bolond mn, fn és partikula 

I. mn 13A1

1. ’〈enyhébb szitokszóként is:〉 zavarodott elméjű, ill. (átmenetileg) a józan ésszel nem egyező módon gondolkodó, beszélő v. cselekvő 〈ember〉’ ❖ ? Sltt bolond, ki meſzſze-hagyván Östl-maradott fldeit, A’ vidéki tengereknek Szántogatja partjait (1773 Rájnis József ford.–Pindarosz 7201007, 80) | Micsoda bolond ember kend, hallja kend, részeg kend, vagy őrűlt? (1793 Csokonai Vitéz Mihály C1325, 662) | vigye vissza az a bolond apád a honnan hozta (1867 Tolnai Lajos C4213, 115) | e világon senki sem oly bolond, hogy a mi a kezében van, a minek hasznát veszi, azt átadja másnak (1894 Pálffy Albert 8349003, 34) | De úgy látszik, hogy Polikárp, ha nem is bolond egészen, kissé mindenesetre megzavarodott (1920 Turcsányi Elek CD10) | A vénasszony egyre bolondabb lesz (1956 Lengyel József 9395006, 104) | Nyughassál már, te bolond asszony (1986 Gion Nándor 9190002, 15) | bolond lennék, ha egy nyeréssel kecsegtető utat elhagynék (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’szokatlanul, es. vigyázatlanul viselkedő 〈állat〉’ ❖ Ha a csipkebokron rózsa nem teremne, Bolond madár volna, aki ráröppenne (1831 Vörösmarty Mihály CD01) | valami bolond nyul ne szaladjon keresztül az utunkon (1893 Mikszáth Kálmán C3146, 118) | Valamelyik bolond tyúk eltévesztette a naptárt. – A tyúkok nem kotlanak ősszel (1986 Gion Nándor 9190003, 49) | Még olyan bolond lovat: a jászolt akarja mindenáron megenni, harapdálja a fát (1997 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’zavarodott elméjű, ill. (átmenetileg) a józan ésszel nem egyező módon gondolkodó, beszélő v. cselekvő emberre jellemző 〈megnyilatkozás, érzelem, tulajdonság stb.〉’ ❖ Bolond gondolat! és még-is mitsoda hséget okoz bennem (1793 Verseghy Ferenc ford.–Kotzebue 7088008, 103) | [ez az ember] bolond buzgalmában üt, vág mindenfelé (1862 Vas Gereben C4383, 225) | az a bolond természetem van, hogy a mint más nevet, én is azonnal nevetek (1882 Lauka Gusztáv C2891, 37) | Tirből bolond röhögés tör ki: vihogva homloka közepére szúrja a gyertyát (1931 Gelléri Andor Endre 9179008, 133) | Ez vicc, vélekedett az egyik tudós […]. Bolond beszéd, jelentette ki egy másik őslénykutató (2000 Magyar Hírlap CD09).

1c. (ilyen emberre jellemző,) meggondolatlan, könnyelmű 〈dolog〉’ ❖ a boldogságnak, méltóságnak bolond módon felvett kívánságai, irígységgel, dühösséggel kevervén el magokat, megfojtották terhek alatt a természetet is (1779 Bessenyei György¹ C1083, 58) | bolondul elbocsátották Hunyadról (1784 Szabó Pál¹ 7200001, 464) | ki tudja, hogy a dühös férj mit tesz egy bolond órájában? (1885 Deák Farkas CD55) | Mióta ezt a bolond törvényt hozták, hogy telepíteni kell az embereket, te azt hiszed, hogy az egész Amerikát neked kell benépesíteni (1927 Hegedüs Lóránt 9234002, 91) | [azt a néhány száz, esetleg ezer dollárjukat akarják visszakapni,] amit bolond fejjel, a gyors meggazdagodás reményében odaadtak az ügyeskedőknek (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. ’furcsa, különös, szokatlan, rendellenes 〈dolog〉’ ❖ Még az igaz bölts is ſzép nevét el-veſzti; Hogy magát e’ bolond játéknak ereſzti (1789 Göböl Gáspár ford.–Durand 7121004, 167) | újmódi bolond szókkal való élés, szemőldökök haragos öszvevonása. – Mellyek ha elmehetnek is a’ Színjátszóknál, de a’ papolóhelyet megszentségtelenítenék (1828 Gáti István 8156003, 47) | bolond szokás (1869 Arany László ford.–Molière C3173, 150) | Eljöttek a Szirmay-leányok, de micsoda bolond szalmakalap volt a fejükön (1900 Mikszáth Kálmán C3142, 28) | Bolond egy eset (1912 Réti Ödön CD10) | valakinek az a bolond ötlete támadt, hogy felöltse magára a mi Pickingünk ruháját, utánozza hajviseletét és szakasztott az övére hasonlító szemüveget tegyen az orrára (1956 Gyárfás Miklós 2005064, 667).

2a. (rég) ’〈bosszankodás kif-ére is:〉 bajt, kárt, kellemetlenséget okozó v. azzal járó 〈dolog〉’ ❖ már Szepes Vgyéből is vettem Apostoli leveleket, hogy eggy szobaleányt el ne vegyek, ’s a’ világ ezzel a’ bolond hírrel eltölt (1804 Kazinczy Ferenc C2556, 213) | Már többé nem tanácsos illyesmit tenni; mert a’ bolond Pesti Hirlap mindent kitrombitál (1841 Pesti Hírlap CD61) | Ez a bolond ut kifárasztott, különben nem terhelném önt (1888 Bródy Sándor C1198, 89) | A pisztoly bolond szerszám (1902 Gárdonyi Géza C1829, 79) | Röpülj, lelkem, […] szállj a rónán tulra, s át hol állnak a bolond sorompók (1925 Babits Mihály CD10).

