fájás fn 4A 

1. ’a fáj igével kifejezett testi v. lelki folyamat, történés’ ❖ Béleknek fájását enyhittik ez mák [ti. a kerti mák] magvai, ki azokat eſzi (1775 Csapó József 7062001, 175).

2. ’a bőrben v. más szervekben levő receptorok által felfogott ingerek hatására létrejövő kellemetlen v. kínzó érzés, fájdalom’ ❖ [míg az összezúzott gyógynövényt] a’ fején tartotta, minden fö-fájástól ment vólt, de ha le-vette, ismét fájáſt érzett, és valahányſzor fel-kötötte, mind annyiſzor azonnal meg-ſzünt a’ fájás (1775 Csapó József 7062001, 247) | A’ hát-ideggyulás (myelitis) nagy és kínos fájásokkal kezdődik (1847 Malatides Dániel 8291003, 68) | 43 éves nőbetegnek már 8 éves kora óta vannak jobboldali hasi fájásai (1911 Orvosi Hetilap C8161, 822) | Csodálatos [gyógy]víz, tizenegyedik fürdő után kiállott a fájás a lábamból (1930 Móricz Zsigmond CD10) | időnként menstruáció előtt előfordul a hónaljamban egy tompa fájás (1994 Magyar Hírlap CD09).

2a. (rendsz. tbsz-ban) (Orvos is) ’szülés során a méh összehúzódása által kiváltott heves görcs; szülőfájás’ ❖ fájások elég erősek, de a fej még nem ékelődött be a medencze bemenetbe (1891 Orvosi Hetilap C8141, 192) | az első fájásnál burokrepedés (1926 Orvosi Hetilap C8176, 772) | Az ellés után a fájások megszűnnek; az állat rendszerint elalszik, pihen (1993 Sárkány Pál et al. CD59) | Az asszonynál megindulnak a fájások, és nem sokkal kislánya, Allison megszületése után meghal (1997 Új Könyvek CD29).

3. (ritk, kül. irod) ’lelki gyötrelem, szenvedés’ ❖ Engedj-meg nékem, ha fájást okoztam [a levéllel] (1791 Kazinczy Ferenc C2555, 188) | könnyê têt mög a gazdag embör szöme és êfogta szivét a fájás (1873 Magyar Nyelvőr C5940, 131) | már nem érzem friss fájásnak a régi kínszenvedéseket (1911 Kaffka Margit 9290054, 135) | Esik. Homályos bút hoz rám, de azt a fájást, amelyet érzek, nem önmagamban érzem, itt benn a szívben, Hanem a sűrűn suhogó esőben (1965 Áprily Lajos ford.–Blaga 9008039, 63).

Ö: fej~, fő~, has~, jósló~, kereszt~, köröm~, láb~, oldal~, száj~, száraz~, szív~, szülő~, toló~, torok~, utó~; a -fájás címszó alatt: derék~, fog~, fül~, gerinc~, gyomor~, hát~, izom~, nyak~, szem~, térd~, váll~.

ÖU: ágyék~, arc~, bél~, comb~, csecs~, csípő~, csont~, far~, kar~, keresztcsont~, lép~, máj~, méh~, mell~, tag~, vese~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. fájás¹

-fájás (utótagként)

’〈vmely testtájon, testrészben, szervben stb. tapasztalt〉 kellemetlen, kínzó érzés(sel járó állapot)’ ❖ ‖ derékfájás fn 4A | [Az erdei káposzta] külsö hasznai: Derék fájásról Ferdöt haſznoſſan kéſzittenek belöle (1775 Csapó József 7062001, 130) | különösen két hét óta derékfájás kínoz, s lehetetlenné teszi a kocsizást (1846 Deák Ferenc CD51) | Bágyi Cornélia a sok hajoldozástól valóban hamarosan derékfájást kapott, és kimerülten dőlt le egy karosszékbe (1928 Krúdy Gyula CD54) | a megfelelő keménységű matrac elengedhetetlen feltétele a derékfájás és egyéb panaszok megelőzésének (2000 Lakáskultúra CD39) ‖ fogfájás fn 4A | A’ fog fájás […] néha olly rettenetes kinnal gyötri az embert, hogy miatta nem tſak nem alhatik hanem ollykor ollykor eſze nélkl-is beſzél, forrózik (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 139) | [Helytelen étkezési szokásaink miatt] manapság már a gyermekeket is a fogorvoshoz járatjuk; sőt még a házi kutyánk is fogfájásban szenved (1898 Jókai Mór CD18) | Vizyné a lakást aggodalmasan záratta a léghuzam elől, mely fogfájást, fülszaggatást okoz és a fény elől, mely idegesítette (1926 Kosztolányi Dezső 9359002, 75) | Ősrégi népi eljárás volt fogfájás ellen a beléndek füstjének belélegeztetése (2002 Természet Világa CD50) ‖ fülfájás fn 4A | [a beteg] ég, és lüktet fl-fájásról panaszolkodik (1776 Rácz Sámuel C3563, 49) | A fülfájás némelykor nemcsak egyedül a fülre szorítkozik, hanem kisugárzik a megfelelő koponyafélre, tarkóra, nyakra és állkapocsra (1894 PallasLex. CD02) | a kis beteg lefolyt hökhurut [= szamárköhögés] után három hét előtt jobboldali fülfájást kapott (1909 Orvosi Hetilap C8159, 580) | A repülőút viszont szörnyű, a leszállás alatti fülfájáson semmi nem segít, és ilyenkor fél napig nem hallok jól (1997 Magyar Hírlap CD09) ‖ gerincfájás fn 4A | a két lapocz közt kezdődő fel a tarkóig érő tompa gerinczfájással párosuló égető érzést (1863 Orvosi Hetilap C8113, 8) | 1848-tól kezdve Heine teljesen megbénult s azonkivül heves gerincfájás gyötörte folyton (1901 Pesti Napló nov. 3. C8683, 17) | Ausztriában az utóbbi időben a legkülönfélébb egészségügyi intézmények foglalkoznak a menedzserbetegségek – szívroham, cukorbaj, gyomorfekély, hát- és gerincfájás – megelőzésével (1997 Magyar Hírlap CD09) ‖ gyomorfájás fn 4A | Gyomor fájásban vagy hányásban az apróra vagdalt üröm leveleit felkötni igen-jó (1775 Csapó József 7062001, 299) | Én mastanában gyomor fájásban sokat szenvedtem, de a’ diaeta és szünetlen mozgás meggyógyítottak (1813 Berzsenyi Dániel C2564, 161) | az éjszakai evésektől komoly gyomorfájást érzett (1933 Krúdy Gyula CD54) | Bizonyos tünetek, mint például a gyomorfájás vagy a fejfájás, szorosan összefüggnek a szorongással vagy a depresszióval is (2006 Orvosi Hetilap C8252, 820) ‖ hátfájás fn 4A | hátfájásról, avagy kls tagfájásról panaszkodnak (1778 Rácz Sámuel ford.–Störck C3570, 188) | Hátfájás, igen különböző okokból származhatik. Ilyenek: izomgyengeség, tulerőltetés, gerincoszlop és gerincagybetegségek, lumbago, bordaközti idegzsába, neurasztenia, a mellhártya megbetegedései (1894 PallasLex. CD02) | A nemzetközi statisztikák adatai szerint az emberiségnek csaknem háromnegyede szenved – átmeneti vagy tartós – hátfájásban (1995 Új Könyvek CD29) ‖ izomfájás fn 4A | rendkívüli izomfájás, mely a leghevesebb csúz vagy köszvényfájdalmakhoz hasonló (1876 Navratil Imre C7900, 340) | Mialgia (myalgia, gör.) a. m. izomfájás (1915 RévaiNagyLex. C5709, 722) | A magas lázzal, izomfájással és izomgyengeséggel kezdődő megbetegedés [ti. az influenza] (2005 Népszava febr. 26. C7468, 12) ‖ nyakfájás fn 4A | a’ f és nyak fájás Bétsben közönséges [ti. a decemberi hideg idő miatt] (1789 Magyar Kurír C0315, 1450) | Balázs a torok- és nyakfájások védszentje (1893 PallasLex. CD02) | nézte, nézte a távolt, egész a nyakfájásig, majd visszazökkent ismét és csak evezett serényen (1928 Hajdu Henrik ford.–Haukland CD10) | reggel nyakfájásra ébredt, és később sem tudta rendesen mozgatni a fejét (2000 Magyar Hírlap CD09) ‖ szemfájás fn 4A | midn embernek fejére ſtnek [az erős napsugarak], náthát, torok fájáſt annak bé-rekedéſét, mondoláinak meg-dagadáſát és ſzáraz ſzem fájáſokat okoznak (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 162) | migrénhez csatlakozó szemfájás (1896 PallasLex. CD02) | Szemfájás (oftalmalgia, ophthalmalgia), a szembetegségek különösen a szemgyulladások […] gyakori kisérő jelensége (1925 RévaiNagyLex. C5713, 493) | [A számítógéppel dolgozók esetében] a leggyakoribb panaszok közé a szemfájás, a látásproblémák, valamint a hát- és a fejfájás tartozik (2001 Magyar Hírlap CD09) ‖ térdfájás fn 4A | A tábornagy térdfájása úgy látszik annyira javult; hogy más általi felváltatásáról szó sem lehet (1859 Pesti Napló máj. 10. C8641, [2]) | [Vilmos császárnak] térdfájása miatt, amennyire csak lehetséges, kerülnie kell a lépcsőn való járást (1910 Pesti Hírlap jún. 24. C5658, 17) | [A népi gyógyászatban] a svájciak térdfájás ellen krumplis borogatást használnak (2004 Természet Világa CD50) ‖ vállfájás fn 4A | Steinbachot a kar és vállfájás vitte a sírba (1875 Fővárosi Lapok C8091, [1039]) | a négy nő betegemnél akkor kezdődött a vállfájás, amikor munkához nem edzett izmaikkal olyan munkát is végeztek, amely a felkar erős oldalemelésével is járt (1932 Orvosi Hetilap C8182, 28) | Az emberek 80 százaléka életében legalább egyszer megtapasztalja a gerinccel összefüggő, akut, elsősorban derék-, nyaki vagy vállfájást (1998 Magyar Hírlap CD09).