fajta fn 

1. (Biol v. Mezőg is) ’〈a biológiai rendszertanban, ill. a mezőgazdaságban:〉 vmely fajon belül (tenyésztéssel, nemesítéssel) kialakuló, a hasonló jellegű egyedekre jellemző örökletes tulajdonságok túlnyomó részének azonossága alapján meghatározott kategória’ ❖ Ha [a paraszt] egy tehént véſzen, Sok izben a’ felett blts diſcurſust téſzen, ’S huſz forintot érte nem ád mig hibáját Meg nem kérdi ’s tudja idejét, fajtáját (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 53) | Beltenyésztés az, midőn egy s ugyanazon fajtába tartozó állatok párosíttatnak egymással p. arabs kanca arabs csődörrel (1893 PallasLex. CD02) | Hogy a természetes fajtát vagy alfajt a mesterségessel szemben megkülönböztessük, az utóbbit válfajnak nevezhetjük. A változatot (variatio) pedig gyűjtő fogalomnak tekinthetjük (1899 Chernel István CD34) | Annyi bizonyos, hogy a nádi farkas nem önálló faj, nem is fajta, hanem csak a közönséges farkasnak kisebb, illetőleg alföldi alakja (1929 Az állatok világa ford. CD46) | a rövid bevezető akkurátusan definiálja a fajta és típus fogalmát (az előbbi rendszertani, az utóbbi a hasznosítás dimenziója mentén képzett csoportosítási kategória) (1994 Új Könyvek CD29).

1a. (Mezőg is) ’élőlényeknek e kategóriába tartozó összessége v. sokasága, ill. vmely élőlény mint e kategória képviselője’ ❖ koránt érö fekete Szll, nagy ſzemü Olaſz fajta (1780 Prónay Pál 7360002, 62) | Némelyik fajta kiállja a’ telet, némelyik pedig nem; némelyik korábban érik, némelyik pedig későn: e’ szerént, eggyiket nyári, másikat téli, eggyiket korai, másikat őszi káposztának lehet nevezni (1805 Pethe Ferenc 8364011, 72) | Magas, izmos, szürke ló volt, vékonylábú, száraz fejű, igen nemes fajta (1916 Nagy Zoltán CD10) | Németországban még a pomerániai ludat tenyésztették ki az itt található parlagi fajtával, szintén emdeni vér bekeresztezése által (1933 Az állatok világa ford. CD46) | rendkívüli vadalmafajtákat találhatunk Erdélyben és a román, valamint a balkáni fajták között is (1943 Főző Géza CD52) | Dorle Linzenmeier évek óta foglalkozik szibériai husky tenyésztésével. Kötetében gyakorlati tanácsokat ad azoknak, akik ezt a kedves fajtát választják „társnak, barátnak” (1999 Új Könyvek CD29).

1b. (/nem szakny) ’állatoknak vmely tágabb rendszertani kategóriába, kül. fajba tartozó csoportja, ill. azt képviselő egyede’ ❖ A’ Polypusnak külömbféle fajtái tartoznak azon állatok közé, mellyek a’ böltset,’s a’ természet-visgálót bámúlással töltik bé (1817 Hasznos Mulatságok C0176, 49) | Népies vélemény és tudósok szózatai állították a legrégibb időktől fogva a legújabbakig, hogy vannak oly esetek, melyekben szerveséletnek valódi kezdetét lehet tapasztalni. Büzhödt húsban a nyű, sajtban a kukacz, gabonában a zsizsik, eczetben az eviczk, emberben és állatokban a giliszta, közhit szerint, eredeti azaz magukféle fajtáktól nem származott termékek (1862 Budapesti Szemle C7528, 333) | Az ember nem egyéb és nem különb, mint az állatok, maga is az állatvilágból származott s egyik fajtához közelebb, máshoz távolabb rokon (1917 Nyugat ford. CD10) | [József Ágost főherceg] nevükön üdvözli az előtte fölszálló madarakat. Különösen szivéhez nőttek a Balaton nádasaiban élő, kiveszőfélben levő fajták (1940 Pesti Hírlap ápr. 28. C5688, 5) | Latin-Amerikában, akárcsak másutt a világon, az élőhelyek pusztulása fenyegeti leginkább a biodiverzitást. A veszélyeztetett fajták és élőhelyek többsége magashegységekben, a trópusi száraz övezetekben, sivatagi ökoszisztémákban, illetve a trópusi esőerdőkben található (1998 Tények könyve CD37).

1c. (jelzőként, minőség- v. mennyiségjelzővel) ’vmely, vmilyen v. vhány ilyen fajon belüli kategóriába, ill. fajba tartozó 〈élőlény〉’ ❖ mindenféle fajból való mén lovak , mellyek különös ſzépfégek, és, néhány ezer hasonlóképpen nehéz és könyny fajta magló [= termékeny] kantzák (1789 Gvadányi József C1925, 108) | Találtak teljesen egészséges, zöld, sötét levelü amerikai fajta szőlőtőt, melynek mindjárt legelső felásott gyökerén milliónyi phyilloxera hemzsegett (1874 Borászati Lapok 8607002, 219) | 12 fajta kigyó, 20 fajta gyík és számos édesvizi halfaj tenyészik [Nyugat-Indiában] (1896 PallasLex. CD02) | Milyen kedves verseny támadt abból, hogy kinek a „keze után” ered meg több nemes gyümölcsojtóág vagy ritkább fajta rózsa! (1900 Váli Mari 8506001, 14) | Különféle fajta és különféle nagyságu tyukok vannak (1920 Nagy Lajos 9472027, 64) | A kiváló minőségű Aranyalma, Margit, Gül Baba és Kisvárdai Rózsa fajta burgonyából 1300 vagonnal küldenek az ország különböző vidékein gazdálkodó termelőszövetkezeteknek (1961 Népszabadság márc. 18. C4813, 11) | A kevésbé nemes fajta apró halból legalább hat-hétfélét rétegezve leraknak, sóval, borssal, paprikával, hagymával, egyéni ízlés szerint akár mással is fűszerezik (2001 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈Az ember mint élőlény v. emberek vmilyen szempontú kategorizálásának v. azon alapuló csoportjának egységeként.〉’

2a. (rendsz. minőségjelzővel, jelzőként is) (kissé rég) ’〈a Homo sapiensen belül külső körülmények hatására, azokhoz alkalmazkodva kialakuló, régen (nagy)rassznak nevezett változat, ill. az abba tartozók típusának v. összességének, sokaságának v. a típust képviselő egyedének megnevezéseként〉’ ❖ A mongol fajta megismerhető dúzzadt arc-csontairul, lapos arcárul, keskeny és ferde szemeirül, egyenes (rideg) és fekete hajárul, ritka szakállárul, olajszínérül. Ez alkotá a chinai és japáni nagy birodalmat (1841 Vajda Péter ford.–Cuvier 8504004, 76) | A mozin kívül nemigen hiányzik egy-két néger vagy más egzotikus színes fajta, hogy az érdeklődés az ott élő, igen nagy számú színjátszó afrikaira és ázsiaira is kiterjedjen (1926 Tamási Áron 9701018, 129) | bizonyos, hogy ebben az esetben sem azt értettem faj, illetve fajta alatt, amit Ignotus ért, hanem amit ezen az utóbbi évtizedek rasszelméleti rohamainak hatása alatt minden félreértéstől irtózó írónak értenie kellene; faj alatt az egész emberiséget mint állatfajt, fajta vagy rassz alatt pedig ennek egy öröklődő testi-lelki alkatban megnyilatkozó válfaját (1929 Szász Zoltán CD10) | A cromagnoni eredetű északi fajtán aurignaci, a földközi fajtakörbe tartozó atlanto-mediterrán és észak-indid fajtákon északi, az orientálison elő-ázsiai, a kelet-európai fajtán északi-tengeri, a turánin mongol, a dinárin északi, az elő-ázsai fajtán és a negrid fajtakörbe tartozó ethiopid fajtán mediterrán, a mongol körbe tartozó szinid fajtán európai – északi és turáni – beütés nyomai ismerhetők fel (1943–1944 Hóman Bálint CD42) | Az északi tájakon élő paleoeurópai fajta népelemek (1943–1944 Hóman Bálint CD42) | rendellenes alkat a liliputnövés, minden fajtánál előfordul, patologikus jelenség, legtöbbször angolkórnak vagy a pajzsmirigy hiányos működésének következménye (1972 Várkonyi Nándor 9758004, 515).

2b. ’〈a fajelmélet szerint:〉 az eredetükben és értékükben különböző emberi rasszok, típusok stb. vmelyikébe tartozó emberek összessége v. sokasága mint genetikailag meghatározottan egységes csoport, ill. az ilyen típust képviselő személy’ ❖ az se nevezhető még túlzott protectionizmusnak, ha az Unio [ti. az Amerikai Egyesült Államok] vagy Ausztrália fehér lakossága megnehezíti a sárga faj beözönlését amerikai vagy ausztráliai területre, ezekben az esetekben mindig a fehér fajta védekezik egy joggal vagy jog nélkül, de tagadhatatlanul alsóbbrendűnek vélt egész más fajtával szemben (1916 Szász Zoltán CD10) | [a Darányi–Apor féle vizsgálatban] az emberanyag speciálisan értelmiségi jellege is – egyetemi hallgatókról lévén szó – okozhat eltolódást az értelmiségünkben sűrűbben előforduló északí, alpesi, földközi és sémi fajták javára s a dinári-szláv elem rovására (1943–1944 Hóman Bálint CD42) | Amikor beszélt, [Sztálin] sohasem arról beszélt, amiről egy jobboldali, mondjuk Hitler, aki azt mondta, hogy a cigányok nem emberek, a zsidók nem emberek, a szlávok nem emberek, csak egy fajta van: az árja, és ezért a többieket el kell pusztítani (1972 Hegyi Béla 2057034, 342) | A faji diszkrimináció alapvető tézise az volt, hogy a fajokra jellemző tulajdonságok örökletesek, állandóak és megváltoztathatatlanok. Épp ezért az észak- és nyugat-európaiak faji felsőbbrendűségüknél fogva sikeresebben tudnak majd beilleszkedni az amerikai társadalom rendszerébe, mint a dél- és kelet-európaiak, vagy a színes bőrűek, akik alsóbbrendű fajokat képviselnek és alsóbbrendű társadalmi, intellektuális és erkölcsi kvalitásokkal rendelkeznek. Ezt a tényt egy vadonatúj tudomány, az eugenetika, más néven fajegészségtan is aláhúzta, amely a bevándorlást biológiai szempontból vizsgálta és az alsóbbrendű fajtával való keveredés veszélyeire hívta fel a figyelmet (1999 Szabó Éva Eszter CD58).

2c. (az emberi jelzővel) ’〈a Homo sapiens fajnak, ill. az emberiséget magában foglaló csoportnak v. az embernek mint e faj v. az emberi közösség tipikus képviselőjének megnevezéseként〉’ ❖ A halál a hősnek, a költőnek nem az elmúlást jelenti, hanem a jövő életet, fajtájának megdicsőülését, az egész emberi fajta majdani boldogságát (1914 Elek Artúr CD10) | csak a jóisten tudja, mi lesz ez világból, ha így telik a magyarság dolga, nem lesz szabad többet nevetni s dalolni, csak sírni s jajgatni… Átkozott nyomorék az emberi fajta, hogy ebbe is bele tud törődni s másra is gondol néha, nem csak a bajra (1922 Móricz Zsigmond 9462003, 118) | Nyolc órás életenkívülisége alatt [ti. az altatás alatt] megszünt a kapocs közte és az emberi fajta között. Elfelejtette a taglejtések társadalmi, megállapított jelentőségét (1932 Köves Tibor CD10) | Az emberi fajta szégyenletes tulajdonsága, hogy gyakran csalni kell, a boldogtalanság megakadályozásáért (1978 Györffy Miklós ford.–Széchenyi CD1502) | Talán nem szükséges a szerzőnek azt bizonygatnia, hogy mérhetetlenül tiszteli a tudományt, emberi fajtánk nagy és szépséges kalandját, az igazi tudást, a termékeny kételkedést (1988 Beke Kata 1012001, 90) | a Föld, a város, az emberi fajta és a bioszféra halandó, elpusztítható (2002 Magyar Hírlap CD09).

2d. (minőségjelzővel v. birtokszóként, jelzőként is) (kissé rég) ’(eredetét tekintve) nyelvi, nemzeti azonosságon alapuló nép(csoport), közösség v. személy mint vmely nép, nemzetiség képviselője, ill. nyelvi, nemzeti sajátosságaikat és identitásukat tekintve azonos emberek kategóriája’ ❖ kérdem, mit vétettek a többi fajták és kivált a derék horvátok (1857 Széchenyi István CD1501) | [Az ún. dzsat nép] nem fogadta be a kasztrendszert, miért is a hinduk tisztátalan és barbár népnek nézik őket. Messze kiterjedésü földterületen laknak. A dzsatok erős, durva, de nemes fajta (1893 PallasLex. CD02) | [Apátfalván], valamint a tőle éjszakra fekvő helységekben kun fajta nép telepűlt le, melynek szokása s nyelvjárása sokban elüt a szomszédos vidék lakosságáétól (1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Magyarság, fajtám, lettem volna én is Bátor Botondod, bárdos és csatás, Bizánc portáját vágtam volna én is, Szerettelek, tán jobban soha más (1922 Juhász Gyula¹ 9284533, 282) | csatázók voltunk, csatázó fajta, s bizony alkohol nélkül nem lehettünk volna, néha-néha, Núbia párducai. Valahány fölemelő eseménye van szép, hivatalos, magyar históriánknak, egy filozófiailag képzett borszakértőt szeretnék kihallgatni róluk, felőlük (1908 Ady Endre 9003048, 164) | Az osztrák-magyar közös ügyeket ostorozó ellenzéki ritmusok Bartók Lajos (1851–1902) költészetében csendültek fel legfordulatosabban. […] Végletek közt hánykolódó indulata nekiment az osztráknak, németnek, orosznak; féltette a maga fajtáját (1934 Pintér Jenő CD44) | a nemzetféltés őt [ti. Adyt] kíméletlen bírálatra sarkallta. A Nekünk Mohács kell című versben fordított himnuszként örökös büntetést kér Istentől […]. A kritikát nem enyhíti, inkább könyörtelenné teszi, hogy – azonosítva magát „fajtájával” – ugyanezeket az átkokat kérte magára is (2000 Magyar Hírlap CD09).

2e. (minőségjelzővel, jelzőként is) (kissé rég) ’vmely azonos tulajdonság, sajátosság alapján másoktól elkülönülő személyek csoportja, ill. kül. azt képviselő személy’ ❖ [Phillis:] te vagy már minden boldogságom, A’ szívem, s’ ez a’ tsók légyen bizonyságom! Mirtill. Hát még tsókol(ód)sz is? ennye gonosz fajta! (1788 Szentjóbi Szabó László ford.–Gellert C3958, 173) | A vidékünkbeli emberek nem szeretnek utazni. A nagy kéklő hegyek beszegezik előttük a világot. Mi is lehetne azokon túl? Még az úri fajta nép is így gondolkodik (1885 Mikszáth Kálmán CD04) | Lehet, hogy még terem Magyarországon „mulatós-gyerek”, isten ments’, hogy kiveszne ez a kedves fajta, aki nélkül bizony nem sokat ér az élet (1928 Krúdy Gyula CD54) | Veszekedős fajta vagy? (1962 Lengyel József 9395004, 249) | A tulajdon átok, a gyűjtő pedig furcsa fajta (1997 Magyar Hírlap CD09) | Azok a fajta emberek beszélnek csak ilyeneket, akik nem látnak a szemüktől (2014 Dragomán György 3090006, 108).

3. (jelzővel) (kissé rég) ’leszármazási, (vér)rokonsági alapon létrejött, rendsz. több generációt magában foglaló család, nemzetség (leszármazási vonala, ill. típusa)’ ❖ [a gyermekek] ſzívnak olly tejet, melly az életet-is Táplálja; de kezdi a’ Terméſzetet-is; Olly tej az, a melly a’ Teſtben téſzen ſokat; Mert előre-kéſzít olly indulatokat, Mellyek ki-rohanván jövendőbe rajta, Megmutatják, hogy mi, ’s honnét való fajta (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 632) | Budaméri Konya, A Szécsényi törzsnek igaz vérrokona, – Címere jelenti: az oroszlán rajta Kisded keresztjével, hogy Szécsényi fajta (1853–1855 Arany János CD01) | Szaporodjatok újra, mert hát nemes fajta vagytok. Hogy könnyebben menjen a dolog, az asszonyok sohasem halnak meg ezentúl a Gaál családban (1907 Krúdy Gyula CD54) | Kár ezért a perszónáért. Azt mondják, nagyon eszes, perfektül beszél franciául, sokat olvas. – Mégis Csilléry fajta, fuzsitos – mint az apja is, a szerencsétlen (1913 Kaffka Margit 9290042, 38).

4. (jelzővel) ’közös egységbe tartozó dolgoknak, jelenségeknek bizonyos szempont szerint elkülönülő csoportja, osztálya, ill. vmely megjelenési formája, változata’ ❖ Különösen a hímzések eredetiségre valló fajtái keltettek méltó érdeklődést (1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Szalagért voltam a boltban s egy hülye segédtől való röstelkedésemben, aki azt mondta, mikor válogattam: – ez itt igen selejtes fajta, nem fog megfelelni Őnagyságának, kétannyit adtam ki, mint szabad lett volna (1916 Tersánszky Józsi Jenő 9706011, 8) | kimutattuk, miért lesz kereken egy forinttal drágább a falusi tej, mire a fővárosi munkás asztalkájára kerül. Lelepleztük, hogy az élősdi közvetítő kereskedelem ezer és ezer fajtája hogyan keresi meg a maga „kis” hasznát – amelyet hozzácsap a tejfogyasztói árához – miközben az megteszi útját a budapesti fogyasztóhoz (1947 Szabad Föld júl. 27. C1537, 5) | közösségi költészet: az irodalomtudomány kategóriája a költészet olyan fajtáinak megnevezésére, amelyekben a hivatásos irodalomhoz képest nem az egyéni alkotó, hanem valamely közösség játszik fontos szerepet (1980 NéprajziLex. CD47) | A festékek kínálata ma olyan óriási, hogy nem könnyű közöttük eligazodni. Ezért, a teljesség igénye nélkül, megpróbálunk áttekintést adni a főbb fajtákról (1999 Lakáskultúra CD39).

4a. (jelzőként, jelzővel) ’vmilyen v. vhány ilyen csoportba, osztályba tartozó 〈dolog, jelenség〉’ ❖ Minek is a vers ilyenkor? Az a fajta vers kivált, Mit az írdüh s a kenyérgond A szépérzést ölni gyárt? (1854 Tompa Mihály CD01) | Az opera hibrid műfaj, paradox alkotás, ünnepe a színháznak, mert az a fajta színdarab, amely a legtöbb művészetet tudja összepárosítani (1914 Hevesi Sándor 9247004, 177) | Az egyenesadók bonyolult, szerves egységet nélkülözhető csoportja 15 különböző adónemet tartalmaz, melléje sorakoznak a forgalmi adók, különböző illetékek és 15 fajta fogyasztási adó (1937 Kemény György 2045040, 132) | a Liedl áruházban ma 13 ezer fajta áru van (2005 Országgyűlési Napló CD62) | [Amerikában] megvoltak ennek a fajta önálló létezésnek a különféle céljai, stratégiái (2019 A tér tágassága 3612002, 282).

Ö: a -fajta¹ címszó alatt: adó~, állat~, alma~, anyag~, áru~, burgonya~, búza~, bűncselekmény~, cigaretta~, csemegeszőlő-~, edény~, energia~, gabona~, gomba~, hal~, iskola~, jövedelem~, juh~, kacsa~, kecske~, körte~, ló~, majom~, munka~, növény~, pénz~, pók~, sor~, szén~, szerződés~, szőlő~, szöveg~, tánc~, termék~, vas~.

ÖE: ~azonos, ~azonosság.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.