csordultig hsz 0 (túlzó is)

1. (átv is) ’〈kül. folyadékkal〉 annyira 〈tele van vmi v. megtölt vmit vki〉, hogy szinte már kicsordul; csurig’ ❖ [Kapitányként] mindened tsurdódig tele leſzſz; mindenkor víg és ſoha bús nem leſzel (1782 Kónyi János C2729, 139) | [A patak] vize tündérvölgyet csordultig betölté (1826 Vörösmarty Mihály C4534, 247) | A földben egy edényt talál, A mely aranynyal, drágakővel Csordultig áll (1846 Petőfi Sándor C3501, 437) | csurdoltig finom vörös borral tölté meg kristály poharát (1871 Kvassay Ede C2868, 102) | csordultig teli kukába (1980 Marsall László 1103013, 39).

1a. ’〈emberekkel〉 annyira 〈tele van v. megtelik vmi〉, hogy többen már szinte nem férnek el benne v. rajta’ ❖ csordultig tele lettek a [lengyel] főváros fogházai (1831–1832 Kossuth Lajos CD32) | csordultig megtelt szinház (1860 Vasárnapi Újság CD56) | helyet keresve utasokkal csordultig zsúfolt vagonokban (1877 Jókai Mór CD18) | Hatalmas a tér […] csordultig emberrel (2000 Természet Világa CD50).

1b. ’〈szív, lélek, ill. vki vmely érzelemmel〉 egészen, túláradóan 〈tele van v. megtelik〉’ ❖ tsordultig tölt sokaknak vigassággal a’ szivek (1790 Magyar Kurír C0316, 1303) | fájdalommal csordultig megtelt lélek (1880 Lukács Móric C0667, 59) | Terike már csordultig van a bánkódással (1900 Bársony István C0832, 89) | Az asszonyok szíve […] csordultig tele, a bőrük meg édes levendula- s jázminillatot áraszt (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. (rég, átv is) ’〈edényt〉 az utolsó cseppig 〈kiürít〉, ill. 〈folyadékot〉 így, ilyen mértékben 〈elfogyaszt〉’ ❖ a’ keserség poharát tsordúltig kiigyák (1807 Hazai Tudósítások C0188, 279) | szíja csak be az általjános nemzet az efféle […] mérget csordultig, ’s bizony mondom, pusztulásának csak csuda veheti elejét (1845 Széchenyi István CD1501).

2a. (rég) ’teljesen, maradéktalanul’ ❖ csordultig ki volnék elégítve mind a múltról, mind a még jöhetőről (1826 Fazekas Mihály C1701, 110) | csordúltig élvezte az elégtételt, hogy a büszke leánynak egyszerre visszafizetheti mindazt a megaláztatást, a melyet ő maga éveken át [elszenvedett] (1891 Zempléni P. Gyula ford.–Ohnet 8536002, 127).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csorog; ÉKsz.; ÚMTsz.

csordultig határozószó 0 (túlzó is)
1. (átv is)
〈kül. folyadékkal〉 annyira 〈tele van vmi v. megtölt vmit vki〉, hogy szinte már kicsordul; csurig
[Kapitányként] mindened tsurdódig tele leſzſz; mindenkor víg és ſoha bús nem leſzel
(1782 Kónyi János)
[A patak] vize tündérvölgyet csordultig betölté
(1826 Vörösmarty Mihály)
A földben egy edényt talál, A mely aranynyal, drágakővel Csordultig áll
(1846 Petőfi Sándor)
csurdoltig finom vörös borral tölté meg kristály poharát
(1871 Kvassay Ede)
csordultig teli kukába
(1980 Marsall László)
1a.
〈emberekkel〉 annyira 〈tele van v. megtelik vmi〉, hogy többen már szinte nem férnek el benne v. rajta
csordultig tele lettek a [lengyel] főváros fogházai
(1831–1832 Kossuth Lajos)
csordultig megtelt szinház
(1860 Vasárnapi Újság)
helyet keresve utasokkal csordultig zsúfolt vagonokban
(1877 Jókai Mór)
Hatalmas a tér […] csordultig emberrel
(2000 Természet Világa)
1b.
〈szív, lélek, ill. vki vmely érzelemmel〉 egészen, túláradóan 〈tele van v. megtelik〉
tsordultig tölt sokaknak vigassággal a’ szivek
(1790 Magyar Kurír)
fájdalommal csordultig megtelt lélek
(1880 Lukács Móric)
Terike már csordultig van a bánkódással
(1900 Bársony István)
Az asszonyok szíve […] csordultig tele, a bőrük meg édes levendula- s jázminillatot áraszt
(1998 Magyar Hírlap)
2. (rég, átv is)
〈edényt〉 az utolsó cseppig 〈kiürít〉, ill. 〈folyadékot〉 így, ilyen mértékben 〈elfogyaszt〉
a’ keserség poharát tsordúltig kiigyák
(1807 Hazai Tudósítások)
szíja csak be az általjános nemzet az efféle […] mérget csordultig, ’s bizony mondom, pusztulásának csak csuda veheti elejét
(1845 Széchenyi István)
2a. (rég)
teljesen, maradéktalanul
csordultig ki volnék elégítve mind a múltról, mind a még jöhetőről
(1826 Fazekas Mihály)
csordúltig élvezte az elégtételt, hogy a büszke leánynak egyszerre visszafizetheti mindazt a megaláztatást, a melyet ő maga éveken át [elszenvedett]
(1891 Zempléni P. Gyula ford.Ohnet)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csorog; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások