faj fn 

1. (Biol) ’〈a biológiai rendszertan alapegységeként is:〉 az a taxon, amely az egymással származási kapcsolatban levő, fontos örökletes sajátosságaikban megegyező(, egymással szaporodni képes utódokat létrehozó) élőlényeket egybefoglalja (species)’ ❖ Faj tüdö-fü, Gálna-fü. Deák: Pulmonaria arborea (1775 Csapó József 7062001, 290) | Miként lehet a ragadozó madarakat fajra nézve meghatározni (1898 Chernel István CD34) | A 8 nemzetségbe és 16 fajba sorolt alcsaládbelieket [ti. ún. sarkantyús ludakat] a jócskán hosszú hátsóujj és a hosszú és széles kormánytollak alkotta elkerekített farok jellemzi (1933 Az állatok világa ford. CD46) | amikor szobámba megérkeztem, elővettem egy pléhdobozt, a vegyszert beletettem és beledugtam sorba mind – másra gondolva közben, nem válogatva faj szerint – ami jött, belelöktem, kapálództak… láb is szakadt… egy-egy csáp levált… végre benn voltak mind a bogarak (1956 Jobbágy Károly 2025095, 678) | a szövegíró is beleesik abba az általános hibába, hogy faj helyett fajtát ír. A „fajta” kizárólag fajon belüli kultúrváltozatok esetén használható. Az élővilág rendszertani alapegysége a „faj” (1980 Metzl János CD52) | A taxon egy tetszőleges rangú taxonómiai („rendszertani”) egység: faj, nem, család, rend, osztály, törzs stb. Bár a faj feletti taxonok mesterséges gondolati konstrukciók, az élővilág valós, létező fejlődési ágait jelölik (2004 Rózsa Lajos 3277001, 13) | A gyomszabályozást követően érdemes a még életben maradt, rokon fajba tartozó, disznóparéj (Amaranthus sp.) növényeket eltávolítani, mert magjaik a nemesített amaránt termésébe keveredve nagy gondot okozhatnak (2019 Dóka Lajos Fülöp 3366001, 79).

1a. ’élőlényeknek e kategóriába tartozó összessége v. sokasága, ill. vmely élőlény mint e kategória képviselője’ ❖ A’ Linné Természet Systémájának 13-dik Kiadásában, mellyet Gmelin Fridrik ada ki 1788-ban 19067. Állatok íródnak le: Mindazonáltal sok hiteles Férjfiaknak már azólta is lett újjabb felfedezései után, az Emberek által vizsgáltatott, és ma tudva lév Állati Fajok számát 20 ezerre bátran tehetjük (1799 Főldi János 7112014, 32) | a Kelemen havas csúcsai nem kopaszak, hanem a havasi füvények puha gyepével vannak bevonva, mely lenn afonya, fenn különböző Lichen-fajokkal van keverve; ezek közé a havasi kárpáti és sibériai csöngék különböző fajai keverednek pompás szinvegyülésben (1869 Orbán Balázs 8340010, 143) | A „Challenger” mélytengeri expedíció 30 fajt hozott haza, melyek közül csak kettőt fogtak 150 fonalnyinál nagyobb (nevezetesen 450 fonalnyi) mélységben (1933 Az állatok világa CD46) | a méh azért gyűjti a virágport és a mézet, hogy táplálja a méhivadékokat, meg hogy királynőt neveljen, tehát a méh célja a faj fenntartása (1954 Makai Imre ford.–Tolsztoj² 9418008, 723) | A nagytestű erdei csiperkék pikkelyes tarka kalapja alatt barna púderes a mohaszőnyeg: gazdagon szórják spóráikat a gombák, bennük a faj jövendő élete (1987 Antalffy Gyula 1004002, 83) | [a Lajta-hegység] Sopron és Fertő-tó közötti mészkővonulata pannon jellegű, melegkedvelő (szárazságtűrő) élővilágnak ad otthont, néhány kelet-alpi fajjal fűszerezve (1997 Magyarország földje CD05) | Mivel az emberi faj genetikai állományában az utóbbi néhány évtizedben jelentős változás nem történhetett, a gének nem tehetők felelőssé az elhízás rövid idő alatt bekövetkezett, járványszerű elterjedéséért (2011 Gritz-Győry Zsuzsanna 3420002, 57) | A veszélyeztetett fajok a „jobb”, gazdagabb flórájú területeken gyakoribbak, mivel ott még akadnak az érzékeny fajok számára alkalmas élőhelyek (2018 Molnár Zsolt et al. 3447003, 99).

1b. (rég) ’állatoknak vmely tulajdonság alapján meghatározott (tágabb rendszertani) kategóriája, típusa, ill. az abba tartozó élőlények csoportja’ ❖ Többnyire a Majmok három Fajra oſztatnak, ugymint farkatlanokra, kis farkúakra vagyis Paviánokra, ’s hoſzſzú farkúakra vagy is Matska-Majmokra (1798 Sándor István 7287081, 6) | A’ selyem ereſzt állatotskák az éjjeli pilléknek fajokból valók (1805 Mitterpacher Lajos 8572001, 4) | A két férfi jobbra-balra támolygott ámulatában, mikor azt az eltagadhatatlan emlősállatot a kérőzők fajából meglátta (1885 Jókai Mór CD18).

1c. (kissé rég) ’a biológiai rendszertanban, ill. a mezőgazdaságban haszn. fajta kategóriába tartozó élőlények összessége, sokasága v. e kategóriát képviselő egyede’ ❖ okoſsan kell a’ ſzaporitó mén-lóvakat is válaſztani, mellyek által a’ jó fajt fenn-tartani, ’s azt haſzonnal killebb terjeſzteni akarjuk (1786 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4226, 27) | [a karalábé esetében] a korai és nagyon kései ültetésre rendesen a nyári fajok, a májusi fő ültetésre pedig a bővebb és jobb termést adó őszi vagy téli fajok vetetnek (1854 Galgóczi Károly 8153003, 61) | A veranda előtt azonban feküdt egy nagy fekete kutya. Abból a derék newfoundlandi fajból való, amely olyan okos és tekintélyes állat, hogy az ember nem meri tegezni, hanem első találkozásra per „ön” kénytelen szólítani (1872 Jókai Mór CD18) | Selyem eper. Morus alba L. […] Termése rendesen kisebb, mint a savanyú eperé; a nemesített fajoké azonban nagyobb, rendesen fehér, de lehet szürkés, lilás, sárga, piros és fekete is; mindég édes izű (1902 Wagner János CD35) | [a tenyésztők] a harci kutyák vérvonalát bármikor átvihetik más fajokba. Ilyenkor a leggátlástalanabb, degenerált pitbullt keresztezik kuvasszal, masztiffal vagy doggal. Az eredmény egy mentálisan beteg, de nagy testű fenevad lesz. Mára a legtöbb viadalt ilyen bestiákkal rendezik (1996 Magyar Hírlap CD09) | mintagyümölcsöst alapított a nagyközség, s az alispáni hivataltól kért félezer facsemetét öt hold területen el is ültették. Jonatánalmát kértek, „mivel ez a faj jól szereti azt a talajt.” (2002 Kókai Sándor et al. CD36).

1d. (jelzőként, minőség- v. mennyiségjelzővel) (rég) ’vmely, vmilyen v. vhány fajtába v. az azt magában foglaló rendszertani alapegységbe tartozó 〈élőlény〉’ ❖ haſznát vehetik más faj kutyáknak-is, Pudliknak, Vizsláknak, a’ Pumedliknek-is (1793 Gvadányi József C1940, 267) | Pallas’ leírása szerént annyiban külömbözik a’ Dsiggetaj [= dzsigetáj, vagyis az ázsiai vadszamár egyik alfaja] az egy körmű ló faj állatoktól, hogy a’ farkának tsak a’ végén vagyon fürtös hosszú szőre; a’ szamártól pedig annyiban, hogy a’ lapoczkáján nintsen a’ keresztbe menő fekete tsíkja (1823 Hasznos Mulatságok C8318, 341) | Wagner az élővilág állatait következőleg osztályozza: 120 faj emlős, mellyhez Cuvier még 70 fajt adott; 25 madár, 25 kétlaki, mellyek közül nehány a mi krokodilunkat nagyságban jóval felülmulta; 445 faj tekercsállat (Wirbelthiere), 3100 puhányfaj, 100 rákfaj, 150 rovar, 350 fénybogárfaj (Strahlthier) 500 faj növényállat (Zoophyten), s több mint 600 halfaj (1846 Hetilap CD61) | a Baradlában 3 faj buza találtatott, Svájczban 6; amott egy faj árpa, itt három, sőt zab is (1882 Kossuth Lajos CD32) | egész kétségtelenül szemünk láttára történik a vízparti kétlakos növények alkalmazkodása. Ugyanaz a faj növény a vízben meg a parton nem ritkán oly különböző, hogy a nem gyakorlott szem egész más növénynek tartaná (1893 PallasLex. CD02).

2. ’〈Az ember mint élőlény v. emberek vmilyen szempontú kategorizálásának v. azon alapuló csoportjának egységeként.〉’

2a. (minőség- v. mennyiségjelzővel) (kissé rég) ’〈a Homo sapiensen belül külső körülmények hatására, azokhoz alkalmazkodva kialakuló, régen (nagy)rassznak nevezett v. azon belüli változat, ill. az abba tartozók összességének, sokaságának megnevezéseként〉’ ❖ Itt az ebek ugatnak: a’ régi Amerikai fajt ellenben nem. Úgy tetfzik ez a’ nép valamikép az Europabéliekkel tárſolkodék (1783 Molnár János C0292, 335) | Még eddig valahol a’ fehérek hatalmasbbak voltak, mindenütt alacsonyságban, vagy rabszolgaságban tartották a’ szerecseneket. Hol pedig a’ szerecsenek voltak erősebbek, ott ők a’ fehéreket elpusztították; ez egy az, mire a’ két faj egymás köztt mindig számolhatott (1841 Fábián Gábor ford.–Tocqueville 8134012, 285) | Canadában (Észak-Amerikában) van egy vad, az indián fajhoz tartozó néptörzs, melynek tápláléka makk, vagy ennek hiányában a fák külső kérge és a belső kemény faanyag között létező szaftos, rostos réteg, az úgynevezett háncs képezi (1875 Hasznos Mulattató 8630001, 128) | Fehér és szines fajok testvéri szeretettel kezet fognak. És megvalósul, amiért már most is milliók sóvárognak: „Világ munkásai, egy nemzet vagyunk.” (1927 Weltner Jakab 9787001, 6) | A géntérkép, avagy a génszekvenciák igenis szolgáltatnak arra vonatkozó érvet, hogy nem jellemzők a fekete és a fehér „faj” génállományának különbségei (2002 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’〈kül. vmely közösség szociológiai leírásában haszn. kategóriák felsorolásában: e változat, ill. az ahhoz való tartozás megnevezéseként〉’ ❖ E’ rendszabásoktól örömmel fordulunk azon törvényhez, melly Nagybritannia és Irland között 1800-ban kimondotta az uniót. Mi a’ lord Lindhurstok’ beszédeiben, kik az irlandiakat fajra, nyelvre, vallásra idegeneknek mondották, mindig árulást és őrütséget láttunk; de más oldalról azt hiszszük: hogy az unio Angliának és Irlandnak szükséges (1846 Szalay László 8419018, 123) | A jogegyenlőséget a hazának minden lakosára nézve faj, nyelv és vallás különbsége nélkül örök és változhatatlan elvül elismerte a nemzet (1896 Löw Immánuel 8278001, 22) | [Indiában] a faj-, vallás- és nyelvokozta különbségekhez járul még a foglalkozás szerinti merev elkülönítés, a kasztrendszer is (1914 RévaiNagyLex. C5706, 544) | A nemzetbe az állam minden polgára beletartozik nemzetiségre, fajra, vallásra való tekintet nélkül (1995 Magyar Hírlap CD09) | A hetvenes-nyolcvanas években a foglalkozásokat alapul vevő osztályba sorolás gyakorlatát erős kritikák érték, amelyek szerint a nemmel, fajjal, életkorral kapcsolatos szociológiai kérdéseket nehezen lehet a foglalkozási kategóriákból kiindulva megválaszolni (2006 Kovách Imre et al. 3184001, 22).

2c. ’〈kül. a fajelmélet szerint:〉 az eredetükben és értékükben különböző emberi rasszokba, típusokba tartozó emberek összessége mint genetikailag meghatározottan egységes csoport, ill. biológiai-genetikai alapon meghatározott nemzet mint politikai közösség’ ❖ [Hellwald] az általános ellenszenvet, mely Jákób ivadékait már a rómaiak korában üldözé, az újkori fajelméletek alapján állva és az emberi nem egységét el nem ismerve, annak tulajdonítja, hogy az árja fajok ösztönszerű idegenséget éreztek az idegen sémiták iránt (1876 Pauler Gyula C7559, 142) | A hajdani előítéletek, a gúny és az undorodás a feketebőrűvel szemben, ma már szinte teljesen eltüntek az európai nagyvárosok életéből; s aki csak húsz évvel néz hátra, bizonnyal csodálja azt az utat, amit a rabszolgák gyermekei, az elnyomott faj utódai ily rövid idő alatt befutottak (1928 Nyugat ford. CD10) | A mai magyar nép, tehát a törpebirtokosok és még az alatta levő réteg is a nemi szerelem kérdésében annyira józan és elszánt, hogy félelem és irtózat látni, mit csinál. Valósággal halálra ítéli a fajt, ha fajnak, s a nemzetet, ha nemzetnek nevezzük a magyarság összességét. Az egykére gondolok s a gyermek-kérdésről beszélek (1931 Móricz Zsigmond 9462016, 359) | Gobineau gróf könyve a fajok egyenlőtlenségéről ime most, nyolcvan éves korában érte el jelentősége teljét, amikor Németországban olyan világnézet került politikai hatalomra, amelynek leglelke a fajok egyenlőtlenségének hite (1934 Joó Tibor CD10) | A nemzeti öntudat tantárgya magában foglalná a magyar őstörténet, a magyar faj szellemi kiválóságának, – a magyarság államalkotó és történelemformáló szerepének ismeretkörét, – és a magyar rendeltetés európai történetének kihangsúlyozott tanítását (1941 Nemzeti Figyelő 2135001, 1) | Eugenetikai alapon a bevándorlás korlátozása és a faji diszkrimináció alkalmazása nem volt más, mint a „felsőbbrendű faj” tisztántartásának az eszköze (1999 Szabó Éva Eszter CD58) | Hitler a keleti életteret amolyan hatalmas kiterjedésű, múltnélküli, szűz területnek tekintette, melyről a „felsőbbrendű” és erősebb faj jogán ki kellett szorítani az „alsóbbrendű” és értéktelen, civilizálatlan és csupán kezdetleges államisággal rendelkező szláv bennszülötteket (2003 Polyák Péter CD58).

2d. (az emberi jelzővel) ’〈a teljes emberiséget magában foglaló csoport megnevezéseként〉’ ❖ a’ Mester ſzomorúan festi csapásit a’ haragos mennynek, mellyekkel az emberi fajnak marha gonoſzságit földünkönn feddeni ſzokta (1806 Verseghy Ferenc 8518033, 182) | Átok reád, emberi faj, ugy a mint vagy, kicsinben és nagyban, a törvényen belöl és a törvényen kívül; bolond még az is, ki batkára becsüli életét (1841 Vajda Péter 8504014, 155) | Mint fatutaj a folyamon, mint méla tót a tutajon, száll alá emberi fajom némán a szenvedéstől (1936 József Attila 9282152, 330) | Karinthy Frigyes gúnyos-keserűen ír az önmagát pusztító emberi faj törpeségéről (1965 József Farkas CD53) | Az autista viszont egyszerűen nem ismeri fel, hogy az emberi fajhoz tartozik, nem fogékony mások érzéseire, nem érti őket, így nem is képes reagálni rájuk (2010 Magyar Narancs 3220003, 24).

2e. (minőségjelzővel v. birtokszóként) (kissé rég) ’(eredetét tekintve) nyelvi, nemzeti azonosságon alapuló nép(csoport), közösség v. vmely személy mint vmely nép, nemzetiség képviselője, ill. nyelvi, nemzeti sajátosságaikat és identitásukat tekintve azonos emberek kategóriája’ ❖ Inkáb haljunk, mint hogy gyalázattal éljnk. A’ki ok nélkl is ſértheti Királyát, Nem érdemllheti az Spártából faját (1772 Bessenyei György¹ C1076, 101) | Elnézvén itt ezeket a kőházakban s cserépfedél alatt lakó falusiakat, némely kérdések támadtak lelkemben, melyekre szeretném, ha azok, a kik ezt a fajt ismerik, jó lélekkel felelnének: Ez a könnyen élő nép [ti. a szász] mivel áll előbb mint az a nem könnyen élő másik? (1816–1824 Kazinczy Ferenc 8228111, 147) | Gelemér noha harczban ers fi, Még is nem Magyar : légyen hát hölgye kabar faj. Törvényünk sem ereszt jövevény nyoszolyába magyar lányt (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358008, 379) | Hisz a lengyel és orosz közötti halálos gyülölség csak néhány százados! A szláv külön fajak csak néha néha folytattak véres háborút egymás ellen; s a szerb és rácz mennyire szereti mai nap is egymást!? (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Nagy érdekkel tudakozta a tábornok hazai állapotaink részleteit, a kitűnő egyéniségek a külön pártok, a külön ajkú fajok terveit, kívánságait s kölcsönös viszonyait (1861 Pulszky Ferenc 8381005, 389) | A kegyencnő andalúziai faj volt, heves vérű és követelő (1892 Jókai Mór CD18) | Priestley angol író s faját meg nem tagadja. A kimért közöny mögött melegség él (1931 Rosti Magdolna CD10) | a románság szerencsés történelmi szériában van, a nép lírája már derűlátó, egységes a román lélek és bízik a latin faj szerencsecsillagában! (1941 Molter Károly CD10).

