búza fn 6A

1. (Növ is) ’a mérsékelt égöv alatt termesztett (kenyér)gabonafélék közül a legelterjedtebb és legfontosabb, csak kultúrformáiban ismert, hengeres szalmaszárú, merev kalászorsójú, sárgásbarna szemtermésű egyéves növény, ill. e növények faja, az ún. közönséges búza (Triticum aestivum)’ ❖ [Az ún. fehér zászpa] magvai ollyak mint a’ buzáé (1775 Csapó József 7062001, 118) | Tenger szántóföldek Terjednek szerteszét, rajtok áldott búza, Lefelé hajlanak, kalászaikat a Nehéz mag lehúzza (1848 Petőfi Sándor 8366365, 80) | A búza az agyagtalajok gabonája (1893 PallasLex. CD02) | a nemesítésre kijelölt területen a búza porzóját kiszedik és hagyják szabadon beporozni a bibéket a körzetben lévő búzákról (1949 Veres Péter 9771021, 22) | búza […] T. [= Triticum] aestivum (közönséges búza) (1998 Növényneveink C6120, 57).

1a. (egysz-ban, rendsz. kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Növ) ’〈az e fajt is magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Triticum hibernum ſpica mutica. […] Öſzi-kaláſzotlan-búza (1780 Benkő József C0290, 328) | Svájczban a hat faj búza közt egyptomi búza (triticum turgidum) is találtatott (1882 Kossuth Lajos CD32) | Búza (növ., Triticum L.), a Gramineae (pázsitfűfélék) család génusza (1912 RévaiNagyLex. C5700, 152) | gömbszemű búza (indiai törpebúza) T. [= Triticum] sphaerococcum (1998 Növényneveink C6120, 57).

1b. ’e növényeknek egy területre vetett, egy területen növő összessége; búzatábla’ ❖ [A vadborsó] a’ Búza és Arpa [!] között terem (1775 Csapó József 7062001, 41) | a gróffal a buzák között az országuton mentünk (1853–1854 Falusi Esték C0132, 27) | A földje végében állapodott meg. Az egy hold búzáját nézte. Szép volt. Sűrű, mint a kefe s egyenletes (1955 Sütő András 9620006, 103) | Reggel néztem a búzámat, milyen a zsengéje. Egészen szépen fejlődik, tudod-e (1961 Katkó István 9315002, 189).

1c. (rég) ’e növény megérett és (vhány egységnyi) levágott tömege’ ❖ [a vármegye címere] áll egy kéve buzából, kettös hegyböl, ’s allatta folyó vizböl és halakból (1792 Decsy Sámuel 7078003, 384) | [nyomtató lovak] patkós lába Tapos a’ világnak legſzebb búzájába’ (1799 Csokonai Vitéz Mihály 7069016, 29) | csépeletlen van még egy kazal buzája (1856 Vasárnapi Újság CD56) | A szérűn szorosan egymás mellé felállítottak 8–10 kéve vagy ha nagy volt a szérű, egy kereszt búzát (1937 Gunda Béla C6817, 60).

2. ’e növény fehérjékben és keményítőben gazdag szemtermése, ill. az abból vhol vmely évben betakarított termés (egységnyi földterületre eső mennyisége)’ ❖ mint a’ Farizeuſok, a’ kaporból, és köményböl ki-adjuk a’ de’smát, de ſzegény felebarátunknak tiſzta búzáját, és penzét el-vonnyuk (1774 Vajda Sámuel 7365003, 117) | Adjon isten bort, buzát, egészséget, Országunkban békességet! (1846 Népdalok és mondák C2981, 184) | [A tanító] évi javadalma 200 frt készpénz, 50 frt lakbér, 30 pozsonyi mérő búza és 4 öl kemény tűzi fa (1881 Kalocsai Néplap 8639001, 342) | most sokkal többen jöttek búzát őrletni, mint a nyáron (1973 Gion Nándor 9190005, 73) | A jövő hét végére készülhet el az idei búza exporttámogatásáról szóló rendelet (1998 Magyar Hírlap CD09).

Ö: cigány~, rozs~, séd~, takarmány~, tarack~, tavasz~, tönköly~, török~.

UB: -föld, -keményítő, -liszt, -szem, -termelés, -termesztés.

ÖU: luca~, tengeri~.

ÖE: ~ár, ~aratás, ~export, ~fajta, ~felvásárlás, ~hajó, ~hozó, ~jegyzés, ~kas, ~kása, ~kereskedő, ~készlet, ~kivitel, ~kupec, ~malom, ~pelyva, ~sárga, ~sikér, ~szükséglet, ~tarló, ~termelő, ~üzlet.

Sz: búzás.

Vö. CzF. búza · buza¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

búza főnév 6A
1. (Növ is)
a mérsékelt égöv alatt termesztett (kenyér)gabonafélék közül a legelterjedtebb és legfontosabb, csak kultúrformáiban ismert, hengeres szalmaszárú, merev kalászorsójú, sárgásbarna szemtermésű egyéves növény, ill. e növények faja, az ún. közönséges búza (Triticum aestivum)
[Az ún. fehér zászpa] magvai ollyak mint a’ buzáé
(1775 Csapó József)
Tenger szántóföldek Terjednek szerteszét, rajtok áldott búza, Lefelé hajlanak, kalászaikat a Nehéz mag lehúzza
(1848 Petőfi Sándor)
A búza az agyagtalajok gabonája
(1893 PallasLex.)
a nemesítésre kijelölt területen a búza porzóját kiszedik és hagyják szabadon beporozni a bibéket a körzetben lévő búzákról
(1949 Veres Péter)
búza […] T. [= Triticum] aestivum (közönséges búza)
(1998 Növényneveink)
1a. (egysz-ban, rendsz. kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Növ)
〈az e fajt is magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉
Triticum hibernum ſpica mutica. […] Öſzi-kaláſzotlan-búza
(1780 Benkő József)
Svájczban a hat faj búza közt egyptomi búza (triticum turgidum) is találtatott
(1882 Kossuth Lajos)
Búza (növ.növény, Triticum L.Linnaeus), a Gramineae (pázsitfűfélék) család génusza
(1912 RévaiNagyLex.)
gömbszemű búza (indiai törpebúza) T. [= Triticum] sphaerococcum
(1998 Növényneveink)
1b.
e növényeknek egy területre vetett, egy területen növő összessége; búzatábla
[A vadborsó] a’ Búza és Arpa [!] között terem
(1775 Csapó József)
a gróffal a buzák között az országuton mentünk
(1853–1854 Falusi Esték)
A földje végében állapodott meg. Az egy hold búzáját nézte. Szép volt. Sűrű, mint a kefe s egyenletes
(1955 Sütő András)
Reggel néztem a búzámat, milyen a zsengéje. Egészen szépen fejlődik, tudod-e
(1961 Katkó István)
1c. (rég)
e növény megérett és (vhány egységnyi) levágott tömege
[a vármegye címere] áll egy kéve buzából, kettös hegyböl, ’s allatta folyó vizböl és halakból
(1792 Decsy Sámuel)
[nyomtató lovak] patkós lába Tapos a’ világnak legſzebb búzájába’
(1799 Csokonai Vitéz Mihály)
csépeletlen van még egy kazal buzája
(1856 Vasárnapi Újság)
A szérűn szorosan egymás mellé felállítottak 8–10 kéve vagy ha nagy volt a szérű, egy kereszt búzát
(1937 Gunda Béla)
2.
e növény fehérjékben és keményítőben gazdag szemtermése, ill. az abból vhol vmely évben betakarított termés (egységnyi földterületre eső mennyisége)
mint a’ Farizeuſok, a’ kaporból, és köményböl ki-adjuk a’ de’smát, de ſzegény felebarátunknak tiſzta búzáját, és penzét el-vonnyuk
(1774 Vajda Sámuel)
Adjon isten bort, buzát, egészséget, Országunkban békességet!
(1846 Népdalok és mondák)
[A tanító] évi javadalma 200 frtforint készpénz, 50 frtforint lakbér, 30 pozsonyi mérő búza és 4 öl kemény tűzi fa
(1881 Kalocsai Néplap)
most sokkal többen jöttek búzát őrletni, mint a nyáron
(1973 Gion Nándor)
A jövő hét végére készülhet el az idei búza exporttámogatásáról szóló rendelet
(1998 Magyar Hírlap)
ÖU: lucabúza, tengeribúza
ÖE: búzaár, búzaaratás, búzaexport, búzafajta, búzafelvásárlás, búzahajó, búzahozó, búzajegyzés, búzakas, búzakása, búzakereskedő, búzakészlet, búzakivitel, búzakupec, búzamalom, búzapelyva, búzasárga, búzasikér, búzaszükséglet, búzatarló, búzatermelő, búzaüzlet
Sz: búzás
Vö. CzF. búza · buza¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

búza- (előtagként)

