bolondos mn 15A3

1. (rég) ’zavarodott elméjű, ill. (átmenetileg) a józan ésszel nem egyező módon gondolkodó, beszélő v. cselekvő 〈ember〉; bolond’ ❖ nem tsak bolondos, hanem valósággal gonosz-tév Rosenfeld (1782 Magyar Hírmondó C0270, 788) | Bolondos: Demens, delirus, insipiens (1809 Végtagokra szedett szótár C3747, 174) | [a fiú] bolondos volt: az apja semmitsem tudott rajta venni. Hiába vasalta a munkára: a bolond mindenütt bolond (1861 Eredeti népmesék 8306004, 197) | megkérdeztem Zsófit, a cselédet, … miért táncol Dorkó. … Mert bolondos az istenadta (1908 Móricz Zsigmond C3231, 58).

1a. (rég) ’ilyen emberre jellemző 〈cselekedet, magatartás〉’ ❖ fel tette magában, hogy ezután az a’ féle bolondos … gyanakodásnak békét hagy (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0791, 122) | Laczi soha bolondosabb cselekedetet nem tett, mint hogy forró nyavalyában létemkor Doctorért küldést projectált [= javasolt], hadd veszett volna el az ördög adta tökélletlen embere (1805 Kazinczy Ferenc C4939, 95) | Elüztem s eltitkoltam bolondos kétségeimet (1896 Kozma Andor C2786, 46).

2. ’megfontolás nélkül cselekvő, meggondolatlan, könnyelmű, ill. szeszélyes, hóbortos, kiszámíthatatlan 〈személy〉’ ❖ Egy bolondos vén öregember, akiről ezerféle ostobaságot mesélnek (1853 Jókai Mór 8209015, 96) | Engem mint bolondos kölyket hajtott körösztül a tűzön önhóbortosságom (1867 Jókai Mór CD18) | Végre is belement az ügybe Roba ur. Nem bolondosan, hanem előbb jól körültapogatva a kérdést (1903 Thury Zoltán 8479006, 296) | Bolondos, különc ember volt már az apja is, lepkegyűjteménybe ölte a vagyonát (1922 Krúdy Gyula CD54) | Ők maguk is elítélték a bolondos nagybácsi könnyelműségét hogy elvette annakidején rokon nénikéjüket (1937 Remenyik Zsigmond 9561004, 128) | egy szeleburdi, bolondos kislány (1960 Makai Imre ford.–Dosztojevszkij 9418006, 126) | a kissé együgyű, kissé bolondos szobafestő egy nap alatt két procc úri dámát is ágyba dönthet, csak mert azok hiúsága, kivagyisága és vetélkedése nem ismer határt (2000 Figyelő CD2601).

2a. ’ilyen személyre jellemző 〈megnyilvánulás, tulajdonság〉’ ❖ Bolondos ötlet; hogy vág ez ide? (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész C0659, 307) | don Carlos természete, akár a szeszélyes áprilisi idő, rapszodikus és bolondosan változó (1937 Remenyik Zsigmond 2045045, 188) | A szalonok úrnői nemcsak hódoltak a divatnak, hanem egyes, ma kissé bolondosnak tűnő szokásaikkal divatot is teremtettek (1991 Kristóf Ildikó CD17).

2b. ’pajkos, bohó 〈állat〉, ill. 〈vmely állatnak〉 ilyen 〈megnyilvánulása〉’ ❖ nyomában a bolondos Kikinda [nevű ló] vágtat, mint egy rossz kuvasz (1840 Vörösmarty Mihály C4536, 402) | [a tövisszúró gébics] bolondos farkcsóválás mellett folyton folyvást csettegett (1894 Herman Ottó C2085, 63) | a tojó felrepül s egy másik kis tarka madárhoz csap s együtt surrognak vigan, bolondos csirreléssel a diófa lombja közt (1927 Móricz Zsigmond CD10) | a tej körül csatázó, ugrándozó, bolondos, lefetelő [!], bozontos, rubintos-nyelvü, huncut öklömnyi kiskutyák (1938 Dsida Jenő CD01) | [a papa] egyszerre csak bolondos kutyaugatást hall a háta mögött (1959 Szentkuthy Miklós 9664004, 100).

