéssel a bércsökkentés döntő része megoldható (1995 Figyelő CD2601) ‖ béremelkedés fn 4B | [a vetélkedés] béremelkedést szül (1837 Szemere Bertalan C3943, 193) | alig fogyott a 3000 márkán aluli jövedelmek száma. A húsz éves átlag szerint és a drágaság s az állítólagos módfeletti béremelkedés arányában e jövedelmi osztálynak milliókkal kellett volna a két háborús év alatt megfogynia (1917 Szabó Ervin CD10) | az állami vállalatoknál a béremelkedés kissé elmarad az üzleti szféra átlagától (1995 Figyelő CD2601) ‖ bérfejlesztés fn 4B | A pénzbeli támogatást a munkáltató – átlagos bérfejlesztésének megfelelően – emelheti (1975 Pesti János 2056008, 83) | differenciált bérfejlesztés (1991 Csomó István–F. Tóth Tibor 2037007, 1466) ‖ bérjavítás fn 4A (kissé rég) | [a szűcs legények] igazságos bérjavítást kérnek (1848 Munkásmozgalmak C3082, 173) | Az uccákon százezer munkanélküli mászkál, azokkal nem törődnek. Bérjavítás? Már ez se kell nekik, mert félnek az elbocsátástól! (1931 Gergely Sándor 9188006, 8) | 25 százalékos bérjavítást és a munkahelyek megőrzését tűztük ki célként (1995 Magyar Hírlap CD09) ‖ bérkorlátozás fn 4A | [Az ideiglenes alkalmazottak] a bérkorlátozás után rosszabb helyzetbe kerültek, mint az állami tisztviselők (1980 Dóka Klára CD52) | a kettős bérkorlátozást azon kormányhatározat tartalmazza, amelyik megszabja, hogy az állami tulajdonú cégeknél csak 16 százalékkal emelhetik a béreket (1995 Magyar Hírlap CD09) ‖ bérnövekedés fn 4B | nyereségnövelés helyett egy inflációs faktort építettünk be, ami bérnövekedést, ennek következtében áremeléseket fog okozni (1990 Országgyűlési Napló CD62) | a bérnövekedés […] kétéves visszafogás után elsősorban a közszolgálati szférában következett be (1995 Figyelő CD2601) | A kormány úgy döntött, hogy 1997-től minden év januárjában egy alkalommal, egy összegben emeljék a nyugdíjakat, figyelembe véve az előző évi bérnövekedést és inflációt (1997 Tények könyve CD37) ‖ bérrendezés fn 4B | A soproni sütőmunkások a következő kérésel fordulnak a Tek. Iparhatósághoz, hogy Méltóztassanak óta hatni, hogy a Bérrendezés miat három munkaadó és három munkások mielőbb össze jöjjenek, mivel […] a többi Iparosoknál már régen rendezve vannak a munkabérek (1922 Soproni Szemle CD52) | a sorkatonai szolgálat teljesítése után, a bevonulás előtti munkahelyén tovább foglalkoztatott dolgozó munkabérét az övével azonos vagy hasonló munkakörben bekövetkezett bérrendezésekre (bérfejlesztésekre) figyelemmel kell megállapítani (1988 Ferencz Győző²–Lugosy Andor 1050004, 78) | A Pedagógus Szakszervezet mégsem kezdeményez országos sztrájkot, mert bízik a bérrendezésről folyó tárgyalások sikerében (1991 Tények könyve CD37).

2. ’más tulajdonán v. másnak a megbízásából természetbeni juttatás v. egyéb díjazás fejében végzett 〈(mezőgazdasági) tevékenység〉’ ❖ ‖ bércséplés fn 4B | Cséplőgépet nem tudott minden parasztgazda szerezni, de nem is lett volna számára kifizetődő. Ezért a tehetősebb parasztok vagy más vállalkozók vásároltak cséplőgépet és bércséplést vállaltak (1977 NéprajziLex. CD47) | a nagybirtokon a cséplőgéptulajdonos maga a birtokos volt, a parasztok bércséplést végeztettek, mivel nem voltak a cséplőgép tulajdonosai (1979 Varga Gyula CD52) ‖ bérfeldolgozás fn 4A | arról van szó, hogy a Metallokémia nagytétényi gyárában folytatható-e az akkumulátorok törése és savtalanítása, és a savtalanított ólomhulladékok bérfeldolgoztatása. Vizsgálni kell a tervezett átmeneti tároló területén új savtalanító üzem létesítését. Természetesen ez is egy tartós külföldi bérfeldolgozást feltételez (1990 Országgyűlési Napló CD62) | akár több tízezer tonna exportbúza érkezhetett vissza például bérfeldolgozásra az országba (1996 Figyelő CD2601) | [a gyöngyösoroszi ércbánya] évi 30-40 kg aranyat és 800-1000 kg ezüstöt szolgáltatott, de ez a mennyiség mindenkor a bérfeldolgozást vállaló külföldi feldolgozó haszna lett (1998 Természet Világa CD50) ‖ bérfőzés fn 4B | A közepes gazdaságok és háztartások egész éven át alig tudnak annyi zsírhulladékot összegyűjteni, hogy egyszer főzzenek [szappant], vagy valaki hozzáértővel, esetleg bérfőzésben a szappanosnak adják azt át (1991 Magyar néprajz CD47) | a jövőben az illetékes jegyzőknek kellene igazolniuk a bérfőzésre adott cefre „gyümölcshátterét” (1999 Figyelő CD2601) ‖ bérhizlalás fn 4A | évente 14 községbe kb. 15 ezer malacot helyeztek ki bérhizlalásra (1992 Országgyűlési Napló CD62) | Különleges intézményként honosodott meg a háborús időkben a bérhizlalás. Az erre vonatkozó szerződéseket a község kötötte meg egyéni vállalkozókkal, akik saját takarmányból felhizlalták a falu (állam) disznait, cserébe kérhették a beszolgáltatás alóli mentességet (2000 Marjanucz László CD36) ‖ bérkoldulás fn 4A | Nem ritka, hogy külföldi […] kiskorúak kószálnak okmányok nélkül Magyarországon. S mivel ők főként lopásból, bérkoldulásból „élnek” itt, szinte kivétel nélkül hamis adatokat diktálnak be a rendőröknek (1996 Magyar Hírlap CD09) | A szervezetten zajló fővárosi bérkoldulást a rendőrök becslései szerint 3-4 koldusmaffia működteti (1999 Magyar Hírlap CD09) ‖ bérsütés fn 4B | Rendelet a bérsütés, a liszt- és kenyércsere díjáról (1958 Népszabadság aug. 26. C1499, 8) | az asszonyok otthon maguk készítették el, dagasztották a kenyértésztát, és a péknél, pénzért süttették meg. Ezt nevezték bérsütésnek (1991 Magyar néprajz CD47) | Bérsütést vállalnak ott, ahol elromlik a gázóra (1994 Magyar Hírlap CD09) ‖ bérszántás fn 4A | [az igátlan kisparasztok] még a bérszántást sem tudták megfizetni vagy „cserében” ledolgozni […]: a talajt kapával törték fel (1956 Magyar néprajz CD47) | szorosan kötődött a mezőgazdasághoz a XX. század első felében tért hódító iparág, a bércséplés és bérszántás (2000 Herczeg Mihály–Kruzslicz István Gábor CD36).