1. (/Népr v. irod) ’levágott búzaszálakból összekötött 〈nyaláb, kéve〉, ill. ilyen nyalábokból, azaz kévékből (vmilyen alakban) összerakott 〈halmaz〉’ ❖ búzaasztag fn 3A4 | Asztag búza. Búza-asztag (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 13) | tüzes golyóbisokat hánytak bé [a várba] a’ Törökök, hogy a’ ſzéna kazalokat, ’s búza aſztagokat megégetvénn, mind a’ barmok, mind az emberek éhségre juſsanak (1802 e. Budai Ferenc 7060004, 550) | Talán csak a búzaasztagok őrzik az első szerelmek szarkaláb-illatát (1965 Hatvani Dániel 9228007, 17) | folyik a cséplés, tele van a rét búzaasztagokkal (1999 e. Kocsis Rózsi CD48)  búzakepe fn 6B (nyj) | Eggy fejefurt Papnak sincs mért panaszokra fakadjon, Mert a’ szalma utánn búza kepére talál (1825 Décsei János C1374, 81) | [aranysárga tarlókon,] mint a zongora húrtartói, nyulnak el hosszan a dus buzakepék (1884 Vajda János 8503071, 80)  búzakereszt fn 3B4 | Kalongya [=] Kepe, búza-kereſzt (1779 Baróti Szabó Dávid 7021009, 207) | Buzakeresztek boritnak már itt is hegyet és völgyet, […] de még sok helyen lábán áll a buza (1899 Benedek Elek C0917, 68) | aranysárga búzakeresztek dombosodnak a letarolt szántóföldön (1923 Bálint Aladár CD10) | megszámolni a búzakereszteket (1981 Mohás Lívia 1109003, 152)  búzakéve fn 6B | Buza kéve helyett bogánts kórót szedtem (1787 Andrád Sámuel C0618, 5) | A’ learatott buza kévék egy éjjel és egy nappal a’ tarlókon hagyattathatnak (1835 Némethy József 8333016, 226) | ledobta a válláról a búzakévét (1893 Mikszáth Kálmán CD04) | Fent a gép tetején etetik a gépet. Elvágják a búzakéve kötőjét, lassan engedik be a gépbe (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).

2. ’szemes búzából őrölt’ ❖ búzadara fn 6A | Weizengries, der: búzadara (1803 Márton József¹ C5802, 888. hasáb) | A kikelés után a csibéknek 48 óráig ne adjunk enni, az első eleség legyen köles, árpa, búzadara, főtt tojás stb. (1925 RévaiNagyLex. C5714, 580) | Volt, aki vízben főtt búzadarát adott táplálékként a beteg csecsemőnek (2000 Kótyuk Erzsébet CD48)  búzaliszt fn 3B1 | [a kukorica] lisztye nem ollyan sükeres [= sikeres, vagyis nagy sikértartalmú] mint a’ buza-liszt (1785 Magyar Hírmondó C0273, 813) | [egy torockói lakodalmon elkel] 12 véka tiszta buza-liszt kalácsnak, egyannyi kenyérnek (1871 Orbán Balázs CD22) | A legegészségesebbek a teljes őrlésű búzaliszt és rozsliszt keverékéből sütött kenyerek (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. ’búzalisztből sütött’ ❖ búzacipó fn 1A | sült kappanokkal, foszlányos buzaczipóval és túrós bélesekkel iszonyuan meghizlalt utitáskám terhe alatt (1848 Bernát Gáspár 8052007, 111) | [A rutének] búzaczipót csak a templomba visznek, de azt is veszik; míg a húsvéti kalácsot (pászka) már csak rozslisztből sütik (1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21)  búzakenyér fn 5B | Új búza-kenyérnek valót meg-örlöttek (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225009, 9) | Ott zabkenyér s pityóka is alig ha volt, Itt búzakenyér s hús bőven kijút (1891 Bocz József C1123, 167) | megjelentek a boltokban a malátával színezett, s ezáltal rozskenyérnek látszó búzakenyerek (1997 Magyar Hírlap CD09).

búza- (előtagként)
1. (/Népr v. irod)
levágott búzaszálakból összekötött 〈nyaláb, kéve〉, ill. ilyen nyalábokból, azaz kévékből (vmilyen alakban) összerakott 〈halmaz〉
búzaasztag főnév 3A4
Asztag búza. Búza-asztag
(1792 Baróti Szabó Dávid)
tüzes golyóbisokat hánytak bé [a várba] a’ Törökök, hogy a’ ſzéna kazalokat, ’s búza aſztagokat megégetvénn, mind a’ barmok, mind az emberek éhségre juſsanak
(1802 e. Budai Ferenc)
Talán csak a búzaasztagok őrzik az első szerelmek szarkaláb-illatát
(1965 Hatvani Dániel)
folyik a cséplés, tele van a rét búzaasztagokkal
(1999 e. Kocsis Rózsi)
búzakepe főnév 6B (nyj)
Eggy fejefurt Papnak sincs mért panaszokra fakadjon, Mert a’ szalma utánn búza kepére talál
(1825 Décsei János)
[aranysárga tarlókon,] mint a zongora húrtartói, nyulnak el hosszan a dus buzakepék
(1884 Vajda János)
búzakereszt főnév 3B4
Kalongya [=] Kepe, búza-kereſzt
(1779 Baróti Szabó Dávid)
Buzakeresztek boritnak már itt is hegyet és völgyet, […] de még sok helyen lábán áll a buza
(1899 Benedek Elek)
aranysárga búzakeresztek dombosodnak a letarolt szántóföldön
(1923 Bálint Aladár)
megszámolni a búzakereszteket
(1981 Mohás Lívia)
búzakéve főnév 6B
Buza kéve helyett bogánts kórót szedtem
(1787 Andrád Sámuel)
A’ learatott buza kévék egy éjjel és egy nappal a’ tarlókon hagyattathatnak
(1835 Némethy József)
ledobta a válláról a búzakévét
(1893 Mikszáth Kálmán)
Fent a gép tetején etetik a gépet. Elvágják a búzakéve kötőjét, lassan engedik be a gépbe
(1999 e. Kocsis Rózsi)
2.
szemes búzából őrölt
búzadara főnév 6A
Weizengries, der: búzadara
(1803 Márton József¹)
A kikelés után a csibéknek 48 óráig ne adjunk enni, az első eleség legyen köles, árpa, búzadara, főtt tojás stb.s a többi
(1925 RévaiNagyLex.)
Volt, aki vízben főtt búzadarát adott táplálékként a beteg csecsemőnek
(2000 Kótyuk Erzsébet)
búzaliszt főnév 3B1
[a kukorica] lisztye nem ollyan sükeres [= sikeres, vagyis nagy sikértartalmú] mint a’ buza-liszt
(1785 Magyar Hírmondó)
[egy torockói lakodalmon elkel] 12 véka tiszta buza-liszt kalácsnak, egyannyi kenyérnek
(1871 Orbán Balázs)
A legegészségesebbek a teljes őrlésű búzaliszt és rozsliszt keverékéből sütött kenyerek
(1995 Magyar Hírlap)
3.
búzalisztből sütött
búzacipó főnév 1A
sült kappanokkal, foszlányos buzaczipóval és túrós bélesekkel iszonyuan meghizlalt utitáskám terhe alatt
(1848 Bernát Gáspár)
[A rutének] búzaczipót csak a templomba visznek, de azt is veszik; míg a húsvéti kalácsot (pászka) már csak rozslisztből sütik
(1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
búzakenyér főnév 5B
Új búza-kenyérnek valót meg-örlöttek
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
Ott zabkenyér s pityóka is alig ha volt, Itt búzakenyér s hús bőven kijút
(1891 Bocz József)
megjelentek a boltokban a malátával színezett, s ezáltal rozskenyérnek látszó búzakenyerek
(1997 Magyar Hírlap)

Beállítások