2b. ’szeszélyes, változó 〈időjárás〉 v. ilyen időjárásra jellemző, váratlanul kezdődő 〈jelenség〉, ill. szeszélyes, kiszámíthatatlan időjárású 〈időszak〉’ ❖ Mindig bolond hónap volt, mióta e világ, Az, melyet márciusnak keresztelt a diák: Fagy, hó, eső, derült ég, vihar… mind egy napon! (1847–1852 Arany János CD01) | a bolond vihar elveszti a csatát, Bus rekedt bőgéssel fáradtan áll tovább (1850 Tompa Mihály CD01) | Ejnye galambom, mit keres maga ebben a bolond időben az uton? (1881 Vajkay Károly C4676, 101) | Csak meghűléshez vezet az ilyen bolond időjárás! (1932 Krúdy Gyula CD54) | De játszik, s fénye fákat hevesen ver, a kései, bolond, meleg szeptember (1965 Áprily Lajos ford.–Blaga 9008051, 261) | Egy bolond futózápor egyenesen jót tenne a világnak. Elverné a port, megitatná a kukoricákat (1991 Csoóri Sándor 9090056, 262) | Egy bolond áprilisi napon (1996 Magyar Hírlap CD09).

3. (túlzó is) ’mérgező, ill. kábulatot okozó, bódító 〈dolog〉; bolondító’ ❖ Az új [bor] bolond, ha víz nélkül iszod (1881 Kemény Károly ford.–Molière C3178, 199) | [– Mi baja Mariskának?] – Eh, semmi. Ostobaság! Valószínű, hogy a gomba közt délben volt egy bolond is. Én szerencsére nem ettem (1900 Mikszáth Kálmán 8312013, 32) | egy bolond ákác az ifjuság mézes, szirup-ízű emlékeit lehelte magából, mint egy nagy kémény, ahol a multtal tüzelnek (1917 Krúdy Gyula C2845, 55) | A természeti csapások következtében kedvező feltételek alakulnak ki a legbolondabb gombák elszaporodásához, ilyeténképp a heveny mérgezésekhez is (1995 Magyar Hírlap CD09).

4. (nyj) ’kergekórban szenvedő 〈juh, szarvasmarha〉’ ❖ bolom birka: kerge birka (1906 Horváth Endre C6345, 33) | Bolond-toklyó: a melyik forog, a nyájtól elszédeleg, bizonyos fejbetegségben szenved (1912 Túri Mészáros István C5854, 139) | 1986 óta 33 ezer nyájban 140 ezer „bolond” marhát találtak, három évvel ezelőtt heti 700 állat kapta meg a kerge-kórt, mostanság heti 300 (1996 Figyelő CD2601).

5. (elképesztően, az ésszerűtlenségig) nagyfokú, nagy mértékű, ill. nagy erejű 〈érzelem, tulajdonság, jelenség stb.〉’ ❖ neveti szomszédink bolond irígységét (1786 Batsányi János 7023007, 13) | hirtelen harag, S bolond szerelmi féltés a bünöm (1837 Garay János 8154028, 935) | Ölelni akarlak s arra ébredek fel, Hogy kezem bolondul megütém a falban (1863 Csermelyi Sándor C1294, 60) | Igen bolondul forrt a must (1925 Juhász Gyula¹ C2454, 262) | Pécsett nekünk, orvoskísérő önkénteseknek szabad kijárásunk volt a városba, mégis merőben fölösleges, bolondul kockázatos szökésekre vetemedtem (1972 Várkonyi Nándor 2021009, 894).

II. fn 3A1

1. (egysz 3. sz-ű birtokos személyjellel is) ’〈(enyhébb) szitokszóként is〉 zavarodott elméjű, ill. (átmenetileg) a józan ésszel nem egyező módon gondolkodó, beszélő, cselekvő ember’ ❖ mint az éles kés a’ bolond kezébe, a’ leg-szelidebb nyavalyából is nagyobbat tsinálnak [orvosságaikkal] (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 571) | Kutya szlte bolondja (1794 Gyarmathi Sámuel C1947, 16) | Spiridion őrültek házában eszmélt fel újra, tagjain a bolondok tarka mezével (1842 Madách Imre 8284056, 435) | a felesége megcsalja és a világ azt feleli rá: ugy kell, vén bolond! (1885 Marosi Kálmán C3035, 167) | Grieget játszottad s verseimet mondtad Hozzá az okosoknak s bolondoknak (1912 Ady Endre C0536, 491) | A bolond vonakodva dobálta ki a zsebéből a szerzeményeit. Az volt a mániája, hogyha ételhulladékot – szalonnabőrt, szalámivéget, kenyérhéjat – talált a szemétben, becsomagolta papírba, és eldugta a lakásban (1945 Darvas József 9101012, 290) | Mit akarsz te bolond? Tréfáltam, eressz el! (1964 Weöres Sándor C5298, 148) bolondok tornya (rég) ’elmebetegek elkülönítésére (és kezelésére, gyógyítására) való épület, ill. intézmény’ ❖ a’ bolondok tornyába való ember (1795 Magyar Kurír C0328, 377) | [Trenk Frigyes] úgy ődöngött a népjárta utcán, mint egy őrült, aki most szabadult el a bolondok tornyából (1892 Jókai Mór CD18) | 1741-ben Springfieldben, 1751. Philadelphiában és Londonban rendeztek be tébolydákat. 1784. pedig Ausztriában II. József alapította a „bolondok tornyát”, mely még az utolsó időkig állott (1897 PallasLex. CD02).

2. ’ilyen emberre jellemző dolog, kül. gondolat, cselekedet, megnyilvánulás’ ❖ Iszidórod semmi bolondot sem fog elkövetni (1834 Guzmics Izidor C5272, 369) | Lám ilyen bolondokat csinál az osztán, a ki nem házasodik! (1850 Dobsa Lajos 8107002, 46) | Ilyen bolond még nem történt velem soha (1881 Jókai Mór C2301, 63) | Nem akarta hinni. Ilyen bolondokat ő még nem tapasztalt (1936 Veres Péter 9771027, 319) | Bolondot beszélsz! (1964 Sánta Ferenc 9585001, 131).

2a. (birtokszóként) ’vkinek az az (átmeneti) állapota, amelyben nem képes józanul gondolkodni és cselekedni, amelyben nem beszámítható’ ❖ [Palamedes] ki-vette [Ulysses] szinlett bolondgyát (1774 Dugonics András C1484, 14) | Már megint elővett a bolondod! (1875 Jókai Mór CD18) | Itt rám nem talál, meghuzom magam, mig a bolondja elmulik (1877 Lukácsy Sándor C2945, 38) | Már megint rajta a bolondja, már megint rajta az őrjöngés… (1924 Móricz Zsigmond CD10) | nem lehet tudni, mikor jön rá a bolondja (1966 Fekete István 9142005, 65).

2b. (birtokviszonyban) (rég) ’vkinek a furcsa, különös szokása, hóbortja, ill. mániája, rögeszméje’ ❖ az is rendes bolondjai közé tartozott, hogy ingyen ebédre és estelire nagy kérésre és ritkán ment (1857 Vas Gereben C4378, 314) | a rend és tisztaság egyedüli bolondom (1882–1884 Szabó Endre C3767, 29) | [Auguste Comte] a leggyerekesebb s legkülöncködőbb vallásfélének nyélbeütésével emésztette magát s fárasztotta felebarátait – de ha ez a bolondja nincs, nyilván a pozitivizmust s a szociológiát sem csinálja meg (1928 Ignotus CD10).

3. (birtokviszonyban) ’vminek a megszállottja, olyan személy, akit vmihez való szenvedélyes kötődése a hatalmában tart’ ❖ Nem fog ſzaporodni az öltözés’ gondja, Mellynek ſok ſzép most-is nap-eſtig bolondja (1790 Mátyási József 7221020, 209) | A’ szépség’ bollondjai a’ Rómaiaknál kenyérbelyet áztattak szamártéjbe (1825 Kis János¹ C2661, 139) | A szerelem után a dicsőségnek van legtöbb bolondja, és martirja (1854 Vajda János 8503066, 103) | Bolondja volt a mathematikának (1885 Ábrányi Emil ford.–Byron C0509, 7) | Bolondja volt a könyveknek, s ami jó megjelent a könyvpiaczon, azt menten megszerezte (1906–1907 Mikszáth Kálmán C3117, 191) | Kiderült, hogy Monsieur Gérard, a komornyik rengeteg kanárit tart, bolondja a madaraknak (1939 Radnóti Miklós 9543010, 102) | Arnoldo Aleman, Nicaragua új elnöke az autók bolondja. A beiktatása utáni kötelező vagyonbevallásában nyolc személykocsit sorolt fel, köztük egy 120 ezer márkás Mercedest (1997 Magyar Hírlap CD09).

3a. (birtokszóként) ’vkinek a tisztelője, rajongója, híve, ill. szenvedélyes hódolója, imádója’ ❖ Óh, az a vándor komédiás többet tesz egymaga, mint a pap, rektor, bíró, vármegye és a Tudós Társaság együtt. Azért én bolondja vagyok a vándorkomédiásnak, s nagyon meguralom, ahol találkozom vele (1872 Jókai Mór CD18) | Valami légyottra tipegsz sietve: Ah! mennyi sok bolondod is lehet (1892 Heltai Jenő ford.–Kock C2059, 83) | mert szinész vagyok, nem áldozhatok mást a nőnek, akinek a bolondja vagyok, mint komédiát (1912 Molnár Ferenc² 9453004, 42) | Nem volt egy cseppet sem csodálatos, hogy a lányom is megszerette őt! Hiszen magam is bolondja lettem a fiúnak (1917 Kuncz Aladár CD10) | a Ludovikás tiszt, szépasszonyok bolondja, és bolondítója (1956 Gergely Mihály 2005073, 709).

4. (birtokszóként) (rég) ’az a személy, aki alárendeltje vkinek, aki függ vkitől, akinek alkalmazkodnia kell vkihez’ ❖ Bezzeg meg-adám Miskának a’ tzifra Vásár-fiját Ne tartson  bolondjának, betslje-meg mátkáját (1788 Ravazdy András 7276002, 267) | Ha ez’ vétketeket a’ Pap szembe mondja, A’ ki szavára tér, csak Papok’ bolondja (1803 Nagy Sámuel² C3292, 54) | a magyar nem született arra, hogy pénzért más bolondja légyen (1821 Katona József 8226022, 74) | nem vagyok bolondod, nekem nem parancsol senki (1845 Eötvös József 8126005, 131) | hogyha az ember megházasodik, hát bolondja a feleségének – tört ki az öregúr (1884 Mikszáth Kálmán CD04) | Alvajárók vagyunk. Mások bolondja. Szolga-nép! (1916 F. Kernách Ilona CD10).

4a. (gyakr. egysz 1. sz-ű birt szjellel) (kedvesk) ’〈a beszélő számára kedves, de nem egyenrangúként kezelt személy megszólításaként v. megnevezéseként〉’ ❖ S az én szegény kis Bolondomat megfojtották (1854 Vörösmarty Mihály ford.–Shakespeare CD11) | Édes kis csacsogó bolondom, édes gyönyörüségem te! (1878 Csepreghy Ferenc 8087002, 201) | A menyecskéken suhogott a százráncu szoknya, a lányok pedig kipirultak, – pirultak a kis bolondok, pedig nem is volt még okuk pirulni (1907 Krúdy Gyula C2832, 125) | Óh kis bolondom, te, te! (Megöleli [a kisfiát].) (1916 Nagy Endre CD10) | – No, kis bolondom – fogja … meg a csuklóját [a feleségének Pandur]. – Ülj már le, pihenj (1962 Népszabadság nov. 16. C4814, 6).

5. ’olyan ember, aki hiszékenysége, könnyen kihasználható volta stb. miatt nevetség tárgya’ ❖ Bennünket bolondá nem teszel (1773 Kónyi János ford.–Aulnoy C2741, 44) | Egéſſzen bolondot tsináltak bellünk, A’ mondért, ſüveget elkapkodták tlünk (1799 Csokonai Vitéz Mihály 7069016, 86) | Fogj más bolondot, gondolám, […] velem nem boldogulsz (1865 Vas Gereben C4380, 244) | Ezt érzi benne a Kuvasz is, a jó bolondot, akit mindig palira vehetnek (1954 Vidor Miklós 9778002, 221) | Ne hallgassatok a nektek prófétáló próféták beszédére; bolonddá tesznek benneteket! Saját szívük látomását hirdetik, nem azt, amit az Úr adott (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203) bolonddá tart vkit ’megtévesztve, félrevezetve nevetség tárgyává tesz vkit’ ❖ Beszédeddel tarts mást bolonddá, De engemet kimélj (1886 Hasznos Mulattató 8630002, 8) | No de hát mit dalolsz itt, kit csalsz még itt, kit tartsz bolonddá no?! (1923 Szomory Dezső 9683010, 77) | kegyed csaló, tartsa bolonddá az öregapját (1957 Benedek István 9041011, 349).

6. ’uralkodók, főurak udvarához tartozó házi mulattató, aki büntetlenül kritizálhat’ ❖ A’ Mátyás Király Asztali bolondját Tragernek hivták, innen eredtek ezen szók Trágár, trágárság (1790 Ráday Gedeon¹ C1505, 261) | [Ki van a királlyal?] Csak a’ bolond ’s tréfáival törekszik Eljátszani szívgyötrő bántalmait (1854 Vörösmarty Mihály ford.–Shakespeare 8524418, 215) | Maga a király már pünkösd péntekén kijött Mujkó nevű bolondjával (1901 Mikszáth Kálmán C3120, 24) | Shakespeare egy bolondja szájába adja ezeket a sorokat, melyeknél a bölcsek se igen találtak ki bölcsebbet (1935 Kosztolányi Dezső 9359247, 220) | ott vót mellette ëgy udvari bolond, s aszongya annak: – Mit szólsz, te bolond? (1988 Magyar néprajz CD47).

6a. (rég) ’vmely közönséget vicceivel, viselkedésével mulattató személy’ ❖ nevetve nézed a’ tántzoló idönek, az az, a’ fárſángnak bolondjait (1772 Barcsay Ábrahám 7019036, 15) | néhány francia romantikus, például Theophile Gautier egy-egy ruhadarab, egy-egy piperecikk erejéig még fizikai lényét is prostituálta […], a farsangi bolond szerepének egész éven át való játszására eddig azonban csak Wilde vetemedett (1908 Szász Zoltán CD10) | [farsangkor] fogamzottak azok a gyermekek, akikből későbbi vásári bolondok, tarka komédiások vagy piros arcú rablók váltak (1918 Krúdy Gyula CD54).

7. (rég) ’saját színén átlósan lépő és ütő sakkfigura; futó’ ❖ A’ nyílasok, a’ mellyeket ma bolondoknak is hívunk [a sakkban], fel-húzva tartják íveiket (1792 Mindenes Gyűjtemény C0371, 59).

III. partikula 0 (rég)

1. ’〈mn fokozására:〉 igen¹, irtó²’ ❖ nem vágsz le azzal a bolond nagy karddal, ha közel megyek hozzá? Félek a kardodtól nagyon (1877 Jókai Mór CD18) | a bolond magas székekre csak úgy ülhet az ember, ha lelógatja a lábát (1892 Almanach 1893-ra C0007, 52) | cipeli még mindig azt a bolond nehéz puttonyt (1900 Mikszáth Kálmán CD04) | Üres és bágyadt volt a kedvem a lopás után, mint egy trombita, amelynek csak bolond nagy kürtje van, de hangot adni rajta többé nem lehet (1917–1919 Krúdy Gyula CD54).

