bűnhődik tn ige 12c

1. ’bűn(cselekmény)ének következményeit viseli, az érte járó(, bíróság által kiszabott) büntetést (el)szenvedi’ ❖ A’ ki részeg korában vét, bnhdjék józan korára (1793 Kovács Pál¹ C2763, 162) | némely hátra maradt bitangok a jecsai vendéglőt rablani kezdék, kik azonban rajta kapatván, halálukkal bünhődtek ocsmány tettökért (1858 e. Mészáros Lázár 8307004, 353) | Bűnhődni fog Somron, mert Isten ellen zendült (1939 Hertz-Biblia ford. CD1204) | Mint a Bűn és bűnhődésben, itt is [ti. az Árnyék a falon című filmben] végzetes bűnt követ el valaki, majd miközben erkölcsileg bűnhődik, szorul körülötte a bűnüldözés hurka (1992 Györffy Miklós 2010003, 20).

1a. ’vmely (erkölcsileg) nem kárhoztatható v. mások általi vétkes, bűnös magatartás v. cselekedet miatt jogtalan hátrányt szenved’ ❖ Egyes rablógyilkos csoportok vakmerő támadásaiért bűnhődnek most a többi czigánykaravánok is; üzik, kergetik őket, egyik helység határából a másikba (1886 Győri Közlöny 8627001, 2) | [Jeanne d’Arc] kegyetlenül bűnhődik jószándéka miatt (1936 Berczeli Anzelm Károly 9045013, 77) | Wallenbergnek és közvetve nekik is, a magyar ellenállásnak, a lengyel honi hadsereggel fenntartott kapcsolataik miatt kell bűnhődniök (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. ’bűn(cselekmény)t, ill. súlyos hibát, vétket követ el’ ❖ mennél nagyobb elmével s több neveléssel bir valaki, annál bünösb ha bünhődött (1837 Szemere Bertalan C3943, 79) | Bűnhődik eredetileg annyi volt, hogy bűnt tesz (1877–1880 Arany János C0641, 398).

J: bűnhödik.

Vö. ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. bűn; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bűnhődik tárgyatlan ige 12c
1.
bűn(cselekmény)ének következményeit viseli, az érte járó(, bíróság által kiszabott) büntetést (el)szenvedi
A’ ki részeg korában vét, bnhdjék józan korára
(1793 Kovács Pál¹)
némely hátra maradt bitangok a jecsai vendéglőt rablani kezdék, kik azonban rajta kapatván, halálukkal bünhődtek ocsmány tettökért
(1858 e. Mészáros Lázár)
Bűnhődni fog Somron, mert Isten ellen zendült
(1939 Hertz-Biblia ford.)
Mint a Bűn és bűnhődésben, itt is [ti. az Árnyék a falon című filmben] végzetes bűnt követ el valaki, majd miközben erkölcsileg bűnhődik, szorul körülötte a bűnüldözés hurka
(1992 Györffy Miklós)
1a.
vmely (erkölcsileg) nem kárhoztatható v. mások általi vétkes, bűnös magatartás v. cselekedet miatt jogtalan hátrányt szenved
Egyes rablógyilkos csoportok vakmerő támadásaiért bűnhődnek most a többi czigánykaravánok is; üzik, kergetik őket, egyik helység határából a másikba
(1886 Győri Közlöny)
[Jeanne d’Arc] kegyetlenül bűnhődik jószándéka miatt
(1936 Berczeli Anzelm Károly)
Wallenbergnek és közvetve nekik is, a magyar ellenállásnak, a lengyel honi hadsereggel fenntartott kapcsolataik miatt kell bűnhődniök
(1995 Magyar Hírlap)
2.
bűn(cselekmény)t, ill. súlyos hibát, vétket követ el
mennél nagyobb elmével s több neveléssel bir valaki, annál bünösb ha bünhődött
(1837 Szemere Bertalan)
Bűnhődik eredetileg annyi volt, hogy bűnt tesz
(1877–1880 Arany János)
Vö. ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. bűn; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások