alakzat fn 3A2

1. ’vmely dolognak, tárgynak, természeti alakulatnak stb. (körvonalaiban megmutatkozó) alakja, megjelenési formája, (jellegzetes) képe’ ❖ idegen s olykor tulajdon önségével ellenkező alakzatokat, bélyegeket [nyom rá] (1831 Wesselényi Miklós C4549, 127) | a tusnádi szoros alakzatra páratlanul szép hegyei (1869 Orbán Balázs 8340006, 2) | bal felől vörös cseréppel födött kerek torony szögellett ki, csak azért, hogy a háznak még se legyen valami megszokott mindennapi alakzata (1888 Pálffy Albert C3393, 4) | [az olasz papok] ismerték a kerti tulipánt – s a nép elfogadta a nevet, a melyhez kötött alakzattal és színnel, lelke ősi soron telve volt (1914 Herman Ottó 8183006, 13) | gomba alakzat (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. (vmely folyamatban létrejövő) alakulat, képződmény’ ❖ jövőd’ kétes alakzatai fekszik körül lelkedet (1844 Jósika Miklós C2432, 57) | az emberi természet minden teremtményei s alakzatai (1856 Salamon Ferenc 8402017, 79) | Az arany kristályai […] a kristályok különös összenövéséből keletkező vonalszerü, faalaku, moh- v. tollszerü alakzatokat képeznek (1893 PallasLex. CD02) | a lélek dolgai látható alakzatok-e? (1948 Füst Milán 9161049, 120) | Tündérmeséink, novellameséink és trufáink egy része reneszánsz alakzat (1980 NéprajziLex. CD47).

2a. ’vmely felszíni képződmény, alakulat, térszínforma’ ❖ [A Holdon] jól ismert alakzat a Nagy Fal, amely […] 100 km hosszú, kb. 300 m szintkülönbségű, teraszszerű képződmény formájában megdermedt lávából áll (1989 Marik Miklós 1100002, 243) | A Boreszku-felszín peremeit jégformálta alakzatok csipkézik (1997 Magyarország földje CD05).

2b. (kissé rég, irod) ’személy, ill. ennek termete, alakja’ ❖ finom öltözetök tagjaiknak szép alakzatát még emelni látszatott (1837 Jósika Miklós C2373, 9) | a mezőn egy alakzat körrajzai válnak ki, s a képzelet kiegészíti magának az alakot, egy álmodó csikóst a gyöpön heverészve (1855 Vas Gereben C4375, 409) | sok ólom megolvadt, […] de bizony egyikből se bonyolódott ki a Gregorics Pál alakzata (1895 Mikszáth Kálmán C3154, 58) | Emberi arczok, alakok, alakzatok […] révednek körülem (1921 Tersánszky Józsi Jenő 9706001, 101).

2c. (Műv) ’〈műalkotásként:〉 embert, állatot stb. ábrázoló figura’ ❖ E’ munkát igen díszesítené még, ha a’ tetejére középben egy talapra valamelly alakzat, vagy óra helyeztetnék (1838 Hétilapok 8636001, 45) | a lovasok … kivonultak a szabadba, oly szorosan érintkező csoportot képezvén, mint valami szobormű alakzatai (1882 Kazár Emil C2511, 98) | a vastag vörösmárvány burkolás csodálatos szép, faragott díszei, az ismert mitológiai ábrázolásokkal: delfinekkel, hidrákkal, medúzákkal, sárkányokkal; különféle emberi és állati alakzatokkal (1965 Jankovich Ferenc 9275030, 233).

2d. ’vmilyen (társadalmi, politikai) szervezet, ill. ennek összetétele’ ❖ hacsak Bécs és a főhadi tanács alakzata változott volna, […] s ha az előbbi személyzet megmarad (1858 e. Mészáros Lázár 8307001, 131) | az alapon itélhető meg, hogy mennyiben készek [a tömegek] szervezkedni, s törvényes alakzatok közt küzdeni igényeik mellett (1890 Pulszky Ágost 8380005, 35) | az állam, különösen a mienk, elsősorban gazdasági és politikai alakzat (1989 Csoóri Sándor 9090055, 149).

3. (Kat)(harci) csapatok közös és egységes tevékenységre való elhelyezkedése, felvonulási rendje’ ❖ az előkészítő, nyitott alakzatban való tűzharcról megfeledkeztek (1895 Bárczay Oszkár C0793, 353) | a phalanx nemcsak a szükség szerint hanem öntudatosan rendeztetett mint a harczi fölállítás typikus alakzata (1904 ÓkoriLex. CD28) | Katonák ék alakzatba állnak (1974 Dobozy Imre 9110001, 55) | [a] kézi lőfegyverek és tüzérségi lövegek fokozatosan „kiütötték” nyergükből a lovagokat, „szétzilálták” a négyszögekből, oszlopokból álló zárt harci alakzatokat (1997 Lengyel Ferenc CD17).

3a. (Sp is) ’〈csapat(játék)ban:〉 a sportolók (vmely részének) felállási, elhelyezkedési rendje, ill. az így elhelyezkedő személyek csoportja’ ❖ Egyre magasabbról ugrálnak le a porondra, s közben látványos alakzatokba rendeződnek (1995 Magyar Hírlap CD09) | a törökök nem erőltették a támadást, inkább kiengedték térfeléről a magyar csapatot, hogy aztán – gyorsabbak lévén – kontraakciókkal lefussák a hézagosabbá vált hátsó alakzatainkat (1995 Magyar Hírlap CD09) | A hátsó alakzatokban nincs kérdés: Babos – Lőrincz – Kuttor, Szekeres… A két csatár Kenesei és Orosz lesz. A középpályán biztos Farkasházy, Molnár és Zsivótzky helye (1997 Magyar Hírlap CD09).

4. (Mat) ’síkbeli v. térbeli pontokból álló halmaz; idom’ ❖ [a kör a] legegyszerűbb alakzat a görbe határvonalú idomok rendjében (1867 Greguss Gyula C1918, 118) | Engem a szabályok, a geometriai formák vonzottak s nem az alakzatok zűrzavara (1948 Füst Milán 9161049, 108) | A fizika hozzásegít ahhoz is, hogy a kevésbbé ismert geometriai alakzatokat, a kupszeleteket a növendékek ne úgy képzeljék, mint olyant, amit a geometria talált ki (1953 Márki János–Koncz Endre 1101002, 63) | 1872-ben Kőnig Gyula egy eljárást közölt arról, hogy miként lehetne a konstans (pozitív vagy negatív görbületű terek sík-, illetve térbeli alakzatait az euklideszi térben szemléltetni (1983 Szénássy Barna CD30).

4a. ’több tárgy, dolog v. élőlény térbeli elrendeződése, formája’ ❖ a 32 kártyát […] szinükre fektetve helyezzük el az asztalon a következő alakzatban (1888 Porzsolt Kálmán C3429, 18) | figyelték az üstökösöket, ha voltak, és a csillagoknak alakzatait, helyhezetét, képét, szembenállásait és együttállásait (1954 Benedek Marcell ford.–Rabelais 9042010, 32) | A nézőket megkérjük, hogy rakjanak ki tetszés szerinti sorrendben tíz dominót az asztalra, téglalap alakzatban (1980 Rodolfo 1055004, 14) | A társaság hangszínek szerint sorakozva négyzetes alakzatot vett fel (1985 Békés Pál 1014003, 64) | A váll-, derék- vagy övfogással járt táncok nagyobb részét nyitott láncban, félkör vagy vonal alakzatban, néhányat pedig zárt körben (kerekes, csúfos) táncolják (1990 Magyar néprajz CD47).

5. (Irodt) ’a stílus élénkítésének, fordulatossá tételének a szokásostól eltérő (nyelvi) eszköze’ ❖ Illyen szókötési alakzat négy van (1835 Vajda Péter C4667, 150) | költői alakzatokba (1874 Szász Károly² C3842, 36) | az ú. n. alakzatokat szó- és gondolatalakzatokra osztják fel (1895 Négyesy László 8329001, 202) | A retorikai alakzatokból (pl. chiazmus) Zrínyi lelkesedése beszél (1957 Zolnai Béla 9801001, 197) | A szereplők rövid, alakzatokkal ékített beszédmódja, ha áttételesen is, hozzájárul jellemképük kirajzolásához (1982 Fehér Erzsébet 2028008, 295).

6. (rég, Tánc) ’táncfigura, ill. tánclépés’ ❖ A’ „Társalgó” öt alakzatból áll (1845 Életképek C0103, 699) | [Bandi] oldalt, egy bocsánatkérő kis csúsztatott lépéssel, mintha a francia-négyes egy alakzatát lejtené, Bálint felé jelezte, hogy ő is kimegy (1943 Füsi József 9160001, 86).

6a. (rég) ’mesterkélt, színpadias mozdulat, póz’ ❖ példát szolgáltatott, miként kell ügyes játék és alakzat által bármi hitvány szerep iránt is figyelmet gerjeszteni (1847 Pesti Divatlap C5840, 154) | Távozzék ön! rebegé a delnő, visszautasítva vőlegénye segítő karját, s festői alakzatban rogyott le a szőnyegre (1856 Jókai Mór C2247, 374).

7. (Fil) ’a szillogizmus ún. középső, vagyis a két kiinduló állításban, premisszában közös terminusának a premisszákon belüli helyzete, mondatrészi szerepe’ ❖ A buddhista logikában csak kétféle szillogisztikus alakzatot különböztetnek meg (1990 Fehér Judit 2029014, 469) | Arisztotelész a kategorikus szillogizmusokat a középfogalom elhelyezkedésének megfelelően négyféle alakzatba rendezte (1990 Fehér Judit 2029014, 469).

8. (Jog) ’alakiság’ ❖ a rögtönbiróság a büntetőper alakzataihoz […] nincsen kötve (1892 Heltai Jenő C2059, 108) | Az eljárás arra irányult, hogy a legény megszerezze a házasságkötéshez a leány vagy a részéről illetékesek hozzájárulását, biztosítsa különösen a vagyoni feltételeket, és mindez a társadalom színe előtt, a hagyományos alakzatok felhasználásával, valamennyi érdek egyeztetésével történjék (1981 Tárkány Szücs Ernő 1153002, 320).

ÖU: szó~.

Sz: alakzatú.

Vö. ÉrtSz.; TESz. alak; ÉKsz.

alakzat főnév 3A2
1.
vmely dolognak, tárgynak, természeti alakulatnak stb. (körvonalaiban megmutatkozó) alakja, megjelenési formája, (jellegzetes) képe
idegen s olykor tulajdon önségével ellenkező alakzatokat, bélyegeket [nyom rá]
(1831 Wesselényi Miklós)
a tusnádi szoros alakzatra páratlanul szép hegyei
(1869 Orbán Balázs)
bal felől vörös cseréppel födött kerek torony szögellett ki, csak azért, hogy a háznak még se legyen valami megszokott mindennapi alakzata
(1888 Pálffy Albert)
[az olasz papok] ismerték a kerti tulipánt – s a nép elfogadta a nevet, a melyhez kötött alakzattal és színnel, lelke ősi soron telve volt
(1914 Herman Ottó)
gomba alakzat
(1997 Magyar Hírlap)
2.
(vmely folyamatban létrejövő) alakulat, képződmény
jövőd’ kétes alakzatai fekszik körül lelkedet
(1844 Jósika Miklós)
az emberi természet minden teremtményei s alakzatai
(1856 Salamon Ferenc)
Az arany kristályai […] a kristályok különös összenövéséből keletkező vonalszerü, faalaku, moh- v.vagy tollszerü alakzatokat képeznek
(1893 PallasLex.)
a lélek dolgai látható alakzatok-e?
(1948 Füst Milán)
Tündérmeséink, novellameséink és trufáink egy része reneszánsz alakzat
(1980 NéprajziLex.)
2a.
vmely felszíni képződmény, alakulat, térszínforma
[A Holdon] jól ismert alakzat a Nagy Fal, amely […] 100 kmkilométer hosszú, kb.körülbelül 300 mméter szintkülönbségű, teraszszerű képződmény formájában megdermedt lávából áll
(1989 Marik Miklós)
A Boreszku-felszín peremeit jégformálta alakzatok csipkézik
(1997 Magyarország földje)
2b. (kissé rég, irod)
személy, ill. ennek termete, alakja
finom öltözetök tagjaiknak szép alakzatát még emelni látszatott
(1837 Jósika Miklós)
a mezőn egy alakzat körrajzai válnak ki, s a képzelet kiegészíti magának az alakot, egy álmodó csikóst a gyöpön heverészve
(1855 Vas Gereben)
sok ólom megolvadt, […] de bizony egyikből se bonyolódott ki a Gregorics Pál alakzata
(1895 Mikszáth Kálmán)
Emberi arczok, alakok, alakzatok […] révednek körülem
(1921 Tersánszky Józsi Jenő)
2c. (Műv)
〈műalkotásként:〉 embert, állatot stb. ábrázoló figura
E’ munkát igen díszesítené még, ha a’ tetejére középben egy talapra valamelly alakzat, vagy óra helyeztetnék
(1838 Hétilapok)
a lovasok … kivonultak a szabadba, oly szorosan érintkező csoportot képezvén, mint valami szobormű alakzatai
(1882 Kazár Emil)
a vastag vörösmárvány burkolás csodálatos szép, faragott díszei, az ismert mitológiai ábrázolásokkal: delfinekkel, hidrákkal, medúzákkal, sárkányokkal; különféle emberi és állati alakzatokkal
(1965 Jankovich Ferenc)
2d.
vmilyen (társadalmi, politikai) szervezet, ill. ennek összetétele
hacsak Bécs és a főhadi tanács alakzata változott volna, […] s ha az előbbi személyzet megmarad
(1858 e. Mészáros Lázár)
az alapon itélhető meg, hogy mennyiben készek [a tömegek] szervezkedni, s törvényes alakzatok közt küzdeni igényeik mellett
(1890 Pulszky Ágost)
az állam, különösen a mienk, elsősorban gazdasági és politikai alakzat
(1989 Csoóri Sándor)
3. (Kat)
(harci) csapatok közös és egységes tevékenységre való elhelyezkedése, felvonulási rendje
az előkészítő, nyitott alakzatban való tűzharcról megfeledkeztek
(1895 Bárczay Oszkár)
a phalanx nemcsak a szükség szerint hanem öntudatosan rendeztetett mint a harczi fölállítás typikus alakzata
(1904 ÓkoriLex.)
Katonák ék alakzatba állnak
(1974 Dobozy Imre)
[a] kézi lőfegyverek és tüzérségi lövegek fokozatosan „kiütötték” nyergükből a lovagokat, „szétzilálták” a négyszögekből, oszlopokból álló zárt harci alakzatokat
(1997 Lengyel Ferenc)
3a. (Sp is)
〈csapat(játék)ban:〉 a sportolók (vmely részének) felállási, elhelyezkedési rendje, ill. az így elhelyezkedő személyek csoportja
Egyre magasabbról ugrálnak le a porondra, s közben látványos alakzatokba rendeződnek
(1995 Magyar Hírlap)
a törökök nem erőltették a támadást, inkább kiengedték térfeléről a magyar csapatot, hogy aztán – gyorsabbak lévén – kontraakciókkal lefussák a hézagosabbá vált hátsó alakzatainkat
(1995 Magyar Hírlap)
A hátsó alakzatokban nincs kérdés: Babos – Lőrincz – Kuttor, Szekeres… A két csatár Kenesei és Orosz lesz. A középpályán biztos Farkasházy, Molnár és Zsivótzky helye
(1997 Magyar Hírlap)
4. (Mat)
síkbeli v. térbeli pontokból álló halmaz; idom
[a kör a] legegyszerűbb alakzat a görbe határvonalú idomok rendjében
(1867 Greguss Gyula)
Engem a szabályok, a geometriai formák vonzottak s nem az alakzatok zűrzavara
(1948 Füst Milán)
A fizika hozzásegít ahhoz is, hogy a kevésbbé ismert geometriai alakzatokat, a kupszeleteket a növendékek ne úgy képzeljék, mint olyant, amit a geometria talált ki
(1953 Márki János–Koncz Endre)
1872-ben Kőnig Gyula egy eljárást közölt arról, hogy miként lehetne a konstans (pozitív vagy negatív görbületű terek sík-, illetve térbeli alakzatait az euklideszi térben szemléltetni
(1983 Szénássy Barna)
4a.
több tárgy, dolog v. élőlény térbeli elrendeződése, formája
a 32 kártyát […] szinükre fektetve helyezzük el az asztalon a következő alakzatban
(1888 Porzsolt Kálmán)
figyelték az üstökösöket, ha voltak, és a csillagoknak alakzatait, helyhezetét, képét, szembenállásait és együttállásait
(1954 Benedek Marcell ford.Rabelais)
A nézőket megkérjük, hogy rakjanak ki tetszés szerinti sorrendben tíz dominót az asztalra, téglalap alakzatban
(1980 Rodolfo)
A társaság hangszínek szerint sorakozva négyzetes alakzatot vett fel
(1985 Békés Pál)
A váll-, derék- vagy övfogással járt táncok nagyobb részét nyitott láncban, félkör vagy vonal alakzatban, néhányat pedig zárt körben (kerekes, csúfos) táncolják
(1990 Magyar néprajz)
5. (Irodt)
a stílus élénkítésének, fordulatossá tételének a szokásostól eltérő (nyelvi) eszköze
Illyen szókötési alakzat négy van
(1835 Vajda Péter)
költői alakzatokba
(1874 Szász Károly²)
az ú. n.úgynevezett alakzatokat szó- és gondolatalakzatokra osztják fel
(1895 Négyesy László)
A retorikai alakzatokból (pl.például chiazmus) Zrínyi lelkesedése beszél
(1957 Zolnai Béla)
A szereplők rövid, alakzatokkal ékített beszédmódja, ha áttételesen is, hozzájárul jellemképük kirajzolásához
(1982 Fehér Erzsébet)
6. (rég, Tánc)
táncfigura, ill. tánclépés
A’ „Társalgó” öt alakzatból áll
(1845 Életképek)
[Bandi] oldalt, egy bocsánatkérő kis csúsztatott lépéssel, mintha a francia-négyes egy alakzatát lejtené, Bálint felé jelezte, hogy ő is kimegy
(1943 Füsi József)
6a. (rég)
mesterkélt, színpadias mozdulat, póz
példát szolgáltatott, miként kell ügyes játék és alakzat által bármi hitvány szerep iránt is figyelmet gerjeszteni
(1847 Pesti Divatlap)
Távozzék ön! rebegé a delnő, visszautasítva vőlegénye segítő karját, s festői alakzatban rogyott le a szőnyegre
(1856 Jókai Mór)
7. (Fil)
a szillogizmus ún. középső, vagyis a két kiinduló állításban, premisszában közös terminusának a premisszákon belüli helyzete, mondatrészi szerepe
A buddhista logikában csak kétféle szillogisztikus alakzatot különböztetnek meg
(1990 Fehér Judit)
Arisztotelész a kategorikus szillogizmusokat a középfogalom elhelyezkedésének megfelelően négyféle alakzatba rendezte
(1990 Fehér Judit)
8. (Jog)
a rögtönbiróság a büntetőper alakzataihoz […] nincsen kötve
(1892 Heltai Jenő)
Az eljárás arra irányult, hogy a legény megszerezze a házasságkötéshez a leány vagy a részéről illetékesek hozzájárulását, biztosítsa különösen a vagyoni feltételeket, és mindez a társadalom színe előtt, a hagyományos alakzatok felhasználásával, valamennyi érdek egyeztetésével történjék
(1981 Tárkány Szücs Ernő)
ÖU: szóalakzat
Sz: alakzatú
Vö. ÉrtSz.; TESz. alak; ÉKsz.

Beállítások