2. ’〈a nagy mn-hez kapcsolódva, annak fokozására〉’ ❖ nagy bolond vállának (1774 Dugonics András C1484, 93) | Ezért a’ Kis Ereklyéért emelték ezt a’ nagy bolond épletet (1807 Farkas Ferenc ford. C1694, 51) | Egy nagy bolond toronyban (1833 Áltöltöztetett Aeneis C4642, 51) | Hát ti ökröt akartok sütni, vagy mi? hogy ilyen nagy bolond tüzet raktatok! (1881 Jókai Mór C2301, 219) | két nagy bolond követ (1884 Jakab Ödön C2198, 40) | [Csalavér] egy nagy bolond reszelőt kerített elő (1927 Móra Ferenc 9459027, 27).

Ö: asszony~, divat~, fél~, futó~, nő~, szoknya~, zene~.

Fr: kötöznivaló, udvari.

ÖE: ~hagymáz.

Vö. CzF. ~, bolondul; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. bélebolondja, ~, hasabolondja

bolond melléknév, főnév és partikula
I. melléknév 13A1
1.
〈enyhébb szitokszóként is:〉 zavarodott elméjű, ill. (átmenetileg) a józan ésszel nem egyező módon gondolkodó, beszélő v. cselekvő 〈ember〉
?
Sltt bolond, ki meſzſze-hagyván Östl-maradott fldeit, A’ vidéki tengereknek Szántogatja partjait
(1773 Rájnis József ford.Pindarosz)
Micsoda bolond ember kend, hallja kend, részeg kend, vagy őrűlt?
(1793 Csokonai Vitéz Mihály)
vigye vissza az a bolond apád a honnan hozta
(1867 Tolnai Lajos)
e világon senki sem oly bolond, hogy a mi a kezében van, a minek hasznát veszi, azt átadja másnak
(1894 Pálffy Albert)
De úgy látszik, hogy Polikárp, ha nem is bolond egészen, kissé mindenesetre megzavarodott
(1920 Turcsányi Elek)
A vénasszony egyre bolondabb lesz
(1956 Lengyel József)
Nyughassál már, te bolond asszony
(1986 Gion Nándor)
bolond lennék, ha egy nyeréssel kecsegtető utat elhagynék
(1998 Magyar Hírlap)
1a.
szokatlanul, es. vigyázatlanul viselkedő 〈állat〉
Ha a csipkebokron rózsa nem teremne, Bolond madár volna, aki ráröppenne
(1831 Vörösmarty Mihály)
valami bolond nyul ne szaladjon keresztül az utunkon
(1893 Mikszáth Kálmán)
Valamelyik bolond tyúk eltévesztette a naptárt. – A tyúkok nem kotlanak ősszel
(1986 Gion Nándor)
Még olyan bolond lovat: a jászolt akarja mindenáron megenni, harapdálja a fát
(1997 Magyar Hírlap)
1b.
zavarodott elméjű, ill. (átmenetileg) a józan ésszel nem egyező módon gondolkodó, beszélő v. cselekvő emberre jellemző 〈megnyilatkozás, érzelem, tulajdonság stb.〉
Bolond gondolat! és még-is mitsoda hséget okoz bennem
(1793 Verseghy Ferenc ford.Kotzebue)
[ez az ember] bolond buzgalmában üt, vág mindenfelé
(1862 Vas Gereben)
az a bolond természetem van, hogy a mint más nevet, én is azonnal nevetek
(1882 Lauka Gusztáv)
Tirből bolond röhögés tör ki: vihogva homloka közepére szúrja a gyertyát
(1931 Gelléri Andor Endre)
Ez vicc, vélekedett az egyik tudós […]. Bolond beszéd, jelentette ki egy másik őslénykutató
(2000 Magyar Hírlap)
1c.
(ilyen emberre jellemző,) meggondolatlan, könnyelmű 〈dolog〉
a boldogságnak, méltóságnak bolond módon felvett kívánságai, irígységgel, dühösséggel kevervén el magokat, megfojtották terhek alatt a természetet is
(1779 Bessenyei György¹)
bolondul elbocsátották Hunyadról
(1784 Szabó Pál¹)
ki tudja, hogy a dühös férj mit tesz egy bolond órájában?
(1885 Deák Farkas)
Mióta ezt a bolond törvényt hozták, hogy telepíteni kell az embereket, te azt hiszed, hogy az egész Amerikát neked kell benépesíteni
(1927 Hegedüs Lóránt)
[azt a néhány száz, esetleg ezer dollárjukat akarják visszakapni,] amit bolond fejjel, a gyors meggazdagodás reményében odaadtak az ügyeskedőknek
(1997 Magyar Hírlap)
2.
furcsa, különös, szokatlan, rendellenes 〈dolog〉
Még az igaz bölts is ſzép nevét el-veſzti; Hogy magát e’ bolond játéknak ereſzti
(1789 Göböl Gáspár ford.Durand)
újmódi bolond szókkal való élés, szemőldökök haragos öszvevonása. – Mellyek ha elmehetnek is a’ Színjátszóknál, de a’ papolóhelyet megszentségtelenítenék
(1828 Gáti István)
bolond szokás
(1869 Arany László ford.Molière)
Eljöttek a Szirmay-leányok, de micsoda bolond szalmakalap volt a fejükön
(1900 Mikszáth Kálmán)
Bolond egy eset
(1912 Réti Ödön)
valakinek az a bolond ötlete támadt, hogy felöltse magára a mi Pickingünk ruháját, utánozza hajviseletét és szakasztott az övére hasonlító szemüveget tegyen az orrára
(1956 Gyárfás Miklós)
2a. (rég)
〈bosszankodás kif-ére is:〉 bajt, kárt, kellemetlenséget okozó v. azzal járó 〈dolog〉
már Szepes Vgyévármegyeből is vettem Apostoli leveleket, hogy eggy szobaleányt el ne vegyek, ’s a’ világ ezzel a’ bolond hírrel eltölt
(1804 Kazinczy Ferenc)
Már többé nem tanácsos illyesmit tenni; mert a’ bolond Pesti Hirlap mindent kitrombitál
(1841 Pesti Hírlap)
Ez a bolond ut kifárasztott, különben nem terhelném önt
(1888 Bródy Sándor)
A pisztoly bolond szerszám
(1902 Gárdonyi Géza)
Röpülj, lelkem, […] szállj a rónán tulra, s át hol állnak a bolond sorompók
(1925 Babits Mihály)
2b.
szeszélyes, változó 〈időjárás〉 v. ilyen időjárásra jellemző, váratlanul kezdődő 〈jelenség〉, ill. szeszélyes, kiszámíthatatlan időjárású 〈időszak〉
Mindig bolond hónap volt, mióta e világ, Az, melyet márciusnak keresztelt a diák: Fagy, hó, eső, derült ég, vihar… mind egy napon!
(1847–1852 Arany János)
a bolond vihar elveszti a csatát, Bus rekedt bőgéssel fáradtan áll tovább
(1850 Tompa Mihály)
Ejnye galambom, mit keres maga ebben a bolond időben az uton?
(1881 Vajkay Károly)
Csak meghűléshez vezet az ilyen bolond időjárás!
(1932 Krúdy Gyula)
De játszik, s fénye fákat hevesen ver, a kései, bolond, meleg szeptember
(1965 Áprily Lajos ford.Blaga)
Egy bolond futózápor egyenesen jót tenne a világnak. Elverné a port, megitatná a kukoricákat
(1991 Csoóri Sándor)
Egy bolond áprilisi napon
(1996 Magyar Hírlap)
3. (túlzó is)
mérgező, ill. kábulatot okozó, bódító 〈dolog〉; bolondító
Az új [bor] bolond, ha víz nélkül iszod
(1881 Kemény Károly ford.Molière)
[– Mi baja Mariskának?] – Eh, semmi. Ostobaság! Valószínű, hogy a gomba közt délben volt egy bolond is. Én szerencsére nem ettem
(1900 Mikszáth Kálmán)
egy bolond ákác az ifjuság mézes, szirup-ízű emlékeit lehelte magából, mint egy nagy kémény, ahol a multtal tüzelnek
(1917 Krúdy Gyula)
A természeti csapások következtében kedvező feltételek alakulnak ki a legbolondabb gombák elszaporodásához, ilyeténképp a heveny mérgezésekhez is
(1995 Magyar Hírlap)
4. (nyj)
kergekórban szenvedő 〈juh, szarvasmarha〉
bolom birka: kerge birka
(1906 Horváth Endre)
Bolond-toklyó: a melyik forog, a nyájtól elszédeleg, bizonyos fejbetegségben szenved
(1912 Túri Mészáros István)
1986 óta 33 ezer nyájban 140 ezer „bolond” marhát találtak, három évvel ezelőtt heti 700 állat kapta meg a kerge-kórt, mostanság heti 300
(1996 Figyelő)
5.
(elképesztően, az ésszerűtlenségig) nagyfokú, nagy mértékű, ill. nagy erejű 〈érzelem, tulajdonság, jelenség stb.〉
neveti szomszédink bolond irígységét
(1786 Batsányi János)
hirtelen harag, S bolond szerelmi féltés a bünöm
(1837 Garay János)
Ölelni akarlak s arra ébredek fel, Hogy kezem bolondul megütém a falban
(1863 Csermelyi Sándor)
Igen bolondul forrt a must
(1925 Juhász Gyula¹)
Pécsett nekünk, orvoskísérő önkénteseknek szabad kijárásunk volt a városba, mégis merőben fölösleges, bolondul kockázatos szökésekre vetemedtem
(1972 Várkonyi Nándor)
II. főnév 3A1
1. (egysz 3. sz-ű birtokos személyjellel is)
(enyhébb) szitokszóként is〉 zavarodott elméjű, ill. (átmenetileg) a józan ésszel nem egyező módon gondolkodó, beszélő, cselekvő ember
mint az éles kés a’ bolond kezébe, a’ leg-szelidebb nyavalyából is nagyobbat tsinálnak [orvosságaikkal]
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Kutya szlte bolondja
(1794 Gyarmathi Sámuel)
Spiridion őrültek házában eszmélt fel újra, tagjain a bolondok tarka mezével
(1842 Madách Imre)
a felesége megcsalja és a világ azt feleli rá: ugy kell, vén bolond!
(1885 Marosi Kálmán)
Grieget játszottad s verseimet mondtad Hozzá az okosoknak s bolondoknak
(1912 Ady Endre)
A bolond vonakodva dobálta ki a zsebéből a szerzeményeit. Az volt a mániája, hogyha ételhulladékot – szalonnabőrt, szalámivéget, kenyérhéjat – talált a szemétben, becsomagolta papírba, és eldugta a lakásban
(1945 Darvas József)
Mit akarsz te bolond? Tréfáltam, eressz el!
(1964 Weöres Sándor)
bolondok tornya
(rég)
elmebetegek elkülönítésére (és kezelésére, gyógyítására) való épület, ill. intézmény
a’ bolondok tornyába való ember
(1795 Magyar Kurír)
[Trenk Frigyes] úgy ődöngött a népjárta utcán, mint egy őrült, aki most szabadult el a bolondok tornyából
(1892 Jókai Mór)
1741-ben Springfieldben, 1751. Philadelphiában és Londonban rendeztek be tébolydákat. 1784. pedig Ausztriában II. József alapította a „bolondok tornyát”, mely még az utolsó időkig állott
(1897 PallasLex.)
2.
ilyen emberre jellemző dolog, kül. gondolat, cselekedet, megnyilvánulás
Iszidórod semmi bolondot sem fog elkövetni
(1834 Guzmics Izidor)
Lám ilyen bolondokat csinál az osztán, a ki nem házasodik!
(1850 Dobsa Lajos)
Ilyen bolond még nem történt velem soha
(1881 Jókai Mór)
Nem akarta hinni. Ilyen bolondokat ő még nem tapasztalt
(1936 Veres Péter)
Bolondot beszélsz!
(1964 Sánta Ferenc)
2a. (birtokszóként)
vkinek az az (átmeneti) állapota, amelyben nem képes józanul gondolkodni és cselekedni, amelyben nem beszámítható
[Palamedes] ki-vette [Ulysses] szinlett bolondgyát
(1774 Dugonics András)
Már megint elővett a bolondod!
(1875 Jókai Mór)
Itt rám nem talál, meghuzom magam, mig a bolondja elmulik
(1877 Lukácsy Sándor)
Már megint rajta a bolondja, már megint rajta az őrjöngés…
(1924 Móricz Zsigmond)
nem lehet tudni, mikor jön rá a bolondja
(1966 Fekete István)
2b. (birtokviszonyban) (rég)
vkinek a furcsa, különös szokása, hóbortja, ill. mániája, rögeszméje
az is rendes bolondjai közé tartozott, hogy ingyen ebédre és estelire nagy kérésre és ritkán ment
(1857 Vas Gereben)
a rend és tisztaság egyedüli bolondom
(1882–1884 Szabó Endre)
[Auguste Comte] a leggyerekesebb s legkülöncködőbb vallásfélének nyélbeütésével emésztette magát s fárasztotta felebarátait – de ha ez a bolondja nincs, nyilván a pozitivizmust s a szociológiát sem csinálja meg
(1928 Ignotus)
3. (birtokviszonyban)
vminek a megszállottja, olyan személy, akit vmihez való szenvedélyes kötődése a hatalmában tart
Nem fog ſzaporodni az öltözés’ gondja, Mellynek ſok ſzép most-is nap-eſtig bolondja
(1790 Mátyási József)
A’ szépség’ bollondjai a’ Rómaiaknál kenyérbelyet áztattak szamártéjbe
(1825 Kis János¹)
A szerelem után a dicsőségnek van legtöbb bolondja, és martirja
(1854 Vajda János)
Bolondja volt a mathematikának
(1885 Ábrányi Emil ford.Byron)
Bolondja volt a könyveknek, s ami jó megjelent a könyvpiaczon, azt menten megszerezte
(1906–1907 Mikszáth Kálmán)
Kiderült, hogy Monsieur Gérard, a komornyik rengeteg kanárit tart, bolondja a madaraknak
(1939 Radnóti Miklós)
Arnoldo Aleman, Nicaragua új elnöke az autók bolondja. A beiktatása utáni kötelező vagyonbevallásában nyolc személykocsit sorolt fel, köztük egy 120 ezer márkás Mercedest
(1997 Magyar Hírlap)
3a. (birtokszóként)
vkinek a tisztelője, rajongója, híve, ill. szenvedélyes hódolója, imádója
Óh, az a vándor komédiás többet tesz egymaga, mint a pap, rektor, bíró, vármegye és a Tudós Társaság együtt. Azért én bolondja vagyok a vándorkomédiásnak, s nagyon meguralom, ahol találkozom vele
(1872 Jókai Mór)
Valami légyottra tipegsz sietve: Ah! mennyi sok bolondod is lehet
(1892 Heltai Jenő ford.Kock)
mert szinész vagyok, nem áldozhatok mást a nőnek, akinek a bolondja vagyok, mint komédiát
(1912 Molnár Ferenc²)
Nem volt egy cseppet sem csodálatos, hogy a lányom is megszerette őt! Hiszen magam is bolondja lettem a fiúnak
(1917 Kuncz Aladár)
a Ludovikás tiszt, szépasszonyok bolondja, és bolondítója
(1956 Gergely Mihály)
4. (birtokszóként) (rég)
az a személy, aki alárendeltje vkinek, aki függ vkitől, akinek alkalmazkodnia kell vkihez
Bezzeg meg-adám Miskának a’ tzifra Vásár-fiját Ne tartson  bolondjának, betslje-meg mátkáját
(1788 Ravazdy András)
Ha ez’ vétketeket a’ Pap szembe mondja, A’ ki szavára tér, csak Papok’ bolondja
(1803 Nagy Sámuel²)
a magyar nem született arra, hogy pénzért más bolondja légyen
(1821 Katona József)
nem vagyok bolondod, nekem nem parancsol senki
(1845 Eötvös József)
hogyha az ember megházasodik, hát bolondja a feleségének – tört ki az öregúr
(1884 Mikszáth Kálmán)
Alvajárók vagyunk. Mások bolondja. Szolga-nép!
