bolond mn, fn és partikula 

I. mn 13A1

1. ’〈enyhébb szitokszóként is:〉 zavarodott elméjű, ill. (átmenetileg) a józan ésszel nem egyező módon gondolkodó, beszélő v. cselekvő 〈ember〉’ ❖ ? Sltt bolond, ki meſzſze-hagyván Östl-maradott fldeit, A’ vidéki tengereknek Szántogatja partjait (1773 Rájnis József ford. [!] 7201007, 80) | Micsoda bolond ember kend, hallja kend, részeg kend, vagy őrűlt? (1793 Csokonai Vitéz Mihály C1325, 662) | vigye vissza az a bolond apád a honnan hozta (1867 Tolnai Lajos C4213, 115) | e világon senki sem oly bolond, hogy a mi a kezében van, a minek hasznát veszi, azt átadja másnak (1894 Pálffy Albert 8349003, 34) | De úgy látszik, hogy Polikárp, ha nem is bolond egészen, kissé mindenesetre megzavarodott (1920 Turcsányi Elek CD10) | A vénasszony egyre bolondabb lesz (1956 Lengyel József 9395006, 104) | Nyughassál már, te bolond asszony (1986 Gion Nándor 9190002, 15) | bolond lennék, ha egy nyeréssel kecsegtető utat elhagynék (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’szokatlanul, es. vigyázatlanul viselkedő 〈állat〉’ ❖ Ha a csipkebokron rózsa nem teremne, Bolond madár volna, aki ráröppenne (1831 Vörösmarty Mihály CD01) | valami bolond nyul ne szaladjon keresztül az utunkon (1893 Mikszáth Kálmán C3146, 118) | Valamelyik bolond tyúk eltévesztette a naptárt. – A tyúkok nem kotlanak ősszel (1986 Gion Nándor 9190003, 49) | Még olyan bolond lovat: a jászolt akarja mindenáron megenni, harapdálja a fát (1997 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’zavarodott elméjű, ill. (átmenetileg) a józan ésszel nem egyező módon gondolkodó, beszélő v. cselekvő emberre jellemző 〈megnyilatkozás, érzelem, tulajdonság stb.〉’ ❖ Bolond gondolat! és még-is mitsoda hséget okoz bennem (1793 Verseghy Ferenc ford.–Kotzebue 7088008, 103) | [ez az ember] bolond buzgalmában üt, vág mindenfelé (1862 Vas Gereben C4383, 225) | az a bolond természetem van, hogy a mint más nevet, én is azonnal nevetek (1882 Lauka Gusztáv C2891, 37) | Tirből bolond röhögés tör ki: vihogva homloka közepére szúrja a gyertyát (1931 Gelléri Andor Endre 9179008, 133) | Ez vicc, vélekedett az egyik tudós […]. Bolond beszéd, jelentette ki egy másik őslénykutató (2000 Magyar Hírlap CD09).

1c. ’(ilyen emberre jellemző,) meggondolatlan, könnyelmű 〈dolog〉’ ❖ a boldogságnak, méltóságnak bolond módon felvett kívánságai, irígységgel, dühösséggel kevervén el magokat, megfojtották terhek alatt a természetet is (1779 Bessenyei György¹ C1083, 58) | bolondul elbocsátották Hunyadról (1784 Szabó Pál¹ 7200001, 464) | ki tudja, hogy a dühös férj mit tesz egy bolond órájában? (1885 Deák Farkas CD55) | Mióta ezt a bolond törvényt hozták, hogy telepíteni kell az embereket, te azt hiszed, hogy az egész Amerikát neked kell benépesíteni (1927 Hegedüs Lóránt 9234002, 91) | [azt a néhány száz, esetleg ezer dollárjukat akarják visszakapni,] amit bolond fejjel, a gyors meggazdagodás reményében odaadtak az ügyeskedőknek (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. ’furcsa, különös, szokatlan, rendellenes 〈dolog〉’ ❖ Még az igaz bölts is ſzép nevét el-veſzti; Hogy magát e’ bolond játéknak ereſzti (1789 Göböl Gáspár ford.–Durand 7121004, 167) | újmódi bolond szókkal való élés, szemőldökök haragos öszvevonása. – Mellyek ha elmehetnek is a’ Színjátszóknál, de a’ papolóhelyet megszentségtelenítenék (1828 Gáti István 8156003, 47) | bolond szokás (1869 Arany László ford.–Molière C3173, 150) | Eljöttek a Szirmay-leányok, de micsoda bolond szalmakalap volt a fejükön (1900 Mikszáth Kálmán C3142, 28) | Bolond egy eset (1912 Réti Ödön CD10) | valakinek az a bolond ötlete támadt, hogy felöltse magára a mi Pickingünk ruháját, utánozza hajviseletét és szakasztott az övére hasonlító szemüveget tegyen az orrára (1956 Gyárfás Miklós 2005064, 667).

