elülső mn 17C4 

1. ’〈Vmi, vki elöl levő, az eleje irányába eső oldalának, részének, elemének a jelzőjeként, gyakr. a hát(ul)sóval szemben.〉’

1a. ’〈emberi, állati testre vonatkoztatva:〉 a nézés, ill. a haladás irányába eső 〈oldal, rész〉, ill. azon az oldalon, részen v. ahhoz közelebb levő 〈testrész, kül. végtag〉’ ❖ az elülső ciliaris verő erek (arteriák) teltsége (1890 Csapodi István 8080001, 3) | Igy fejlődött az élő anyag fényérzékenységéből a szem, mivel az állat elülső része, amely a világosság felé fordult, több világosságot kapott, erősebben működött és a működésbeli táplálkozás ezen a helyen a többi rész rovására élénkebb fényérzékenységet, végül a fény érzékelésére külön szervet hozott létre (1918 Madzsar József 9014144, 77) | a kutya egy idő múlva két hátsó lábára állt s az egyik elülsőt, finoman felemelve figyelmeztetőn végighúzta az asszony karján (1955 Déry Tibor 9107020, 114) | az édeset a nyelv hegyén, a sósat elülső, a savanyút hátulsó oldalán, a keserűt pedig a nyelv tövén érzékeljük (1980 Angeli István 2206012, 54) | elülső lebeny (2009 Józsa Krisztián–Steklács János 3223001, 368).

1b. ’elöl képzett 〈magánhangzó〉’ ❖ a kemény íny legerősebb domborulata alatt, kissé a foghús mögött áll a nyelv az elülső vagy magas (felhangú, palatalis) hangzók képzésekor (1895 Balassa József 8407007, 7) | a, o, u, ā, ō, ū nem fordulhat elő egy szóban a megfelelő elülső magánhangzókkal (1966 Lotz János C5906, 264) | A magánhangzók legfeltűnőbb tulajdonsága az elülső kerek (akárcsak a magyarban az ö, ü) és a hátulsó réses (ilyeneket nem ismer a magyar; i̮̮, e̮) minőségűeknek a megléte egy sor nyelvben (2006 Bakró-Nagy Marianne 3177002, 269).

1c. ’〈tárgyra, építményre vonatkoztatva:〉 az az 〈oldal, rész〉, amely leginkább látható (és a legszebb), v. amely rendeltetése szerint a legfontosabb, v. amely a szemlélő felé esik, ill. azon az oldalon, részen levő, annak irányába eső 〈dolog〉’ ❖ A lakószoba egyik elűlső sarkában vannak a szentképek s előttük olajmécs ég (1899 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A kemence elülső része szabad (1907 Malonyay Dezső CD07) | a házat az öregek gyakran megosztják a fiatalokkal s ilyenkor külön-külön laknak az elülső vagy hátsó szobában (1940 Viski Károly CD22) | egyszerű zacskót varrunk, oldalsó vagy elülső nyílással, gumiházzal (2001 Lakáskultúra CD39).

1d. ’〈járműre, mozgó tárgyra v. járművön belüli helyzetre vonatkoztatva:〉 a haladás irányába eső, a vezetőhöz közel(ebb)i 〈rész〉, ill. azon a részen levő, elhelyezkedő 〈dolog v. személy〉’ ❖ [A szekéren] az elülső tengelyszárakra keréken kivül még a csatlás karikája jön (1897 PallasLex. CD02) | a hajó orra ugyanis éles hegyesszög, a fara ellenben kerek. Az elülső kisebb rész a harmadik- és másodikosztályú utasoké, a hátsó nagyobbik egymaga az első osztály (1934 Nagy Lajos 9472007, 112) | bekászálódott Hermann oldalára, az elülső ülésre; felesége hátul, a gyerek mellett foglalt helyet (1977 Kertész Imre² CD41) | elülső kerék (2001 Magyar Hírlap CD09).

1e. ’〈színpadra, képre vonatkoztatva:〉 a néző(k)höz (leg)közelebbi (területet, figurát stb. ábrázoló) 〈rész〉, ill. azon a részen levő v. ott ábrázolt 〈dolog〉’ ❖ neki, mint főszemélynek, a kép előlső részén van helye (1826–1827 Toldy Ferenc C4168, 34) | a 28. számú „Napsugarak”-on artisztikusan érdekes a gallyak közt terpeszkedő nagy lila folt s az elülső törzsek tiszta kék levéltömege (1909 Tóth Árpád CD10) | A színpad elülső részén (1982 Népszabadság márc. 26. C7832, 7).

1f. ’az a 〈nézet〉, amelyben a szövegkörnyezetben meghatározott dolog eleje látszik’ ❖ Mikroszkóp elülső és hátsó nézete a Leeuwenhoek-féle tükröcskével (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Kunt Mihály színházterve. Elülső nézet (1962 Csatkai Endre CD52) | A korona elülső nézetben, emblematikus lemezekkel ékítve (1971 Kovács József László CD52).

2. ’〈egymás után, mellett stb. haladó v. elhelyezkedő (azonos minőségű) dolgok közül:〉 a másik v. a többi előtt (a sor legelején) levő’ ❖ ő még az elülső sorokban haladt, a szőkeszakállú vezér mögött (1920 Déry Tibor CD10) | A Don közepéről még látta, ahogy az elülső lovak, térdig gázolva, kényszeredetten nyelik a vizet (1953 Németh László² ford.–Solohov 9485062, 58) | Karmpaluk elülső elemét illetőleg Györffy György nem tartja lehetetlennek, hogy Krím félsziget török Kyrym neve rejlik mögötte (1990 Kiss Lajos² CD52).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. első; ÉKsz.; ÚMTsz.