fagyal fn 4A1

1. ’Dél- és Kelet-Ázsiában, Ausztráliában, valamint Európában és Észak-Afrikában honos, felálló ágú, ép szélű, sötétzöld, keresztben átellenes levelű, bugában nyíló apró, fehér virágú, (kékes)fekete (mérgező) bogyótermésű cserje v. kisebb fa, kül. az ún. közönséges fagyal fajba (Ligustrum vulgare) tartozó, Magyarországon gyakori, sövényként előszeretettel ültetett, áttelelő félörökzöld növény’ ❖ A’ Fekete-Gyürü, ’S Fagyal ſzép: mert sürü Kerti ernyös útoknak (1779 Miháltz István ford.–Vanie4re 7225007, 63) | Borfestékül használják a földi bodza, a fekete meggy, a fagyal bogyóit (1893 PallasLex. CD02) | [történelmi korokban] a tüskekerítés és a sövény alkották a határerődök falait. […] Különösen a jól bokrosodó, sürű, tüskés gallyakat hajtó fafajtákat, mint a gyertyán és szilfa, galagonya, kökénybokor, fagyal, stb.-t használták (1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹ 1132001, 4) | nem csak a fagyal virágának van szaga, hanem a már-már kipattanni készülő bimbónak is (1973 Balla László 1010004, 14) | gazdag cserjeszint található itt [ti. a keleméri Mohos-tavaknál] gyertyánnal, veresgyűrűsommal, fagyallal, egybibéjű galagonyával, a szegélyeken pedig főleg kökénnyel (1995 Természet Világa CD50) | Van a kertben két fa. Egy öreg fagyal meg egy fiatal szeder (2002 Magyar Hírlap CD09).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az ilyen fás szárú növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Fagyal. (Ligustrum) (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 62) | L. [= Ligustrum] vulgare L. (közönséges fagyal) (1894 PallasLex. CD02) | japán fagyal L. [= Ligustrum] japonicum keskenybugájú fagyal L. [= Ligustrum] acutissimum kínai fagyal L. [= Ligustrum] sinense közönséges fagyal (vesszős fagyal) L. [= Ligustrum] vulgare (1998 Növényneveink C6120, 83).

1b. ’ilyen növény tömegesen, sűrűn nőve, ill. ilyen cserjékből ültetett sövény’ ❖ A háttérben előttem áll a magas, szakgatott sziklafal, […] lábánál az iszalag-, orgona- és fagyal-szegélyezte temetővel (1877 Fővárosi Lapok C8093, [801]) | Vad-gránát, fagyal, világos-zöld virágú, illatos ördögtövis bokrok szegélyezik a [Trebišnjica] partjait (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | kert belső részei körül orgona és fagyallal vannak szegélyezve (1910 Budapesti Hírlap febr. 25. C4698, 25) | senkit sem látott a kertben, a fagyalon túl az úton (1979 Domahidy András 1036001, 21) | A földszinti lakásokhoz kizárólagos használatú kertek tartoznak fagyallal elválasztva (2007 Népszabadság ápr. 13. C7855, 17).

2. ’Az ilyen cserjék v. fák vmelyikének, kül. az ún. közönséges fagyalnak vmely része.’

2a. ’ilyen növény levágott (virágos v. bogyós) ága’ ❖ Az alant következő, kis összeállítást újévi, szilveszteri csokornak szántuk, fenyő- és borókaágakkal, fagyallal, fagyönggyel (1968 Népsport dec. 31. C6609, 5) | A méhkasok (kas, kosár, dub, sztup) vesszőből (fűz, fagyal, szőlővenyige), rozs-, ritkábban búza- és zabszalmából vagy gyékényből készülnek (1999 Magyar néprajz CD47).

2b. ’ilyen növény (bimbós) virág(zat)a’ ❖ Nem vetélkedik én velem [ti. a rózsával] A’ viola, fagyal, jázmín; Mert hószínjek nints olly ſzép ſzín, Mint az én piros kebelem (1796 Diétai Magyar Múzsa ford. C1331, 25) | A bús fagyal sápadt, tejszínű szirma havas pihékbe kezd szállongani s mint vérszinű selyemnek rongyai hevernek a rózsák is elviritva (1936 e. Kosztolányi Dezső ford.–Wilde CD01) | szaglásom felujjongásától lázas izgalomba jön agyvelőmben egy ideggóc: egy-két kilométernyire innen fesleni kezd a fagyal! (1973 Balla László 1010004, 16).

2c. ’ilyen növény kékesfekete bogyótermése, ill. ilyen bogyók fürtje’ ❖ A mikor azután a különféle bogyók érni kezdenek, [a feketerigó] mohón falatozza azokat, nevezetesen: a cseresznyét, kökényt, szőlőt, fagyalt, galagonyát, vörös berkenyét, madárcseresznyét, vörös somot (1899 Chernel István CD34) | majdnem minden madárfajnak megvan a maga különösen kedvelt eledele; így például többek között a stiglic a bogáncsmagot, a csíz az égermagot, a zsezse a nyírmagot, a süvöltő a fagyalt és juharmagot, a meggyvágó pedig a prunuszbogyót és celtiszbogyót szereti a legjobban (1933 Az állatok világa ford. CD46) | egész télen át díszítő [termés]csokrokat készíthetünk: csipkebogyóból, fagyalból, mini dísztökből (2001 Lakáskultúra CD39).

ÖE: ~bogyó, ~bokor, ~lepke, ~sövény.

Sz: fagyalos.

Vö. CzF. fagyal²; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. fagyal¹

fagyal főnév 4A1
1.
Dél- és Kelet-Ázsiában, Ausztráliában, valamint Európában és Észak-Afrikában honos, felálló ágú, ép szélű, sötétzöld, keresztben átellenes levelű, bugában nyíló apró, fehér virágú, (kékes)fekete (mérgező) bogyótermésű cserje v. kisebb fa, kül. az ún. közönséges fagyal fajba (Ligustrum vulgare) tartozó, Magyarországon gyakori, sövényként előszeretettel ültetett, áttelelő félörökzöld növény
A’ Fekete-Gyürü, ’S Fagyal ſzép: mert sürü Kerti ernyös útoknak
(1779 Miháltz István ford.Vanie4re)
Borfestékül használják a földi bodza, a fekete meggy, a fagyal bogyóit
(1893 PallasLex.)
[történelmi korokban] a tüskekerítés és a sövény alkották a határerődök falait. […] Különösen a jól bokrosodó, sürű, tüskés gallyakat hajtó fafajtákat, mint a gyertyán és szilfa, galagonya, kökénybokor, fagyal, stb.s a többi-t használták
(1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹)
nem csak a fagyal virágának van szaga, hanem a már-már kipattanni készülő bimbónak is
(1973 Balla László)
gazdag cserjeszint található itt [ti. a keleméri Mohos-tavaknál] gyertyánnal, veresgyűrűsommal, fagyallal, egybibéjű galagonyával, a szegélyeken pedig főleg kökénnyel
(1995 Természet Világa)
Van a kertben két fa. Egy öreg fagyal meg egy fiatal szeder
(2002 Magyar Hírlap)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ)
〈az ilyen fás szárú növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉
Fagyal. (Ligustrum)
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
L. [= Ligustrum] vulgare L.Linnaeus (közönséges fagyal)
(1894 PallasLex.)
japán fagyal L. [= Ligustrum] japonicum keskenybugájú fagyal L. [= Ligustrum] acutissimum kínai fagyal L. [= Ligustrum] sinense közönséges fagyal (vesszős fagyal) L. [= Ligustrum] vulgare
(1998 Növényneveink)
1b.
ilyen növény tömegesen, sűrűn nőve, ill. ilyen cserjékből ültetett sövény
A háttérben előttem áll a magas, szakgatott sziklafal, […] lábánál az iszalag-, orgona- és fagyal-szegélyezte temetővel
(1877 Fővárosi Lapok)
Vad-gránát, fagyal, világos-zöld virágú, illatos ördögtövis bokrok szegélyezik a [Trebišnjica] partjait
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
kert belső részei körül orgona és fagyallal vannak szegélyezve
(1910 Budapesti Hírlap febr. 25.)
senkit sem látott a kertben, a fagyalon túl az úton
(1979 Domahidy András)
A földszinti lakásokhoz kizárólagos használatú kertek tartoznak fagyallal elválasztva
(2007 Népszabadság ápr. 13.)
2.
Az ilyen cserjék v. fák vmelyikének, kül. az ún. közönséges fagyalnak vmely része.
2a.
ilyen növény levágott (virágos v. bogyós) ága
Az alant következő, kis összeállítást újévi, szilveszteri csokornak szántuk, fenyő- és borókaágakkal, fagyallal, fagyönggyel
(1968 Népsport dec. 31.)
A méhkasok (kas, kosár, dub, sztup) vesszőből (fűz, fagyal, szőlővenyige), rozs-, ritkábban búza- és zabszalmából vagy gyékényből készülnek
(1999 Magyar néprajz)
2b.
ilyen növény (bimbós) virág(zat)a
Nem vetélkedik én velem [ti. a rózsával] A’ viola, fagyal, jázmín; Mert hószínjek nints olly ſzép ſzín, Mint az én piros kebelem
(1796 Diétai Magyar Múzsa ford.)
A bús fagyal sápadt, tejszínű szirma havas pihékbe kezd szállongani s mint vérszinű selyemnek rongyai hevernek a rózsák is elviritva
(1936 e. Kosztolányi Dezső ford.Wilde)
szaglásom felujjongásától lázas izgalomba jön agyvelőmben egy ideggóc: egy-két kilométernyire innen fesleni kezd a fagyal!
(1973 Balla László)
2c.
ilyen növény kékesfekete bogyótermése, ill. ilyen bogyók fürtje
A mikor azután a különféle bogyók érni kezdenek, [a feketerigó] mohón falatozza azokat, nevezetesen: a cseresznyét, kökényt, szőlőt, fagyalt, galagonyát, vörös berkenyét, madárcseresznyét, vörös somot
(1899 Chernel István)
majdnem minden madárfajnak megvan a maga különösen kedvelt eledele; így például többek között a stiglic a bogáncsmagot, a csíz az égermagot, a zsezse a nyírmagot, a süvöltő a fagyalt és juharmagot, a meggyvágó pedig a prunuszbogyót és celtiszbogyót szereti a legjobban
(1933 Az állatok világa ford.)
egész télen át díszítő [termés]csokrokat készíthetünk: csipkebogyóból, fagyalból, mini dísztökből
(2001 Lakáskultúra)
ÖE: fagyalbogyó, fagyalbokor, fagyallepke, fagyalsövény
Sz: fagyalos
Vö. CzF. fagyal²; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. fagyal¹

Beállítások