(1916 F. Kernách Ilona)
4a. (gyakr. egysz 1. sz-ű birt szjellel) (kedvesk)
〈a beszélő számára kedves, de nem egyenrangúként kezelt személy megszólításaként v. megnevezéseként〉
S az én szegény kis Bolondomat megfojtották
(1854 Vörösmarty Mihály ford.Shakespeare)
Édes kis csacsogó bolondom, édes gyönyörüségem te!
(1878 Csepreghy Ferenc)
A menyecskéken suhogott a százráncu szoknya, a lányok pedig kipirultak, – pirultak a kis bolondok, pedig nem is volt még okuk pirulni
(1907 Krúdy Gyula)
Óh kis bolondom, te, te! (Megöleli [a kisfiát].)
(1916 Nagy Endre)
– No, kis bolondom – fogja … meg a csuklóját [a feleségének Pandur]. – Ülj már le, pihenj
(1962 Népszabadság nov. 16.)
5.
olyan ember, aki hiszékenysége, könnyen kihasználható volta stb. miatt nevetség tárgya
Bennünket bolondá nem teszel
(1773 Kónyi János ford.Aulnoy)
Egéſſzen bolondot tsináltak bellünk, A’ mondért, ſüveget elkapkodták tlünk
(1799 Csokonai Vitéz Mihály)
Fogj más bolondot, gondolám, […] velem nem boldogulsz
(1865 Vas Gereben)
Ezt érzi benne a Kuvasz is, a jó bolondot, akit mindig palira vehetnek
(1954 Vidor Miklós)
Ne hallgassatok a nektek prófétáló próféták beszédére; bolonddá tesznek benneteket! Saját szívük látomását hirdetik, nem azt, amit az Úr adott
(1995 Protestáns Biblia ford.)
bolonddá tart vkit
megtévesztve, félrevezetve nevetség tárgyává tesz vkit
Beszédeddel tarts mást bolonddá, De engemet kimélj
(1886 Hasznos Mulattató)
No de hát mit dalolsz itt, kit csalsz még itt, kit tartsz bolonddá no?!
(1923 Szomory Dezső)
kegyed csaló, tartsa bolonddá az öregapját
(1957 Benedek István)
6.
uralkodók, főurak udvarához tartozó házi mulattató, aki büntetlenül kritizálhat
A’ Mátyás Király Asztali bolondját Tragernek hivták, innen eredtek ezen szók Trágár, trágárság
(1790 Ráday Gedeon¹)
[Ki van a királlyal?] Csak a’ bolond ’s tréfáival törekszik Eljátszani szívgyötrő bántalmait
(1854 Vörösmarty Mihály ford.Shakespeare)
Maga a király már pünkösd péntekén kijött Mujkó nevű bolondjával
(1901 Mikszáth Kálmán)
Shakespeare egy bolondja szájába adja ezeket a sorokat, melyeknél a bölcsek se igen találtak ki bölcsebbet
(1935 Kosztolányi Dezső)
ott vót mellette ëgy udvari bolond, s aszongya annak: – Mit szólsz, te bolond?
(1988 Magyar néprajz)
6a. (rég)
vmely közönséget vicceivel, viselkedésével mulattató személy
nevetve nézed a’ tántzoló idönek, az az, a’ fárſángnak bolondjait
(1772 Barcsay Ábrahám)
néhány francia romantikus, például Theophile Gautier egy-egy ruhadarab, egy-egy piperecikk erejéig még fizikai lényét is prostituálta […], a farsangi bolond szerepének egész éven át való játszására eddig azonban csak Wilde vetemedett
(1908 Szász Zoltán)
[farsangkor] fogamzottak azok a gyermekek, akikből későbbi vásári bolondok, tarka komédiások vagy piros arcú rablók váltak
(1918 Krúdy Gyula)
7. (rég)
saját színén átlósan lépő és ütő sakkfigura; futó
A’ nyílasok, a’ mellyeket ma bolondoknak is hívunk [a sakkban], fel-húzva tartják íveiket
(1792 Mindenes Gyűjtemény)
III. partikula 0 (rég)
1.
〈mn fokozására:〉 igen¹, irtó²
nem vágsz le azzal a bolond nagy karddal, ha közel megyek hozzá? Félek a kardodtól nagyon
(1877 Jókai Mór)
a bolond magas székekre csak úgy ülhet az ember, ha lelógatja a lábát
(1892 Almanach 1893-ra)
cipeli még mindig azt a bolond nehéz puttonyt
(1900 Mikszáth Kálmán)
Üres és bágyadt volt a kedvem a lopás után, mint egy trombita, amelynek csak bolond nagy kürtje van, de hangot adni rajta többé nem lehet
(1917–1919 Krúdy Gyula)
2.
〈a nagy mn-hez kapcsolódva, annak fokozására〉
nagy bolond vállának
(1774 Dugonics András)
Ezért a’ Kis Ereklyéért emelték ezt a’ nagy bolond épletet
(1807 Farkas Ferenc ford.)
Egy nagy bolond toronyban
(1833 Áltöltöztetett Aeneis)
Hát ti ökröt akartok sütni, vagy mi? hogy ilyen nagy bolond tüzet raktatok!
(1881 Jókai Mór)
két nagy bolond követ
(1884 Jakab Ödön)
[Csalavér] egy nagy bolond reszelőt kerített elő
(1927 Móra Ferenc)
ÖE: bolondhagymáz
Vö. CzF. ~, bolondul; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. bélebolondja, ~, hasabolondja

Beállítások