élesztő fn 1C
1. (Biol is) ’sarjadzással szaporodó, alkoholos erjedést előidéző egysejtű gomba; élesztőgomba’ ❖ az élesztőkről tudjuk, hogy száraz állapotban a forrponton sem vesztik el életképességüket (1870 Szontagh Miklós C7894, 205) | az élesztő erjeszti a mustot borrá (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Az élesztő a sarjadzó gombák közé tartozik (1950 Bíró Endre–Guba Ferenc C5302, 64) | a ragadozó élesztőknek a szerves ként más élesztőgombák „elfogása” és elpusztítása révén kell beszerezniük (1998 Természet Világa CD50).
1a. ’élesztőgombák elszaporított tömegéből álló, kenyér és más tésztafélék kelesztésére való erjesztőanyag (mint árucikk)’ ❖ ki vólt els fel-találója? hol? és mikor kaptak a’ kováſzra, ’s éleſztre az emberek? bizonytalan (1787 Mátyus István C3068, 84) | a korcsmában búslakodott s húzatta fülébe azokat a legkeserűbb nótákat, amik a bánatot úgy fölpuffasztják, mint az élesztő a pampuskát (1895 Mikszáth Kálmán 8312008, 42) | Néhány asszonyt találtam a boltban: lisztet, élesztőt, mazsolát vettek, – mint ünnep előtt szokás (1912 Gárdonyi Géza 9173001, 43) | Az élesztőt kevés langyos tejben csipet cukorral felfuttatjuk (1980 Magyar Konyha 2206003, 7) | akiknek genge a szeme, vagy sürő a víre, ennek ílesztőt jó enni (2000 Az Európai Folklór Intézet kiadványai CD48).
2. ’vmely jelenség, tevékenység, érzés stb. serkentője, élénkítője v. előidézője, ill. ilyen hatású dolog’ ❖ Mit szerelem javal, vagy harag: megvetni Sem hasznos mindenkor, sem jó elkövetni. Mindekettőnek tüzét emberiségünkben Érezzük, élesztő gyanánt a szivünkben (1779 Kreskay Imre C2816, 50) | [a természetvizsgálók] vigyázzanak, ne hogy azon pórbabonának, ’s durva tudatlanságnak, melly a’ Meszszehatást a’ Merkurius kincsmutató veszszejére, a’ szívrokonyos orvoslásra, az élők és holtak vagy távollévők közösködésére szokta balgatagúl alkalmaztatni, új élesztőt nyújtsanak! (1829 Imre János C2168, 289) | a gazdászat és műipar kettős élesztője: a pénz és kereskedelem (1857 Vasárnapi Újság CD56) | a nemzeti összetartozás érzelmének ez a balkáni veszedelem a legerősebb élesztője (1930 Pintér Jenő CD44) | [Széchenyi] eszméi és alkotásai, a kaszinók, a lóverseny-egyesület (a Gazdasági-egyesület őse), majd a hídegylet, mint a nemzeti élet központosításának szerve, élesztőként hatottak a közvéleményre (1942 Miskolczy Gyula CD43) | [Zeberer Ágoston és Bruck Henrik tanítók] is élesztői és ápolói voltak a falu értékes hagyományainak (1963 Kelényi Ferenc CD52) | a jogállam és a demokrácia legfontosabb élesztője a tisztességes bűntudat (2006 Népszava ápr. 4. C7469, 12).
Ö: bor~, sör~.
ÖU: faj~, szesz~.
Vö. CzF. élesztő²; ÉrtSz.; TESz. él¹; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.