farkasalma fn 6A 

1. (Növ is) ’a hideg égöv kivételével az egész földön elterjedt lágy szárú (kúszó)növény, ill. cserje, amelynek egyszerű, váltakozó állású, szív alakú levelei és a levelek hónaljában egyesével v. többesével nyíló virágai vannak, kül. a Magyarországon is őshonos ún. közönséges farkasalma fajba (Aristolochia clematitis) tartozó, kúszó tövű, el nem ágazó szárú, kb. egyméteresre megnövő, mérgező évelő növény, amelyből azonban speciális eljárásokkal gyógyászati hatóanyagokat vonnak ki’ ❖ Sebekre, mellyek ütés ’s vágás által eſtek, a’ köz nép-is tudja, mitsoda haſznos a’ Farkas-alma leveleit réá rakni, akár zölden, akár elsöben borban meg-fözvén ezeket (1775 Csapó József 7062001, 87) | bibeoszlop, a kosborfélék […] meg a farkasalma virágában az a husos testecske, mely a himfej meg a bibeszál összenövéséből keletkezik (1894 PallasLex. CD02) | A hernyó [ti. a védett farkasalmalepke hernyója] tápnövényei a farkasalma és az iszalag (2000 Természet Világa CD50) | A farkasalma és a kontyvirág légymegporzású növények. Úgy poroztatják be magukat, hogy a növények csapdába ejtik a legyeket, és csak a beporzás után engedik el őket (2003 Természet Világa CD50).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az e növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Aristolochia rotunda. Hung. Kerek Farkas-alma (1780 Benkő József C0290, 421) | Farkasalma ([…] Aristolochia Tourn.) (1894 PallasLex. CD02) | Farkasalma (növ.), Aristolochia a róla nevezett család nemzetsége, melybe dudvanemű vagy kúszó, fás szárú növények tartoznak (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 272) | Arostolochia clematitis (közönséges farkasalma) (2002 Természet Világa CD50).

1b. (egysz-ban) (Növ) ’〈e nemzetség egyik faja, az ún. közönséges farkasalma (Aristolochia clematitis) elnevezéseként〉’ ❖ Aristolochia clematicis. Hung. Farkas-alma (1780 Benkő József C0290, 422) | farkasalma […] A. [= Aristolochia] clematitis (közönséges farkasalma) (1998 Növényneveink C6120, 84).

1c. (tbsz-ban) (Növ) ’〈az e növények fajait magában foglaló rend nevezéktani elnevezéseként〉’ ❖ A kétszikűek rendszertani felosztása 1. alosztály: Magnoliidae (8 rend, 39 család, kb. 12000 faj) […] 4. farkasalmák (Aristolochiales) 1 család, 600 faj (2000 MagyarNagyLex. C5823, 849).

1d. (kissé rég) ’e növény (vmely része) levágva (mint vmely főzet alapanyaga)’ ❖ A’ meleg fenének kezdetén dítsérik némellyek az ér-vágást, azután az üröm-fnek, farkas-almának, izsópnak, roſzmarintnak, és zsállyanák [!] ftt levével való párolását (1804 Tolnay Sándor 7351008, 117) | Nono! – fenyegetőzék Cipra, lángvörösre gyulladt arccal. – Csak sokat tréfálózzanak velem! Kezemben az életük. Egyszer farkasalmát főzök az étel közé, s mindnyájukat megmérgezem magammal együtt (1865 Jókai Mór CD18) | Mind e gonoszoktól úgy óvja meg az ember a drága kincset [ti. az újszülöttet], hogy, ha ránéz, egyet köp, „fügét” csinál ujjaival a zsebében, […] farkasalmát akaszt a nyakába (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | gyümölcsöd legyen fanyar, mint a vadkökény, vagy legyen keserű, mint a farkasalma, Csask bőven termő bamba diófája ne legyél senkinek (1939 Veres Péter C4411, 182) | Mikor elfüstölögtek Péter villámai, […] bodza és farkasalma, bürök illata szállt (1974 Kormos István 2049008, 10).

2. (rég) ’〈hasonló tulajdonságokkal rendelkező, ill. hasonló célokra haszn. más növény népi elnevezéseként〉’ ❖ A kígyót öl Farkas-alma, vagy a Diptamnus leve-is, olly hathatósnak tartatik, hogy ha azoknak levek a mérges kígyóra tseppennek, a kígyó egéſzſzen el-lankad (1782 Magyar Hírmondó 7444030, 512) | Kell venni 6 köntinget (Quentchen) kígyós farkas-almából (Asclepias vincetoxicum, Schlangenwurzel) (1835 Hasznos Mulatságok C8343, 325) | Rutén szamárkenyér. Echinops ruthenicus MB. – (Farkasalma, forgács birka, labdaborz, labdatövis […]) (1902 Wagner János CD35).

ÖE: ~lepke, ~levél.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. farkas-; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.