2a. (rég) ’〈bosszankodás kif-ére is:〉 bajt, kárt, kellemetlenséget okozó v. azzal járó 〈dolog〉’ ❖ már Szepes Vgyéből is vettem Apostoli leveleket, hogy eggy szobaleányt el ne vegyek, ’s a’ világ ezzel a’ bolond hírrel eltölt (1804 Kazinczy Ferenc C2556, 213) | Már többé nem tanácsos illyesmit tenni; mert a’ bolond Pesti Hirlap mindent kitrombitál (1841 Pesti Hírlap CD61) | Ez a bolond ut kifárasztott, különben nem terhelném önt (1888 Bródy Sándor C1198, 89) | A pisztoly bolond szerszám (1902 Gárdonyi Géza C1829, 79) | Röpülj, lelkem, […] szállj a rónán tulra, s át hol állnak a bolond sorompók (1925 Babits Mihály CD10).

2b. ’szeszélyes, változó 〈időjárás〉 v. ilyen időjárásra jellemző, váratlanul kezdődő 〈jelenség〉, ill. szeszélyes, kiszámíthatatlan időjárású 〈időszak〉’ ❖ Mindig bolond hónap volt, mióta e világ, Az, melyet márciusnak keresztelt a diák: Fagy, hó, eső, derült ég, vihar… mind egy napon! (1847–1852 Arany János CD01) | a bolond vihar elveszti a csatát, Bus rekedt bőgéssel fáradtan áll tovább (1850 Tompa Mihály CD01) | Ejnye galambom, mit keres maga ebben a bolond időben az uton? (1881 Vajkay Károly C4676, 101) | Csak meghűléshez vezet az ilyen bolond időjárás! (1932 Krúdy Gyula CD54) | De játszik, s fénye fákat hevesen ver, a kései, bolond, meleg szeptember (1965 Áprily Lajos ford.–Blaga 9008051, 261) | Egy bolond futózápor egyenesen jót tenne a világnak. Elverné a port, megitatná a kukoricákat (1991 Csoóri Sándor 9090056, 262) | Egy bolond áprilisi napon (1996 Magyar Hírlap CD09).

3. (túlzó is) ’mérgező, ill. kábulatot okozó, bódító 〈dolog〉; bolondító’ ❖ Az új [bor] bolond, ha víz nélkül iszod (1881 Kemény Károly ford.–Molière C3178, 199) | [– Mi baja Mariskának?] – Eh, semmi. Ostobaság! Valószínű, hogy a gomba közt délben volt egy bolond is. Én szerencsére nem ettem (1900 Mikszáth Kálmán 8312013, 32) | egy bolond ákác az ifjuság mézes, szirup-ízű emlékeit lehelte magából, mint egy nagy kémény, ahol a multtal tüzelnek (1917 Krúdy Gyula C2845, 55) | A természeti csapások következtében kedvező feltételek alakulnak ki a legbolondabb gombák elszaporodásához, ilyeténképp a heveny mérgezésekhez is (1995 Magyar Hírlap CD09).

4. (nyj) ’kergekórban szenvedő 〈juh, szarvasmarha〉’ ❖ bolo^m birka: kerge birka (1906 Horváth Endre C6345, 33) | Bolond-toklyó: a melyik forog, a nyájtól elszédeleg, bizonyos fejbetegségben szenved (1912 Túri Mészáros István C5854, 139) | 1986 óta 33 ezer nyájban 140 ezer „bolond” marhát találtak, három évvel ezelőtt heti 700 állat kapta meg a kerge-kórt, mostanság heti 300 (1996 Figyelő CD2601).

5. ’(elképesztően, az ésszerűtlenségig) nagyfokú, nagy mértékű, ill. nagy erejű 〈érzelem, tulajdonság, jelenség stb.〉’ ❖ neveti szomszédink bolond irígységét (1786 Batsányi János 7023007, 13) | hirtelen harag, S bolond szerelmi féltés a bünöm (1837 Garay János 8154028, 935) | Ölelni akarlak s arra ébredek fel, Hogy kezem bolondul megütém a falban (1863 Csermelyi Sándor C1294, 60) | Igen bolondul forrt a must (1925 Juhász Gyula¹ C2454, 262) | Pécsett nekünk, orvoskísérő önkénteseknek szabad kijárásunk volt a városba, mégis merőben fölösleges, bolondul kockázatos szökésekre vetemedtem (1972 Várkonyi Nándor 2021009, 894).

II. fn 3A1

1. (egysz 3. sz-ű birtokos személyjellel is) ’〈(enyhébb) szitokszóként is〉 zavarodott elméjű, ill. (átmenetileg) a józan ésszel nem egyező módon gondolkodó, beszélő, cselekvő ember’ ❖ mint az éles kés a’ bolond kezébe, a’ leg-szelidebb nyavalyából is nagyobbat tsinálnak [orvosságaikkal] (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 571) | Kutya szlte bolondja (1794 Gyarmathi Sámuel C1947, 16) | Spiridion őrültek házában eszmélt fel újra, tagjain a bolondok tarka mezével (1842 Madách Imre 8284056, 435) | a felesége megcsalja és a világ azt feleli rá: ugy kell, vén bolond! (1885 Marosi Kálmán C3035, 167) | Grieget játszottad s verseimet mondtad Hozzá az okosoknak s bolondoknak (1912 Ady Endre C0536, 491) | A bolond vonakodva dobálta ki a zsebéből a szerzeményeit. Az volt a mániája, hogyha ételhulladékot – szalonnabőrt, szalámivéget, kenyérhéjat – talált a szemétben, becsomagolta papírba, és eldugta a lakásban (1945 Darvas József 9101012, 290) | Mit akarsz te bolond? Tréfáltam, eressz el! (1964 Weöres Sándor C5298, 148) • bolondok tornya (rég) ’elmebetegek elkülönítésére (és kezelésére, gyógyítására) való épület, ill. intézmény’ ❖ a’ bolondok tornyába való ember (1795 Magyar Kurír C0328, 377) | [Trenk Frigyes] úgy ődöngött a népjárta utcán, mint egy őrült, aki most szabadult el a bolondok tornyából (1892 Jókai Mór CD18) | 1741-ben Springfieldben, 1751. Philadelphiában és Londonban rendeztek be tébolydákat. 1784. pedig Ausztriában II. József alapította a „bolondok tornyát”, mely még az utolsó időkig állott (1897 PallasLex. CD02).

2. ’ilyen emberre jellemző dolog, kül. gondolat, cselekedet, megnyilvánulás’ ❖ Iszidórod semmi bolondot sem fog elkövetni (1834 Guzmics Izidor C5272, 369) | Lám ilyen bolondokat csinál az osztán, a ki nem házasodik! (1850 Dobsa Lajos 8107002, 46) | Ilyen bolond még nem történt velem soha (1881 Jókai Mór C2301, 63) | Nem akarta hinni. Ilyen bolondokat ő még nem tapasztalt (1936 Veres Péter 9771027, 319) | Bolondot beszélsz! (1964 Sánta Ferenc 9585001, 131).

2a. (birtokszóként) ’vkinek az az (átmeneti) állapota, amelyben nem képes józanul gondolkodni és cselekedni, amelyben nem beszámítható’ ❖ [Palamedes] ki-vette [Ulysses] szinlett bolondgyát (1774 Dugonics András C1484, 14) | Már megint elővett a bolondod! (1875 Jókai Mór CD18) | Itt rám nem talál, meghuzom magam, mig a bolondja elmulik (1877 Lukácsy Sándor C2945, 38) | Már megint rajta a bolondja, már megint rajta az őrjöngés… (1924 Móricz Zsigmond CD10) | nem lehet tudni, mikor jön rá a bolondja (1966 Fekete István 9142005, 65).

2b. (birtokviszonyban) (rég) ’vkinek a furcsa, különös szokása, hóbortja, ill. mániája, rögeszméje’ ❖ az is rendes bolondjai közé tartozott, hogy ingyen ebédre és estelire nagy kérésre és ritkán ment (1857 Vas Gereben C4378, 314) | a rend és tisztaság egyedüli bolondom (1882–1884 Szabó Endre C3767, 29) | [Auguste Comte] a leggyerekesebb s legkülöncködőbb vallásfélének nyélbeütésével emésztette magát s fárasztotta felebarátait – de ha ez a bolondja nincs, nyilván a pozitivizmust s a szociológiát sem csinálja meg (1928 Ignotus CD10).

3. (birtokviszonyban) ’vminek a megszállottja, olyan személy, akit vmihez való szenvedélyes kötődése a hatalmában tart’ ❖ Nem fog ſzaporodni az öltözés’ gondja, Mellynek ſok ſzép most-is nap-eſtig bolondja (1790 Mátyási József 7221020, 209) | A’ szépség’ bollondjai a’ Rómaiaknál kenyérbelyet áztattak szamártéjbe (1825 Kis János¹ C2661, 139) | A szerelem után a dicsőségnek van legtöbb bolondja, és martirja (1854 Vajda János 8503066, 103) | Bolondja volt a mathematikának (1885 Ábrányi Emil ford.–Byron C0509, 7) | Bolondja volt a könyveknek, s ami jó megjelent a könyvpiaczon, azt menten megszerezte (1906–1907 Mikszáth Kálmán C3117, 191) | Kiderült, hogy Monsieur Gérard, a komornyik rengeteg kanárit tart, bolondja a madaraknak (1939 Radnóti Miklós 9543010, 102) | Arnoldo Aleman, Nicaragua új elnöke az autók bolondja. A beiktatása utáni kötelező vagyonbevallásában nyolc személykocsit sorolt fel, köztük egy 120 ezer márkás Mercedest (1997 Magyar Hírlap CD09).

3a. (birtokszóként) ’vkinek a tisztelője, rajongója, híve, ill. szenvedélyes hódolója, imádója’ ❖ Óh, az a vándor komédiás többet tesz egymaga, mint a pap, rektor, bíró, vármegye és a Tudós Társaság együtt. Azért én bolondja vagyok a vándorkomédiásnak, s nagyon meguralom, ahol találkozom vele (1872 Jókai Mór CD18) | Valami légyottra tipegsz sietve: Ah! mennyi sok bolondod is lehet (1892 Heltai Jenő ford.–Kock C2059, 83) | mert szinész vagyok, nem áldozhatok mást a nőnek, akinek a bolondja vagyok, mint komédiát (1912 Molnár Ferenc² 9453004, 42) | Nem volt egy cseppet sem csodálatos, hogy a lányom is megszerette őt! Hiszen magam is bolondja lettem a fiúnak (1917 Kuncz Aladár CD10) | a Ludovikás tiszt, szépasszonyok bolondja, és bolondítója (1956 Gergely Mihály 2005073, 709).

4. (birtokszóként) (rég) ’az a személy, aki alárendeltje vkinek, aki függ vkitől, akinek alkalmazkodnia kell vkihez’ ❖ Bezzeg meg-adám Miskának a’ tzifra Vásár-fiját Ne tartson  bolondjának, betslje-meg mátkáját (1788 Ravazdy András 7276002, 267) | Ha ez’ vétketeket a’ Pap szembe mondja, A’ ki szavára tér, csak Papok’ bolondja (1803 Nagy Sámuel² C3292, 54) | a magyar nem született arra, hogy pénzért más bolondja légyen (1821 Katona József 8226022, 74) | nem vagyok bolondod, nekem nem parancsol senki (1845 Eötvös József 8126005, 131) | hogyha az ember megházasodik, hát bolondja a feleségének – tört ki az öregúr (1884 Mikszáth Kálmán CD04) | Alvajárók vagyunk. Mások bolondja. Szolga-nép! (1916 F. Kernách Ilona CD10).

4a. (gyakr. egysz 1. sz-ű birt szjellel) (kedvesk) ’〈a beszélő számára kedves, de nem egyenrangúként kezelt személy megszólításaként v. megnevezéseként〉’ ❖ S az én szegény kis Bolondomat megfojtották (1854 Vörösmarty Mihály ford.–Shakespeare CD11) | Édes kis csacsogó bolondom, édes gyönyörüségem te! (1878 Csepreghy Ferenc 8087002, 201) | A menyecskéken suhogott a százráncu szoknya, a lányok pedig kipirultak, – pirultak a kis bolondok, pedig nem is volt még okuk pirulni (1907 Krúdy Gyula C2832, 125) | Óh kis bolondom, te, te! (Megöleli [a kisfiát].) (1916 Nagy Endre CD10) | – No, kis bolondom – fogja … meg a csuklóját [a feleségének Pandur]. – Ülj már le, pihenj (1962 Népszabadság nov. 16. C4814, 6).

5. ’olyan ember, aki hiszékenysége, könnyen kihasználható volta stb. miatt nevetség tárgya’ ❖ Bennünket bolondá nem teszel (1773 Kónyi János ford.–Aulnoy C2741, 44) | Egéſſzen bolondot tsináltak bellünk, A’ mondért, ſüveget elkapkodták tlünk (1799 Csokonai Vitéz Mihály 7069016, 86) | Fogj más bolondot, gondolám, […] velem nem boldogulsz (1865 Vas Gereben C4380, 244) | Ezt érzi benne a Kuvasz is, a jó bolondot, akit mindig palira vehetnek (1954 Vidor Miklós 9778002, 221) | Ne hallgassatok a nektek prófétáló próféták beszédére; bolonddá tesznek benneteket! Saját szívük látomását hirdetik, nem azt, amit az Úr adott (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203) • bolonddá tart vkit ’megtévesztve, félrevezetve nevetség tárgyává tesz vkit’ ❖ Beszédeddel tarts mást bolonddá, De engemet kimélj (1886 Hasznos Mulattató 8630002, 8) | No de hát mit dalolsz itt, kit csalsz még itt, kit tartsz bolonddá no?! (1923 Szomory Dezső 9683010, 77) | kegyed csaló, tartsa bolonddá az öregapját (1957 Benedek István 9041011, 349).

6. ’uralkodók, főurak udvarához tartozó házi mulattató, aki büntetlenül kritizálhat’ ❖ A’ Mátyás Király Asztali bolondját Tragernek hivták, innen eredtek ezen szók Trágár, trágárság (1790 Ráday Gedeon¹ C1505, 261) | [Ki van a királlyal?] Csak a’ bolond ’s tréfáival törekszik Eljátszani szívgyötrő bántalmait (1854 Vörösmarty Mihály ford.–Shakespeare 8524418, 215) | Maga a király már pünkösd péntekén kijött Mujkó nevű bolondjával (1901 Mikszáth Kálmán C3120, 24) | Shakespeare egy bolondja szájába adja ezeket a sorokat, melyeknél a bölcsek se igen találtak ki bölcsebbet (1935 Kosztolányi Dezső 9359247, 220) | ott vót mellette ëgy udvari bolond, s aszongya annak: – Mit szólsz, te bolond? (1988 Magyar néprajz CD47).

6a. (rég) ’vmely közönséget vicceivel, viselkedésével mulattató személy’ ❖ nevetve nézed a’ tántzoló idönek, az az, a’ fárſángnak bolondjait (1772 Barcsay Ábrahám 7019036, 15) | néhány francia romantikus, például Theophile Gautier egy-egy ruhadarab, egy-egy piperecikk erejéig még fizikai lényét is prostituálta […], a farsangi bolond szerepének egész éven át való játszására eddig azonban csak Wilde vetemedett (1908 Szász Zoltán CD10) | [farsangkor] fogamzottak azok a gyermekek, akikből későbbi vásári bolondok, tarka komédiások vagy piros arcú rablók váltak (1918 Krúdy Gyula CD54).

7. (rég) ’saját színén átlósan lépő és ütő sakkfigura; futó’ ❖ A’ nyílasok, a’ mellyeket ma bolondoknak is hívunk [a sakkban], fel-húzva tartják íveiket (1792 Mindenes Gyűjtemény C0371, 59).

III. partikula 0 (rég)

1. ’〈mn fokozására:〉 igen¹, irtó²’ ❖ nem vágsz le azzal a bolond nagy karddal, ha közel megyek hozzá? Félek a kardodtól nagyon (1877 Jókai Mór CD18) | a bolond magas székekre csak úgy ülhet az ember, ha lelógatja a lábát (1892 Almanach 1893-ra C0007, 52) | cipeli még mindig azt a bolond nehéz puttonyt (1900 Mikszáth Kálmán CD04) | Üres és bágyadt volt a kedvem a lopás után, mint egy trombita, amelynek csak bolond nagy kürtje van, de hangot adni rajta többé nem lehet (1917–1919 Krúdy Gyula CD54).

2. ’〈a nagy mn-hez kapcsolódva, annak fokozására〉’ ❖ nagy bolond vállának (1774 Dugonics András C1484, 93) | Ezért a’ Kis Ereklyéért emelték ezt a’ nagy bolond épletet (1807 Farkas Ferenc ford. C1694, 51) | Egy nagy bolond toronyban (1833 Áltöltöztetett Aeneis C4642, 51) | Hát ti ökröt akartok sütni, vagy mi? hogy ilyen nagy bolond tüzet raktatok! (1881 Jókai Mór C2301, 219) | két nagy bolond követ (1884 Jakab Ödön C2198, 40) | [Csalavér] egy nagy bolond reszelőt kerített elő (1927 Móra Ferenc 9459027, 27).

Ö: asszony~, divat~, fél~, futó~, nő~, szoknya~, zene~.

Fr: kötöznivaló, udvari.

ÖE: ~hagymáz.

Vö. CzF. ~, bolondul; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. bélebolondja, ~, hasabolondja