3. (átv is) ’szeszélyes, változó 〈időjárás〉 v. ilyen időjárásra jellemző, váratlanul kezdődő v. megjelenő 〈jelenség〉, ill. szeszélyes, kiszámíthatatlan időjárású 〈időszak〉; bolond’ ❖ nyugalmát … szabadelvüségét sértette ez a felkerekedett bolondos forgószél (1888 Bródy Sándor C1198, 85) | bolondos áprilisban (1911 Erdősi Dezső CD10) | bolondos áprilisi felleg (1927 Tóth Árpád CD01) | a bolondos áprilisi időjáráskor [gyakran váltogatják egymást] a kiállhatatlan szeles, nedves, fagyos napok a verőfényes, napos órákkal és percekkel (1929 Bánlaky József CD16) | A nő tesz-vesz a kirakatában, és mert bolondos az idő, mert kevesen sétálnak, elmélyed egy könyvben (1989 Konrád György 9351006, 345) | a legbolondosabb tavaszi hónapban: áprilisban (1997 Magyar Hírlap CD09) | időjárási frontoktól szenvedő bolondos tavaszelő (2000 Magyar Hírlap CD09).

4. (biz, kedvesk) ’tréfás, másokat gyakran megnevettető, gyakran bolondozó 〈személy〉’ ❖ Hát hol hagytad kisérődet, azt a bolondos Szellemfit? (1849 Szigligeti Ede C4001, 143) | kik voltak, álruhás királyok vagy bolondos szinészek? (1919 Krúdy Gyula C2843, 33) | Az ám, Hajós Karcsi… a bolondos Hajós Karcsi… aki mindig ugratásokon törte a fejét, már az iskolában… (1933 Karinthy Frigyes 9309058, 64) | Jókedvű volt és bolondos (1963 Somlyó György ford.–Lamartine 9608040, 17).

4a. (ilyen emberre jellemző,) tréfás, vidám 〈állapot v. megnyilvánulás〉’ ❖ Örülök, hogy ilyen bolondos jó kedved van, ez bizonyitja, hogy boldog vagy (1877 Paulay Ede ford.–Beaumarchais 8357006, 165) | lehetséges-e az ilyen bolondos jeleneteken és beszédeken nem nevetni? (1882 Lauka Gusztáv C2891, 132) | [Zathureczky] bolondos tréfáival, mulatságos ötleteivel csakhamar kedvence lett a háznak (1906 Krúdy Gyula C2830, 52) | Idén sem lesz hiány a bolondos farsangi hangulatban, a jelmezekbe bújtatott bálozókban és a művészekben (1995 Magyar Hírlap CD09).

4b. ’vicces, mulattató 〈mű v. stíluseszköz〉’ ❖ Én bolondos lapot szerkesztek, Bérczy pedig lovas lapot: a Vadász és verseny-lapokat (1865 Jókai Mór CD18) | A módszer: paródiás kritika, bolondos utánzás, de mindig haragos-irigy grimaszolással (1910 Ady Endre CD10) | néhány bolondos rím viharos tetszést aratott (1934 Móra Ferenc C3204, 75) | bolondos, szellemes, barátian kötözködő karikatúrák (1996 Nyárády Gábor CD52).

4c. (viccesen) furcsa, különös, szokatlan 〈tárgy, dolog〉’ ❖ Én értek valamit Arabsúl. – (Kintses oda adja neki a’ papiroſat) Mi Ördög! mitſoda bolondos irás ez? – Ha viſſza felé olvaſom, nem jó jön ki belle (1793 Hatvani István² ford.–Holberg 7136005, 66) | Bolondos egy história talán (1845 Petőfi Sándor C3506, 281) | Igen bolondos szabályok voltak ezek (1875 Tóth Kálmán C4635, 145) | A [nyaktekercs nevű madár] mozdulatai is furcsák, bolondosak, mert hol fejét forgatja, nyakát majd kicsavarva, hol meg ellapul az ágon s kigyószerűen nézeget (1899 Chernel István CD34) | A cigány valami bolondos polkát muzsikált (1911 Erdősi Dezső CD10) | A napóráknak sokféle, olykor meglehetősen bolondos változatai is léteznek. Van például nyakba akasztható, gyűrű alakú napóra (1995 Magyar Hírlap CD09) | a francia kalapok nem annyira bolondosak, mint az angolok (1999 Magyar Hírlap CD09).

Sz: bolondosság.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bolond; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bolondos melléknév 15A3
1. (rég)
zavarodott elméjű, ill. (átmenetileg) a józan ésszel nem egyező módon gondolkodó, beszélő v. cselekvő 〈ember〉; bolond
nem tsak bolondos, hanem valósággal gonosz-tév Rosenfeld
(1782 Magyar Hírmondó)
Bolondos: Demens, delirus, insipiens
(1809 Végtagokra szedett szótár)
[a fiú] bolondos volt: az apja semmitsem tudott rajta venni. Hiába vasalta a munkára: a bolond mindenütt bolond
(1861 Eredeti népmesék)
megkérdeztem Zsófit, a cselédet, … miért táncol Dorkó. … Mert bolondos az istenadta
(1908 Móricz Zsigmond)
1a. (rég)
ilyen emberre jellemző 〈cselekedet, magatartás〉
fel tette magában, hogy ezután az a’ féle bolondos … gyanakodásnak békét hagy
(1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.Miller)
Laczi soha bolondosabb cselekedetet nem tett, mint hogy forró nyavalyában létemkor Doctorért küldést projectált [= javasolt], hadd veszett volna el az ördög adta tökélletlen embere
(1805 Kazinczy Ferenc)
Elüztem s eltitkoltam bolondos kétségeimet
(1896 Kozma Andor)
2.
megfontolás nélkül cselekvő, meggondolatlan, könnyelmű, ill. szeszélyes, hóbortos, kiszámíthatatlan 〈személy〉
Egy bolondos vén öregember, akiről ezerféle ostobaságot mesélnek
(1853 Jókai Mór)
Engem mint bolondos kölyket hajtott körösztül a tűzön önhóbortosságom
(1867 Jókai Mór)
Végre is belement az ügybe Roba ur. Nem bolondosan, hanem előbb jól körültapogatva a kérdést
(1903 Thury Zoltán)
Bolondos, különc ember volt már az apja is, lepkegyűjteménybe ölte a vagyonát
(1922 Krúdy Gyula)
Ők maguk is elítélték a bolondos nagybácsi könnyelműségét hogy elvette annakidején rokon nénikéjüket
(1937 Remenyik Zsigmond)
egy szeleburdi, bolondos kislány
(1960 Makai Imre ford.Dosztojevszkij)
a kissé együgyű, kissé bolondos szobafestő egy nap alatt két procc úri dámát is ágyba dönthet, csak mert azok hiúsága, kivagyisága és vetélkedése nem ismer határt
(2000 Figyelő)
2a.
ilyen személyre jellemző 〈megnyilvánulás, tulajdonság〉
Bolondos ötlet; hogy vág ez ide?
(1871–1874 Arany János ford.Arisztophanész)
don Carlos természete, akár a szeszélyes áprilisi idő, rapszodikus és bolondosan változó
(1937 Remenyik Zsigmond)
A szalonok úrnői nemcsak hódoltak a divatnak, hanem egyes, ma kissé bolondosnak tűnő szokásaikkal divatot is teremtettek
(1991 Kristóf Ildikó)
2b.
pajkos, bohó 〈állat〉, ill. 〈vmely állatnak〉 ilyen 〈megnyilvánulása〉
nyomában a bolondos Kikinda [nevű ló] vágtat, mint egy rossz kuvasz
(1840 Vörösmarty Mihály)
[a tövisszúró gébics] bolondos farkcsóválás mellett folyton folyvást csettegett
(1894 Herman Ottó)
a tojó felrepül s egy másik kis tarka madárhoz csap s együtt surrognak vigan, bolondos csirreléssel a diófa lombja közt
(1927 Móricz Zsigmond)
a tej körül csatázó, ugrándozó, bolondos, lefetelő [!], bozontos, rubintos-nyelvü, huncut öklömnyi kiskutyák
(1938 Dsida Jenő)
[a papa] egyszerre csak bolondos kutyaugatást hall a háta mögött
(1959 Szentkuthy Miklós)
3. (átv is)
szeszélyes, változó 〈időjárás〉 v. ilyen időjárásra jellemző, váratlanul kezdődő v. megjelenő 〈jelenség〉, ill. szeszélyes, kiszámíthatatlan időjárású 〈időszak〉; bolond
nyugalmát … szabadelvüségét sértette ez a felkerekedett bolondos forgószél
(1888 Bródy Sándor)
bolondos áprilisban
(1911 Erdősi Dezső)
bolondos áprilisi felleg
(1927 Tóth Árpád)
a bolondos áprilisi időjáráskor [gyakran váltogatják egymást] a kiállhatatlan szeles, nedves, fagyos napok a verőfényes, napos órákkal és percekkel
(1929 Bánlaky József)
A nő tesz-vesz a kirakatában, és mert bolondos az idő, mert kevesen sétálnak, elmélyed egy könyvben
(1989 Konrád György)
a legbolondosabb tavaszi hónapban: áprilisban
(1997 Magyar Hírlap)
időjárási frontoktól szenvedő bolondos tavaszelő
(2000 Magyar Hírlap)
4. (biz, kedvesk)
tréfás, másokat gyakran megnevettető, gyakran bolondozó 〈személy〉
Hát hol hagytad kisérődet, azt a bolondos Szellemfit?
(1849 Szigligeti Ede)
kik voltak, álruhás királyok vagy bolondos szinészek?
(1919 Krúdy Gyula)
Az ám, Hajós Karcsi… a bolondos Hajós Karcsi… aki mindig ugratásokon törte a fejét, már az iskolában…
(1933 Karinthy Frigyes)
Jókedvű volt és bolondos
(1963 Somlyó György ford.Lamartine)
4a.
(ilyen emberre jellemző,) tréfás, vidám 〈állapot v. megnyilvánulás〉
Örülök, hogy ilyen bolondos jó kedved van, ez bizonyitja, hogy boldog vagy
(1877 Paulay Ede ford.Beaumarchais)
lehetséges-e az ilyen bolondos jeleneteken és beszédeken nem nevetni?
(1882 Lauka Gusztáv)
[Zathureczky] bolondos tréfáival, mulatságos ötleteivel csakhamar kedvence lett a háznak
(1906 Krúdy Gyula)
Idén sem lesz hiány a bolondos farsangi hangulatban, a jelmezekbe bújtatott bálozókban és a művészekben
(1995 Magyar Hírlap)
4b.
vicces, mulattató 〈mű v. stíluseszköz〉
Én bolondos lapot szerkesztek, Bérczy pedig lovas lapot: a Vadász és verseny-lapokat
(1865 Jókai Mór)
A módszer: paródiás kritika, bolondos utánzás, de mindig haragos-irigy grimaszolással
(1910 Ady Endre)
néhány bolondos rím viharos tetszést aratott
(1934 Móra Ferenc)
bolondos, szellemes, barátian kötözködő karikatúrák
(1996 Nyárády Gábor)
4c.
(viccesen) furcsa, különös, szokatlan 〈tárgy, dolog〉
Én értek valamit Arabsúl. – (Kintses oda adja neki a’ papiroſat) Mi Ördög! mitſoda bolondos irás ez? – Ha viſſza felé olvaſom, nem jó jön ki belle
(1793 Hatvani István² ford.Holberg)
Bolondos egy história talán
(1845 Petőfi Sándor)
Igen bolondos szabályok voltak ezek
(1875 Tóth Kálmán)
A [nyaktekercs nevű madár] mozdulatai is furcsák, bolondosak, mert hol fejét forgatja, nyakát majd kicsavarva, hol meg ellapul az ágon s kigyószerűen nézeget
(1899 Chernel István)
A cigány valami bolondos polkát muzsikált
(1911 Erdősi Dezső)
A napóráknak sokféle, olykor meglehetősen bolondos változatai is léteznek. Van például nyakba akasztható, gyűrű alakú napóra
(1995 Magyar Hírlap)
a francia kalapok nem annyira bolondosak, mint az angolok
(1999 Magyar Hírlap)
Sz: bolondosság
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bolond; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások