bárány fn 4A 

1. (Áll is) ’egyévesnél fiatalabb juh’ ❖ Örzi juhát maga, bárányát jól bízza fiára (1773 Révai Miklós ford.–Tibullus 7283001, 8) | A’ nőstény vagy fijasbirkák a’ nőstény-toklyókkal, és idei Bárányjaikkal más, és a legtermékenyebb, de száraz legelőket járják (1819 e. Nagyváthy János 8328015, 146) | A malac-nép sí-rí; borju, bárány béget (1846 Arany János 8014001, 103) | A bárány öt hónapig szopja az anyját, akkor elválasztják tőle s külön akolba zárják (1911 Malonyay Dezső 8292036, 247) | hegyoldalakon legelésző bárányokat (1920 Nagy Lajos 9472020, 13) | [Micimackó] megpróbált bárányokat számlálni, ahogy átugranak a kerítésen (1935 Karinthy Frigyes ford.–Milne 9309084, 55) | szopós bárány (1967 Rónay György ford.–Collodi 9573161, 39) | a bárány felajánlása az Ószövetségben az ősi emberáldozatot váltja föl (1968 Bálint Sándor 9022002, 166) | a bárány gyapjas birkává gömbölyödött (1986 Gion Nándor 9190004, 99).

1a. ’ilyen állat levágva (és fogyasztásra előkészítve)’ ❖ a bornyu és bárány megnyuzva, apró marha pedig mind kopasztva legyen (1772 Történelmi Tár 7393001, 319) | szegény leölt Bárányaidhoz vinni téged is A mészárszékre (1864 Szász Károly² ford.–Shakespeare CD11) | három úr pedig meleg pecsenyére vágyván, bárányt süttetett nyárson (1891 Mikszáth Kálmán CD04) | A bárányt nyárson egészben kellett megsütni (1995 BibliaiLex. CD1207).

1b. ’bárányhús’ ❖ Scikje asztala is csupán rizssel és báránnyal fényesebb övénél (1841 Kőváry László 8255007, 7) | a báránynyal jár a mentamártás, rostbeeffel a Yorkshire pudding (1880–1882 Pulszky Ferenc 8381003, 179) | Fogoly török szakácsok főzték a rizskásából és bárányból való eledelt (1926 Krúdy Gyula CD54) | ízlett a szakácsnő fokhagymás báránya, borban párolt csukája és egy torta, melynek töltelékét Palagredna lankáinak gesztenyéje adta (1979 Domahidy András 1036003, 176).

2. (jelzőként is) ’jámbor, béketűrő személy’ ❖ némelly ember mások előtt bárány, az ő házanépe között pedig tigris (1808 Diószegi Sámuel 8105006, 121) | Szegény bárány feleség, neked ugyan kijut (1841 Szemere Pál ford. C5759, 250) | Oly kedves egy bárány volt a mi hittanárunk! (1920 Szép Ernő 9665042, 59) | Volt fiatal szerető s parókás vénlány s boszorkányos barátnő, s vagány és bárány (1965 Szécsi Margit 9646015, 28).

3. ’a Jézus Krisztust (mint pásztort) követők közösségének tagja’ ❖ [a prépost] kapva kap azon, hogy az Isten aklába minél több bárányt kaparítson (1903 Gárdonyi Géza C1825, 130) | fontosabb az úr szolgájának egyetlen tévelygő bárány, mint az egész biztonságba helyezett nyáj (1955 Tatay Sándor 9704001, 42) | az Úr megtévedt báránya bebocsáttatást kér Szent Márton monostorába (1961 Lipták Gábor 9400001, 37).

3a. (egysz-ban, tulajdonnévként) (Vall) ’〈a keresztény tanítás szerint engesztelésül kereszthalált halt Jézus Krisztus jelképeként:〉 Isten báránya’ ❖ nem tsak azt az el-tévelyedett juhot, a’ kit az idegen koſſal öſzve kaptak, akarják vala el-ſzaggatni, hanem az ártatlan bárányt a Kriſtus Jesust-is örömeſt el-nyelték vólna (1773 Vajda Sámuel 7365002, 112) | S ott az angyal, a nagy könyvből Neveiket mondja sorra, Kiket meghívott a Bárány (1872 Szász Károly² ford.–Heine C3846, 254) | És fönn a mennyben koronát, örökkön Valót készít a Bárány már neki (1929 Juhász Gyula¹ C2454, 316) | A Bárány holtában is él, az Ige szótlan is beszél (1972 Szedő Dénes 2057029, 321).

4. (egysz 1. sz-ű birt szjellel) (kissé rég) ’〈kedveskedő, becéző megszólításként〉’ ❖ Aludjál, bárányom! Kis tuba gerlicém. Ha kell, majd felköltlek (1884 Jókai Mór CD18) | Bántanak fiam. Lelkem kis bárányom (1911 Móricz Zsigmond 9462001, 58) | Úgy mondanám néktek: Te lelkem, galambom, Bárányom, galambom (1918 Tóth Árpád CD10).

Fr: fekete, isten, kezes.

ÖE: ~akol, ~áldozat, ~comb, ~gyapjú, ~szelet, ~szelídség, ~türelem.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.