2f. (kissé rég) ’azonos tulajdonság, sajátosság alapján másoktól elkülönülő személyek alkotta csoport, es. azt képviselő személy’ ❖ Hah! futás vezére, a’ támadásban rettegő, – te gyáva faj! (1819 Vörösmarty Mihály 8524390, 78) | Rettenetes faj ez a könyvgyártók faja (1825 Szemere Pál 8439049, 222) | Oh asszonyok! asszonyok! (nagy karos székbe veti magát) Ördögtől pokoltól származott faj! (1846 Obernyik Károly 8339002, 13) | Róma köznépe azonfelül takarékos faj volt; nemcsak kiskereskedéssel, hanem uzsorakölcsönökkel is szerzett pénzt (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | Az íróknak az a csoportja, mely a Pilvaxban és a Csigában vagy a Komlóban megfordult […], ez egy más faj volt, tisztességes, törekvő fiatalság, mely elvégezte iskoláit, diplomát szerzett, de ellenállhatatlanul vonzódott az irodalomhoz (1905–1906 Mikszáth Kálmán CD04) | A fáradt, modern fajhoz tartozol (1929 Babits Mihály CD01).

3. (kissé rég) ’leszármazási, (vér)rokonsági alapon létrejött, rendsz. több generációt magában foglaló család, nemzetség (leszármazási vonala, ill. típusa)’ ❖ Nem volt utólsó a’ Bojóthi Faj Spanyol-hazámban, és paisunkon a’ taréjos egyjfejű Sast esmeré régtől sok ellenség (1819 Katona József 8226028, 255) | S ki mer igy szólni Róma legelőbbkelő nemeseivel? – ki nagy apjáig sem tudja fölvinni faját (1841 Teleki László² 8473001, 16) | [A Szilágyi család] régi magyar faj, mely[…] a mecsinczei Garázda családdal egy törzsből ered (1863 Nagy Iván CD31) | Én az anyám fajából való vagyok – mondta s hirtelen elpirult, magyarázva tette még hozzá: (azok ilyen hosszú létrák…) (1917 Móricz Zsigmond CD10) | támassz utódot fiam özvegyének méhében. Bhísma rendületlenül ragaszkodik fogadalmához, s így, ha nem teljesíted kívánságomat, magtalanul hal ki Kuru nemes faja. Mert Bhísmán kívül te vagy családunkban az egyetlen férfirokon (1960 Baktay Ervin ford. 9018002, 407).

3a. (családnévi jelzővel v. birtokszóként) (rég) ’vkinek v. vmely családnak, nemzetségnek a(z annak vérvonalát reprezentáló) leszármazottja’ ❖ Mi-kor’  [ti. az atya] gyermekét mérgébl lheti, A’ gyermek is él’tét meg-védelmezheti. Mindennek egyenl Anyja a’ terméſzet, Azért a’tól, a’ki hív fajára veſzett, El-veſzik Iſtenink Atya’ méltóságát (1772 Bessenyei György¹ C1076, 76) | Akkor Rózsám, Gyulafy-faj, Kesergvén a’ Mátkáért, Vígasztallyon e’ gondolat: Szép halni a’ Hazáért! (1807 Kisfaludy Sándor 8243046, 80) | Isten hozzád, ifju hősfi! Nagyra indult sarjadék, Kit nemzettem a’ hazának, Gondsúlyok közt ápolék: Bajnoknemzetség’ faja, Szép remények bimbaja! (1835 Bajza József 8021009, 89) | Ma szerencsénk csillaga tűnt fel, Nőd grófi leány, szüle hercegi fajt (1858 Arany János ford.–Goethe 8014096, 283) | Mi bajod? …Mit tudsz te másról? – Sokat! – ordított fel hirtelen, váratlan a férfi s előbb lépett egyet… Mindent! Hallod! Takács faj vagyok!… Látom az életed! Te boldogtalan asszony! (1909 Móricz Zsigmond CD10).

3b. (rég, ritk) ’〈állatoknál:〉 (egy ellésből, fialásból származó) utód(ok), ivadék(ok csoportja, összessége)’ ❖ [a keresztezésből származó bárányok] ſokkal haſonlóbbak léſznek a’ nemzö Koſokhoz, mint ſem az ellö Juhokhoz; és ezek elsö fajnak, neveztetnek. A’ melly Kos-bárányok az elsö faj között találtatnak, minekelötte az egybe-botsáttásra alkalmatoſok lennének vagy ki-herélteſſenek, vagy pediglen le-metſzetteſsenek (1774 Tapasztalásból merített oktatás ford. C4090, 53) | [a kuvaszoknak] Minden ök tagjai légyenek izmoſok: Komor tekéntetük; ſzörökben lomboſok. Szemeik ſzikrázók: borzos ſzeme-hajok, Mintha mind vólnának Oroſzlánynak fajok (1779 Miháltz István ford.–Vanie4re 7225006, 59).

4. (Fil) ’〈a logikai osztályozásban:〉 (az) általánosabb (nem) kategórián belül vmely szempont szerint elkülönülő szűkebb fogalom, kategória’ ❖ A’ Beſzédnek réſzei Fajokra (: Species :) vagy ſzármazáſokra nézve kétfélék; ugymint: Törſök ſzók, vagy Tke ſzók (: Primitiva :) mellyek más ſzótól eredetet nem véſznek, mint: nap, én, lát, hol, és, ért, bár, és Ágazatok, vagy Folyamatok, mellyek más ſzóktól véſznek eredetet, mint: nappali, enyém, látható, holott ’sa’ t. (1790 Főldi János C1759, 83) | Minden Természeti Test [ti. növény, állat, ásvány] eggy magános dólgot (Individuumot) tészen. A’ minden természeti tulajdonságokban és részekben hasonló Eggyes dólgokból Faj lészen (Species) (1799 Főldi János 7112014, 7) | Nem és faj. A nem valami általánosabb fogalom, melyben egyes különös (kisebb) fogalmak rejlenek. Ezeket fajoknak nevezzük (1897 Riedl Frigyes 8393010, 34) | Azon vitáztak, hogy léteznek-e a valóságban az általános fogalmak, különösképpen a fajták, fajok, alfajok, lényeges tulajdonságok és lényegtelen tulajdonságok (accidentia). A szélsőséges realisták szerint az universalia, az általános fogalmak reálisan, objektíve léteznek, s megelőzik az egyes dolgok létezését (1978 Kulcsár Zsuzsanna 1087001, 123) | Boëthius azt írja, hogy a nem és a faj, a genus és species az individuumban, az egyesben vannak, gondolatilag azonban önállóan is megragadhatók: az általános nem pusztán szubjektív, az általános fogalmaknak megfelel valami az objektív világban (1981 Lendvai L. Ferenc 1092002, 77).

4a. (rendsz. birtokszóként) ’közös egységbe tartozó dolgoknak, jelenségeknek vmely szempont szerint elkülönülő csoportja, osztálya, ill. egyedi megjelenési formája, változata’ ❖ [a kínaiak] isznak bort is, melly riskásából készül ugyan: de nem azon fajából a’ kásának, mellyet enni szoktunk (1817 Hasznos Mulatságok C0175, 115) | egy irtóztató valami, melyet chapeau à la Bolivarnak neveztek, s mely igen célszerű faja volt a kalapoknak, oly széles karimája levén, hogy az eső nem érhette az embert (1853 Jókai Mór 8209013, 40) | a nyomoruságok és csapások százféle fajától gyötört nép (1909 Czeglédy Sándor ford.–Calvin CD1211) | Az összetett mondat szerkesztésének gyakorlására külön-külön adunk: a) megfelelő tárgyú fogalmazásokat mellérendelések, majd b) az alárendelések különböző fajaival (1953 Márki János–Koncz Endre 1101001, 48) | A község vagy város részére végzett közmunka fajait szinte lehetetlen lenne felsorolni, ezért csak példaképpen utalunk az árvíz-, a tűzvédelemre, a közös határvédelemre és felújításra, a forrástisztításra, az útcsinálásra (1981 Tárkány Szücs Ernő 1153008, 621).

4b. (rég, Irodt) ’műfaj mint irodalomtudományi fogalom’ ❖ [hiba] azt állítani, hogy a görögöknek nem volt egyéb lirikumok az ódán kívül. Az óda nem vala bizonyos fajhoz kötött név; de az, ami Berzsenyinek szavaiból kitetszik, hogy a régieknek csak egynemű lirikumok volt, ez valóban nem nagy régiség-tudomány (1826 Kölcsey Ferenc összes művei 8253045, 582) | [A költészetben] a dalmű bír egymástól tetemesen különböző legtöbb fajt. Ilyenek: az egyetlen distichonból állható epigramm, a prolog, az eccloga, az idyll és többek (1860 Szemere Pál 8439015, 110) | a népszínmű nem egy határozott faj neve, mint a tragédia vagy komédia, hanem több válfajé, amelyeket más nemzetek más névvel neveznek (1873 Gyulai Pál 8173012, 529) | A mesétől, e másik szintén ősi epikai fajtól abban különbözik az eposz, hogy a mesének nincs történeti magva, sőt szintere sem, hisz a mese tárgya csak „hol volt, hol nem volt” (1894 PallasLex. CD02) | A levél mint irodalmi forma Mikes előtt ismeretlen volt a magyar irodalomban. Ő a franciáktól tanúlhatta, a hol a levélírás régi irodalmilag művelt faj volt s a Sévigné asszony és többek levelei (kéziratban) közkézen forogtak (1896 Négyesy László CD44) | Az úgynevezett nem tiszta fajok: a melodráma, a bohózat, a fensőbb vígjáték, mely „csak a lélek mosolyát kelti fel” (1908 Hatvany Lajos CD10).

4c. (Ásv is) ’ásványfaj’ ❖ [Nagykőrös közelében] kőszénnek s az ásványok egyéb nemesebb fajának is soha semmi nyoma nem találtatott; de téglának s cserép-zsindelynek alkalmas földdel bir (1847 Hetilap CD61) | a leíró részben a tanár előadása folyamatában bővebben csakis a kiválóbb fajokat tárgyalhatja, s a vagy 900 ásványfajnak legnagyobb része nem is említtetik (1875 Szabó József⁴ CD30) | A bányászatot Rézbányán a kincstár szakszerűen folytatja. Számos ásvány fordúl itt elő s több, egyedűl a Biharban [ti. a Bihar-hegységben] található faj (szájbélyit, biharit) (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Mivel azonban a fizikai kristálytani tulajdonságok és a kémiai összetétel egymástól nem elválaszthatatlanok, ezért a faj megállapításánál mindkettőnek külön döntő szerepe van (1913 RévaiNagyLex. C5703, 146) | Krenner József, minden idők legnagyobb magyar mineralógusa pályája csúcsán, Semsey Andor a nagy mecénás segédletével világhírre emelte a Magyar Nemzeti Múzeum ásványgyűjteményét; Erdély és a Felvidék, valamint Bánság bányáiból áradtak a kőzetminták, melyekből újabb és újabb, addig ismeretlen ásványokat írtak le. Maga Krenner 11 új taggal gyarapította a magyarok által felfedezett és leírt fajok sorát (1995 Természet Világa CD50).

Ö: gyümölcs~, kígyó~, kutya~, vers~; a -faj címszó alatt: baktérium~, bogár~, búza~, fecske~, fenyő~, gabona~, galamb~, gomba~, gyapjú~, hal~, hüllő~, juh~, kő~, költemény~, légy~, lepke~, macska~, madár~, majom~, márvány~, mondat~, nyelv~, pénz~, rák~, rigó~, rovar~, rózsa~, sás~, sor~, szarvasmarha~, szőlő~, tyúk~, virág~.

ÖU: alma~, bab~, barack~, birka~, bor~, burgonya~, cseléd~, csiga~, dinnye~, féreg~, káposzta~, körte~, róka~, sáska~, selyem~, szarvas~, szén~, szilva~, tölgy~.

ÖE: ~azonos, ~borjú, ~csibe, ~dohány, ~élesztő, ~fa, ~germán, ~mag, ~tengeri, ~virág, ~vizsla.

Sz: fajos.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.