dicsér ts ige 1b 

1. (tárgy n. is, tárgyragos határozóval is) ’vmely tulajdonságáért, érdeméért stb. elismerésben részesít vkit, ill. (értékét) méltányolva elismeréssel emleget vmit’ ❖ Ordítva dítsérték kedves Hertzegjeket (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 14) | Temetni jöttem Caesart, nem dicsérni (1839 Vörösmarty Mihály ford.–Shakespeare CD11) | tudnak-e még úgy dicsérni eszedért, szorgalmadért, jellemedért, stílusodért, amelyért régente dicsértek az asszonyok? (1931 Krúdy Gyula CD54) | Reggeli közben a fiúk dicsérték a főztemet (1959 Dutka Ákos 9117019, 135) | gyűlöletem az avult rossz ellen igazságtalanná tesz hazám iránt, – túl sokat gáncsolok, – túl keveset dicsérek (1978 Jékely Zoltán ford.–Széchenyi CD1502) | [Rákóczi Ferenc] gyakran fordult fölkelt hadaihoz vitézeit dicsérő, korholó, hazafiúságra intő szónoklatokkal (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

1a. dicsér vmi(lyen)nek (/ritk) ’(szerepében, funkciójában) elismerően értékelve vmi(lyen)nek mond vmit, vkit’ ❖ Bár okosnak ’s blcsnek dicsérnünk kellene, „Ravaszbb a’ rókánál”, azt vetjük ellene (1814 Kis János¹ ford.–Horatius 8240031, 108) | dicsérik őt jó anyának, szép asszonynak, tiszteletre méltó nőnek (1884 Jókai Mór CD18) | oktatási reformnak dicsért brutális tananyagcsökkentés (1988 Beke Kata 1012001, 67).

2. (rég v. nyj) ’(vmely célra) hasznosnak, megfelelőnek, jónak tartva ajánl, javasol vkinek vmit, vkit’ ❖ Némelly Gazdasági Új-Irók […] nagyon ditsérik, a’ Magnak a’ Vetés elött való Bé-áztatását (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332005, 57) | A’ Ro’s-kenyërrl deſtillált vizet-is, nyavalya-törés ellen némellyek ditsérik (1787 Mátyus István 7222013, 122) | a’ ſzáraz dohány kórókból égetett hamu a’ ſzappan fözéshez ditsértetik (1792 Benkő József 7037002, 36) | Ne legyünk, úgymond, ollyanok, mint az öregek, hogy tsak az ollyan szókat ditsérjük és hagygyuk helybe, mellyek már gyermek korunkban virágoztak (1808 Pápay Sámuel 8353012, 280) | dicsér: javasol (dicsérgyën nekem valami orvosságot, dicsérgyën nekëm egy lányt) (1913 Magyar Nyelvőr C5970, 142).

3. (Vall is) ’〈istent v. szentet(, annak vmely tulajdonságát)〉 alázatos hódolattal magasztal(ja)’ ❖ hálá-adással dítsérd Istenedet (1774 Vesmás Márton C4461, 77) | Pápista Imádságos Könyv: a’ Boldogságos Szűzet, ’s a’ többi Szenteket […] dítséri, segítségűl híja (1805 Révai Miklós C2556, 385) | távozám, dicsérvén Allaht, ki elvevé szivemből a zarándoklat szándékát ez esztendőre (1858 Mátyás Flórián ford.–Bresnier 8301002, 15) | Szeretném az istent Nagyosan dicsérni (1912 Ady Endre C0536, 439) | [a 119. zsoltár 68. verse] himnikus hangon dicséri az Úr jóságát (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

3a. (dicsértessék alakban, msz-szerűen) (Vall) ’〈római katolikusok által haszn. köszönésben〉’ ❖ a’ sok Ditsértesség, […] szntelen fülemben hangzott (1791 Rájnis József C3577, [7v]) | Szomszéd. Dicsértessék a Jézus Krisztus! A. Mindörökké! Amen (1865 Tanodai Lapok 8666001, 270) | Szép jó estét. Oh, tisztelendő úr is nyájas körünkben, dicsértessék (1987 Márton László 1107003, 172).

3b. (kissé rég, Vall is) ’〈Istent〉 létével v. vmely megnyilvánulásával tanúsítja, bizonyítja vmi’ ❖ istent dicsérik a földek és vizek!... Belé vegyűl e csepp is, mely szememen rezeg (1847 Garay János CD01) | kincsek azok, amik egymásra halmozva, szépségök összhangzásával dicsérik az Istent! (1857 Jókai Mór CD18) | Miatyánk, ne hagyd el árva magyar néped, Örök életével hadd dicsérjen téged! (1922 Juhász Gyula¹ 9284791, 234) | Ha lábunk tiltott útra tért, vétkünk is Jóistent dicsért (1935 Weöres Sándor 9788049, 27).

4. ’〈vmely dolognak az értéke a létrehozóját〉 elismerésre, megbecsülésre méltóvá teszi’ ❖ Mely könyv is, mennyire dítsérje a maga Szerzjét, és mennyire legyen méltó a’ közönséges ſzeretetre? (1795 Magyar Merkurhoz tartozó Bibliotéka 7447001, 22) | A kötetek díszes kiállítása dícséri Seiler szombathelyi nyomdáját (1879 Thaly Kálmán CD57) | [Szeged szépsége] a tervező építészeket, a városrendezőket és településfejlesztőket dicséri (1971 Erdei Ferenc 9126004, 155) | Patartics Zoránt szellemessége dicséri (1998 Magyar Hírlap CD09).

4a. ’〈vmely tulajdonság meglétét〉 elismerést kiváltó módon tanúsítja, bizonyítja vmi’ ❖ A mesteri fésülési formák is a nép ügyességét dicsérik (1912 Malonyay Dezső 8292037, 81) | a Pasteurről elnevezett csírátlanítási eljárások doktor Pasteur szellemi erejét dicsérik (1985 Eörsi István 9125026, 25) | [Takács Ferenc] tájékozottságát dicséri, hogy milyen sokféle irodalomelméleti hagyományt ismer (1990 Dávidházi Péter 2004012, 479).

Ö: agyon, fel~, meg~, szembe~.

ÖU: elő~, ki~, körül~, túl~.

Vö. CzF.; ÉrtSz. ~, dicsértessék; SzólKm.; TESz. dicső; ÉKsz. ~, dicsértessék; SzT. ~, dicsérendő, dicsértetik; ÚMTsz. ~, dicsértessék, dicsértessen