bepiszkít ige 4a4

1. ts ’〈oda nem tartozó, ill. szennyező anyag(gal)(véletlenül) piszkossá, ill. szemetessé tesz vmit’ ❖ Volt is kivel bepiszkíttatni azt a drága selyemruhádat! (1871 Mikszáth Kálmán CD04) | Aki magyar néphiedelem szerint egy forrást bepiszkít, beteg lesz (1894 PallasLex. CD02) | Tányérból evés, anélkül, hogy az ember a bajuszát a tejecskével bepiszkítaná (1926 Feszty Árpádné CD10) | a többiek úgyis lőnek, felesleges, hogy én is bepiszkítsam a fegyvert, utána olyan körülményes a cső tisztogatása! (1961 Nádass József 9468001, 91) | máskor kifogástalanul tiszta egyenruhája életének utolsó idejében gyakran elhanyagolt volt, remegő kézzel fogyasztott étkezéseinek pecsétjei piszkították be (1992 Liszkay Zoltán ford.–Speer CD17).

1a. (szépítő) ’〈állat v. ember〉 ürülékével beszennyez vmit’ ❖ [A csimpánzkölyök] eleinte nagyon tisztátalan volt, de csakhamar megszokta, hogy ketrecét, szobáját és ágyát nem szabad bepiszkítania (1929 Az állatok világa ford. CD46) | a bepiszkított ülőkét (1971 Kardos G. György 9303002, 53).

2. ts (vál, pejor) ’〈megbecsült személyt v. dolgot〉 gyalázkodásával, ill. (önkéntelen) cselekedetével, magatartásával bemocskol, lejárat’ ❖ [némely hírlapírók] a’ legnagyobb tökélyt bepiszkítani és leköpködni készek (1842 Pesti Hírlap CD61) | Az igazság felét mutatni annyi, mint azt torzítani, bepiszkítani, elrontani (1921 Füst Milán CD10) | A KDNP-re és az MDF-re egyaránt igaz, hogy több vezetőjük bepiszkította magát, a tagság azonban tiszta maradt (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. tn (szépítő) ’〈ember v. állat〉 székletét, vizeletét a ruhájába v. maga alá, ill. benti helyen v. helyre üríti’ ❖ ÉrtSz.

J: bepiszkol, beszennyez.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

bepiszkít ige 4a4
1. tárgyas
〈oda nem tartozó, ill. szennyező anyag(gal) (véletlenül) piszkossá, ill. szemetessé tesz vmit
Volt is kivel bepiszkíttatni azt a drága selyemruhádat!
(1871 Mikszáth Kálmán)
Aki magyar néphiedelem szerint egy forrást bepiszkít, beteg lesz
(1894 PallasLex.)
Tányérból evés, anélkül, hogy az ember a bajuszát a tejecskével bepiszkítaná
(1926 Feszty Árpádné)
a többiek úgyis lőnek, felesleges, hogy én is bepiszkítsam a fegyvert, utána olyan körülményes a cső tisztogatása!
(1961 Nádass József)
máskor kifogástalanul tiszta egyenruhája életének utolsó idejében gyakran elhanyagolt volt, remegő kézzel fogyasztott étkezéseinek pecsétjei piszkították be
(1992 Liszkay Zoltán ford.Speer)
1a. (szépítő)
〈állat v. ember〉 ürülékével beszennyez vmit
[A csimpánzkölyök] eleinte nagyon tisztátalan volt, de csakhamar megszokta, hogy ketrecét, szobáját és ágyát nem szabad bepiszkítania
(1929 Az állatok világa ford.)
a bepiszkított ülőkét
(1971 Kardos G. György)
2. tárgyas (vál, pejor)
〈megbecsült személyt v. dolgot〉 gyalázkodásával, ill. (önkéntelen) cselekedetével, magatartásával bemocskol, lejárat
[némely hírlapírók] a’ legnagyobb tökélyt bepiszkítani és leköpködni készek
(1842 Pesti Hírlap)
Az igazság felét mutatni annyi, mint azt torzítani, bepiszkítani, elrontani
(1921 Füst Milán)
A KDNPKereszténydemokrata Néppárt-re és az MDFMagyar Demokrata Fórum-re egyaránt igaz, hogy több vezetőjük bepiszkította magát, a tagság azonban tiszta maradt
(1995 Magyar Hírlap)
3. tárgyatlan (szépítő)
〈ember v. állat〉 székletét, vizeletét a ruhájába v. maga alá, ill. benti helyen v. helyre üríti
ÉrtSz.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások