alsó mn és fn 

I. mn 17A7

1. (csak alap- és középfokban, egysz-ú fn jelzőjeként) ’〈függőleges tagolódásban:〉 két (szélső v. szélsőnek tekintett) dolog, rész, csoport közül egymáshoz v. vmely (képzeletbeli) középponthoz viszonyítva a lejjebb levő’ ❖ [a deszkára száradni kitett gyapjú] gyakorta meg- fordittaſsék, mert külömben, igen ſokáig és nem egyéránt ſzáradna-meg, ’s annak a’ vizes alsó réſze pedig, mindenféle fekete, vagy sárga motskokat nyerne (1774 Tapasztalásból merétett oktatás 7462002, 101) | kiáltás hallatik a’ hajónak alsóbb réſzérl. Lyuk esett a’ hajón, és már a’ víz benne négy láb magasságnyira van (1787 Gelei József ford.–Campe 7117003, 17) | meg vette az alsó Várat szerentsésen, a’ fels pedig kapitulált (1790 Péczeli József ford.–Voltaire C3451, 301) | [a gyapjaslepke] petéit nyárban a levél alsó lapjára rakja (1845 Hanák János 8180002, 60) | A jelentkező főbántalmakat alsó és felső végtagokra alkalmazott mustáros kovászok […] által lehet elvezetni vagy megszüntetni (1861 Lengyel Dániel 8270002, 82) | ha a magház felett helyezkedik el a csésze, a párta és a porzók, akkor a magház alsó állású, a virág pedig felül álló (felső állású, epigyn) (1902 Wagner János CD35) | [a cápa] oldalára feküdt, hogy alsó állású szájával a zsíros falathoz hozzáférhessen (1933 Az állatok világa ford. CD46) | mint az északi erdőkben általában, a rönk alsó vége sokkal vastagabb, mint a felső (1962 Lengyel József 9395004, 256) | [az átszámolás után a kártyacsomagban] a fölső nyolc lap ugyanaz lesz, mint az alsó nyolc, csak fordított sorrendben (1980 Rodolfo 1055019, 33) | Baggio a büntetőt a jobb alsó sarokba lövi (1998 Magyar Hírlap CD09) • alsó comb ’madár, baromfi húsos lábszára (mint emberi táplálék)’ ❖ [A madarak lába] négy szakaszból áll, ezek: a felső és alsó comb, a csüd és ujjak (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [Töltött pulykacomb készítésekor] az alsó combot nem csontozzuk ki, az megmarad „nyélnek” (1999 Lakáskultúra CD39) • alsó világ (rég) a) ’〈mitikus gondolkodásban:〉 a holtaknak a föld mélyébe képzelt túlvilági birodalma; alvilág’ ❖ Plútó … Proserpinát … leviszi az Alsóvilágra (1794 Uránia C0420, 103) b) ’〈bizonyos vallásos meggyőződés szerint:〉 az a túlvilági hely, ahova haláluk után az örök szenvedésre ítéltek jutnak; pokol’ ❖ Az ördögök lakhelye – mesékben, hiedelmekben egyaránt – a pokol, az alsó világ, ahová – akárcsak a mennyországba – élő ember nem teheti a lábát (1988 Magyar néprajz CD47) c) ’〈a népi hiedelemvilágban:〉 az emberek lakta világ alatti képzeletbeli hely’ ❖ [A fiú] meg fogja a fát ketté hasitya s le ereszti az edjiket, azon le tsuszot az alsó Világra (1790 Ethnographia 7450001, 292) | A mitikus hősöknek és a sámánoknak a mesékben tovább élő utódaiként a mesehősök is el tudnak jutni a felső vagy az alsó világba (1988 Magyar néprajz CD47).

1a. (csak alapfokban, egysz-ú fn-vel) ’〈vízszintes tagolódásban:〉 két (szélső) dolog közül vmely kitüntetett szerepű ponthoz, helyhez viszonyítva beljebb, távolabb levő’ ❖ Alsó végénn ült ő a hosszú táblának: de mivel szavábúl a házi gazdának, ezt gondolta lenni a prézes pócczának [ti. az elöljáró helyének], iszonyú gravitást [= komolyságot] adott orczájának (1804 Verseghy Ferenc CD01) | Az alsó udvarban elszórt gazdasági épületek emelkedtek (1867 Gyulai Pál 8173003, 119) | [Schmukkné] az alsó házban, ahová nem látnak az úri látogatók, diákoknak adott szállást havi négy forintokért (1897 Papp Dániel 8354006, 299) | [A Kisköz] szerényen a Fő utca alsó végéből nyílik, s a szőlő és szántók felé sűrűn ösvényekre szakad (1976 Dobos László 1034001, 95).

1b. (csak alap- és felsőfokban, rendsz. egysz-ú fn jelzőjeként) ’egymás alatt levő, ill. egymásra rétegződő dolgok halmazában a leginkább alul levő’ ❖ a’ Méh-kosárnak leg-alsó abrontsa (1782 Veszelszki Antal 7375005, 11) | Szerentsétlenségemre a’ leg-alsóbb Deſzka a’ Kotsim Lábpadlásán a’ régiségtl romlott vala, ’s […] el-törött (1795 Sándor István 7287061, 33) | [Dante a pokol leírásában] a két legalsó körről pontos, számszerű méreteket ad (1882 Szász Károly² 8426066, 316) | A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj (1936 József Attila CD01) | A katalán boltozatok több vékony téglarétegből állnak; az alsó réteget habarccsal rakott téglából készítik, így ez egyben zsaluzata is a fölső soroknak (1984 Moravánszky Ákos 1112004, 23) | nyugodtan odasétáltam egy ilyen sokfiókos valamihez, kihúztam a legalsó fiókját (1989 Fel a kezekkel! 1024022, 148).

1c. (közép- v. felsőfokban, rendsz. tbsz-ú fn jelzőjeként) ’〈a feljebb v. kijjebb levő(k)höz viszonyítva:〉 lejjebb v. beljebb, de nem a leglejjebb v. legbeljebb levő’ ❖ [a hópelyhek] leesés közben az alsóbb légrétegekben még nőnek (1855 Vasárnapi Újság CD56) | Szépen megterítettek a nagyszobában s előszedték az ezüstöt az almáriomból s a legféltettebb porcellánkészletet a kredenc alsóbb rekeszeiből (1937 Babits Mihály 9014129, 56) | a pénztár, mint Köves az előcsarnokban kifüggesztett tájékoztatóról értesült, az egyik alsóbb emeleten volt (1988 Kertész Imre² CD41) | A legalsó rétegektől eltekintve a belső-kárpáti flisben [= üledékes kőzetek ismétlődésével felépülő tengeri rétegsorban] ritkák a fosszíliák (1997 Magyarország földje CD05).

1d. ’alul történő, alul végzett’ ❖ A kardvívásnál volt egy veszedelmes alsó belső vágása (1874 Jókai Mór CD18) | [a rúdugrás során] jobb lábbal történő elugráskor a jobb kéz alul alsó fogással és hajlított karral, a bal kéz felül, szintén alsó fogással, de kinyujtott karral nyugszik a rúdon (1924 RévaiNagyLex. C5712, 428) | a közönség biztonsága érdekében, a pályát övező, kijáratokhoz vezető utakat alsó világítással látják el (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. (földrajzi nevek előtagjaként is) ’délebbre, ill. alacsonyabban fekvő’ ❖ Alsó Német Orſzágban […] és Olaſz Orſzágban az ellenséget Badeni Lajos, Marleburg, és Eugenius [megverte] (1773 Horányi Elek ford.–Nádasdy 7141005, 273) | Indiábann, Áſiának alſó tájékánn (1781 Magyar Hírmondó 7444021, 582) | a’ Budai Gyűlésről az orſzág alsó réſzeire, a’ Dráva és Száva vize felé kűldötte őtet [ti. Kinizsit] a’ Király (1802 e. Budai Ferenc 7060008, 470) | Tolna vármegyének legalsóbb részétől kezdve folyvást felfelé Veszprém vármegyéig (1843 Beszédes József 8055002, 36) | jön az egyik czirkáló huszárcsapat és jelenti, hogy Vácz alsó végén a Hétkápolnánál nagy mozgás észlelhető (1896–1898 Gracza György CD45) | Az alsó végen, ahol a patak kihajlott a tisztásra, beteg volt a Bogyó Károly házában (1930 Tamás Mihály CD10) | öt évvel ezelőtt öntötte el legutóbb Budapesten a Duna az alsó rakpartot (1991 Langmár Ferenc 2003022, 3) | néhány képviselő Alsó- és Felsőgöd szétválását szorgalmazza (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. (földrajzi nevek előtt, ill. azok előtagjaként is) ’a forrástól távolabbi 〈folyószakasz, ill. annak vidéke〉’ ❖ a Móza (Maas, Meuſe) vizének alsóbb mellyékei (1794 Magyar Hírmondó 7444112, 361) | [a Vaskapu] nevezet alatt azon számosb vízrohanásokat kell érteni, mellyek az alsó Dunának mintegy 14 mérföldnyi hosszában léteznek (1838 Széchenyi István CD1501) | [Dzsószer fáraó] székhelyét politikai okok miatt Felső-Egyiptomból Alsó-Egyiptomba, Memfiszbe helyezte át (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | [az Ördög-árok] mellékvízfolyása a János Kórháznál betorkolló legalsó szakaszán, a ma már kb. 2 km hosszban zárt szelvényű Diósárok (1998 Természet Világa CD50).

3a. (földrajzi nevek mellett) ’〈vmely helységben az egyazon vasútvonalon levő két megálló közül:〉 a kiinduló, központi állomástól számítva távolabbi 〈megálló〉’ ❖ Kőbánya alsó pályaudvar (1942 Bánlaky József CD16) | Érd-alsó és Tárnok között a vasúti átjáróban a jól működő fénysorompó tilos jelzése ellenére a vasúti sínekre hajtott egy Trabant személygépkocsi (1996 Magyar Hírlap CD09).

4. ’társadalmi, anyagi v. műveltségi tekintetben hátrányos helyzetű, sorsú 〈személy, csoport, réteg〉’ ❖ Leg alsó réſze Hazánkban az Orſzág’ Tagjainak a’ Jobbágyság, a’ Tselédek, és a’ paraſzti munkás Emberek (1791 Vályi András 7368008, 13) | az egéſz Ármáda a’ legalsóbb Nép közl valókból áll, kiket a’ Városokban verbuválnak, ’s közöttök némelly Helvétus, Görög, és Olaſz ſzerentse keresk vagynak (1811 Hazai és Külföldi Tudósítások 8632001, 144) | A repedt falazatú, gyakran fedetlen, félig bedőlt házakat s kunyhókat szerecsenek, mulatták, a nép legalsó rétegei lakják a legnagyobb nyomorban (1861 Rosty Pál 8397005, 45) | A társadalmi elkülönülés korszakában is megtörtént, hogy a magasabb műveltség ízlése közeledett az alsóbb néposztályéhoz (1918 Kodály Zoltán 9341003, 15) | az alsó társadalmi rétegek esélyhátránya egyre jobban nő (1997 Magyar Hírlap CD09) • alsó rend (rég) ’a nép társadalmi v. műveltségi tekintetben alsóbb rétege, köznép, alnép, ill. ennek helyzete’ ❖ együgyűhez, bölcshöz, alsó-, köz- és főrendekhez egyenlően tudja nyájas szelídségének méltóságát alkalmaztatni (1777 Bessenyei György¹ ford.–Halifax C1078, 46) | [Szuvorovról] tudva vagyon, hogy mer érdemi által jutott a’ leg-alsób’ rendrl a’ f méltóságira (1794 Molnár János 7445010, 179) | Hajdan ütlekkel [= ütlegekkel] magyarázták a mi atyáink Hogy mi az alsó rend törvénnye? kinél az igazság? – Aki erőssebb vólt, ugyan az kénnyére bitangolt (1816 Fazekas Mihály 8138029, 4) | Vegyük csak például magát az erkölcsi viszonyt, mely az alsóbb rendben férj és nő között van? Az még mindig közelebb áll a keleti, mint a nyugati világnézethöz (1862 Vajda János 8503093, 234) • alsó sorsú (rég) (tbsz-ban, hat ne-vel, fn-i értékben) ’a nép társadalmi v. műveltségi tekintetben alsóbb rétegéhez tartozó személy’ ❖ [a rendbontók] a’ ſzabadságról ’s egyenlöségröl való viſzſzás gondolatoknak el-terjeſztése által […] némelly külömben jó gondolkodású meſter’ és munkás embereket, az alsóbb sorsúak közzül, a’ magok állapotyokkal való meg nem elégedésre ingereltenek (1793 Bécsi Magyar Merkurius 7396002, 329) | Kupecz Mihály sem köztiszteletben, sem pedig közszeretetben nem állt a faluban, és kivált az alsóbb sorsuak sok mindenfélét fel tudtak hozni ellene (1857 Szegfi Mór 8430006, 122).

5. ’〈(Rang)sorban, értékrendben:〉(viszonylag) alul levő.’

5a. ’alacsony(abb) 〈(hivatali, katonai stb.) rang〉, ill. alacsonyabb rangú 〈személy, természetfölötti lény v. tisztség〉’ ❖ felsöbb, és legalsóbb [hivatali] renden lévőket (1776 Csokonai József 7503002, 17) | ſok Offitzérek, felsbb és alſóbb Tiſztek vagynak (1790 Takács Ádám 7340003, 147) | alsóbb egyházi személyek (1830 Horváth József ford.–Wendt 8187001, 15) | Az alsóbb hivatal felsőbbre volt lépcső, kivált azoknál kik meglépesedtek (1853 Kemény Zsigmond 8235028, 253) | a hindu istenmondában az egyes fő- és alsóbb istenek mondái (1881 Szász Károly² 8426056, 8) | Kellék a […] diakon-bibornokságnál az elért 22-ik év, törvényes születés s legalább a négy alsó rend megléte (1893 PallasLex. CD02) | [a támadás] gyakorlati kivitelében sem a magasabb, sem az alsóbb rangú tisztek s természetesen maga a csapat sem volt kellőleg begyakorolva (1941 Bánlaky József CD16) | egy alsóbb beosztású minisztériumi főmufti (2000 Magyar Hírlap CD09).

5b. ’(a leg)kisebb hatáskörű, vmely fölötte álló szerv(ek)nek alárendelt 〈szerv〉, ill. ehhez tartozó v. tőle eredő’ ❖ ollyan dolgokat illet Inſtántziák, a mellyek Alſóbb Szék eleibe tartoznak (1782 Magyar Hírmondó 7444024, 80) | alsóbb hivatalokban (1832 Cserna János 8496007, 259) | a legfelsőbb törvényszék […] mind a két alsó biróságnak öszhangzó itéletének megmásolásával következőt határozott (1859 Törvényszéki Csarnok 8668001, 64) | az alsóbb bir. itéletek megváltoztatásával panaszlott felmentetik s netaláni kárkövetelésével polgári perutra utasittatik (1880 Törvényszéki Csarnok 8668002, 356) | a legalsó végrehajtó közegek lemondásával összeomlott a közigazgatás (1924 Juhász Gyula¹ 9284907, 82) | [a demokratikus centralizmus elve szerint] a párt minden vezető szervét – a legfelsőtől a legalsókig – választják (1996 Bihari Mihály CD17) • alsóbb fokú ’ua.’ ❖ Alsóbbfokú törvényszéket Schliensben (Scliene) és Nüzidersben (Nezudere) is tartottak (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | az alsóbbfokú pénzügyi és igazságszolgáltatási szervek (1928 Szekfű Gyula CD42) | Az alsóbbfokú ítélet hét évi fegyházat szabott ki számára (1940 Pintér Jenő CD44) | A legfelsőbb bíróság fenntartja az alsóbb fokú bíróság [ítéletét] (1998 Magyar Hírlap CD09).

5c. ’〈vmilyen rendszerezésben, osztályozásban:〉 alacsony(abb) 〈fok〉, ill. ilyen fokon levő’ ❖ [Linné a dohányt] hat alsó nemekre osztja (1791 Mátyus István C3071, 565) | az állati és növényi jegyek a legalsóbb élő lények körében elmosódva mennek át egymásba (1897 PallasLex. CD02) | Mi ez a moszat? Az élet legalsó foka (1901 Ady Endre C0535, 209) | A gensek az etnológia által ismert legalsó fejlődési fokon, a gyűjtögető-vadászó népek területi csoportjaiból alakultak ki a legtermészetesebb módon (1978 Láng János 1089007, 292) | Martonvásár a mezővárosok legalsó, úgynevezett úrbéres mezőváros kategóriájába tartozott, azaz belszerkezetében továbbra is közönséges parasztfalu maradt (2000 Hornyák Mária CD36).

5d. ’alacsonyabb színvonalú, kevésbé értékes’ ❖ [az asszonyok] mind azokban [a dolgokban], a’ mellyek az elmének alsó tehetségein fordúlnak-meg, az elsöséget mindenkor magoknak tartották (1791 Mátyus István 7222031, 531) | A kulturának egyik részét alsónak, a másikat pedig felsőnek szoktuk nevezni (1810 k. Verseghy Ferenc 7373013, 84) | [a Ludas Matyinak] az alsó komikum körében mozgó tárgya sajátságos ellentétben van a forma méltóságával (1892 Négyesy László C3316, 157) | [a] burlesque-színház kétségtelenül a legalsóbb fajtája a nyilvánosan megengedett szórakozásoknak (1923–1926 Tamási Áron 9701018, 129) | A kispolgári giccsel párhuzamosan virult a két világháború között a körútinak nevezett vásári humor, a kabarék legalsó szintjének irodalma (1961 Földes Anna 9154004, 130).

5e. (rég, Hajó) ’〈hajón:〉 a fedélzet alatti, alacsonyabb komfortfokozatú 〈osztály〉’ ❖ a hajó alsó osztályában (1847 Vasvári Pál C4683, 33) | [a hajó kapitánya és Jelky András] áthaladtak az alsó osztályokon (1872 Hevesi Lajos 8184001, 48).

6. (Isk) ’az iskolarendszer legalsó fokán érvényes, alsófokú 〈oktatási intézmény(beli tanulás)〉’ ❖ [Szegvári] alsóbb Oskoláit Egerben, a’ felsbbeket pedig Kassán folytatja (1789 Kazinczy Ferenc 7163033, [XV]) | a’ leg-alsóbb, nevezetessen a’ falusi Oskolák’ ſzámára (1795 Magyar Hírmondó 7444125, 127) | a Magyar Nyelv mind a felső mind az alsó iskolákban országszerte tanítassék (1808 Kazinczy Ferenc C2532, 136) | alsóbb iskoláit szülővárosában és Pápán, a felsőbbeket Pesten végezte (1913 e. Magyar írók élete CD27) | elhivatott egyetemi, középiskolai, vagy alsóbb iskolai tanár, nevelő (1995 Természet Világa CD50) • alsóbb fokú ’az iskolarendszer legalsó fokán érvényes, alsófokú 〈oktatási intézmény(beli)〉’ ❖ az alsóbb fokú olvasókönyvekbe […] egy pár bibliai példát belevenni Pázmány beszédeiből (1909 Laczkó Géza CD10) | [Karcagnak] alsóbbfokú iskoláin kívül van közs. polg. leányiskolája, ref. leánygimnáziuma és áll. mezőgazdasági szakiskolája (1914 RévaiNagyLex. C5707, 252) | [Jeszenyin] tanítói, illetve alsóbbfokú tanári oklevelet szerzett (1956 Méliusz József 9433010, 358) | [Bárczi Géza] alsóbb fokú iskoláit itt [ti. Zomborban] végezte (1995 Szathmári István CD30).

6a. ’〈közép- v. felsőfokú oktatási intézményben:〉 vmelyik alacsonyabb 〈osztály v. évfolyam〉, ill. ilyen osztályt v. évfolyamot végző 〈diák〉’ ❖ az alsóbb osztályokban a tanulók gyengébb koruknál fogva csak a terményrajztani tárgyak főbb elemeivel ismertethetnek meg (1865 Tanodai Lapok 8666001, 263) | szinte biztosak voltunk volna a sikerben, ha az ötödik és hatodik osztályosak bajtársian leereszkednek hozzánk s ha nem felejtik el, hogy ők is voltak negyedikesek, alsó, sőt legalsóbb gimnazisták (1917 Ady Endre CD10) | [a docensek egyetemi tanár korukban] hétrét görnyedve kezdenek közlekedni, szinte bakugrásra kínálva fel sokat próbált hátukat a legalsó évfolyamok ártatlan fenegyerekeinek (1989 Csengey Dénes 1028003, 53) • alsóbb éves a) (mn-i értékben) ’〈közép- v. felsőfokú oktatási intézményben:〉 vmelyik alacsonyabb osztályt v. évfolyamot végző 〈diák〉’ ❖ [A teológiai akadémián] szokás volt az alsóbb éves diákoktól az előre betanult prédikációk tanári kikérdezése is (1980 NéprajziLex. CD47) | [a könyvet] szemléletformáló hatása miatt különösen a középiskolásoknak, alsóbb éves egyetemistáknak és a biológiatanároknak volna érdemes kézbe venni! (1999 Természet Világa CD50) b) (fn-i értékben) ’ilyen diák’ ❖ a középiskolák alsóbb éveseinek és […] a felsőbb évfolyamok tanulóinak (1997 Új Könyvek CD29) | [az állásbörze] elsősorban a végzős hallgatókat célozza meg, de az alsóbb évesek is találhatnak hasznos, illetve érdekes információkat (2000 Magyar Hírlap CD09).

7. (Isk) ’〈kétszintű iskolatípusban, pl. általános iskolában:〉 az alacsonyabb osztályokat magában foglaló 〈tagozat〉, ill. ilyen tagozatú 〈osztály, es. diák〉’ ❖ [A mezőgazdasági tudományok] eggy felsbb, és két alsóbb Classisokban [= osztályokban] rendes letzkéken olvastattak és taníttattak (1794 Magyar Hírmondó 7444115, 768) | [Hosszúfalu] két alsó és két felső népiskolájával, s számos templomával sok barczasági és székelyföldi mező-városnál városiasb küllemmel bir (1873 Orbán Balázs CD22) | [A premontreieknél] az alsóbb osztályok növendékei, a gyermekek állva hallgatták a csendes misét; ötödiktől fölfelé engedték csak meg tanáraink, hogy beüljünk a templompadokba (1934 Márai Sándor 9421006, 174) | az általános iskolák alsó tagozatának oktatói is főiskolai képzésben részesülnek (1960 Verbényi László CD52) | [Nagybörzsönyben] két épületben tanítják a 76 diákot, az alsó tagozatosokat a Hunyadi téri, a felsősöket a Széchenyi utcai épületben (2000 Horváth M. Ferenc CD36).

8. (Zene is) ’a hangskála lejjebb eső helyén levő, mély(ebb) 〈(ének-, es. beszéd)hang〉, ill. ilyen fekvésű énekhangon megszólaltatott 〈szólam〉’ ❖ [az] oktáva alsó hangja (1830 Márton József¹ 8298002, 21) | A bőgős, mint tapogatós halász, Az alsó hangok mélyén kaparász (1850 Arany János CD01) | [Palestrina] csak azon esetben tartja rossznak a tiszta nyolcadba lépést, ha az alsó szólam fokonként halad felfelé, a felső pedig lefelé ugrik, tehát nem fokonként halad (1893 PallasLex. CD02) | szépen tanított ám a püspök úr is, a harangszavú prédikátor, akinek alsó hangja olyannak tetszett, mint az oroszlánmorgás (1919 Oláh Gábor 9487061, 61) | [verseny]művek partitúráiban […] a zongora a legalsó szólam helyét szokta elfoglalni (1931 ZeneiLex. CD49) | [a második sornak] a vége mélyebbre süllyed, még szélesebbre tágul a dallamív, eléri a legalsó hangot, kirajzolja a dallam egész terjedelmét (1990 Magyar néprajz CD47).

8a. (Zene) ’〈hangskálán:〉 vmely meghatározott hangtól lefelé számított hangközzel meghatározott 〈hang〉’ ❖ [az éneklő fülemüle] az alsó C-ig le-ereſzkedett (1789 Barczafalvi Szabó Dávid ford. [!] 7448005, 182) | [a hangközök megfordítása alkalmával] az alsó hang feljebb megy egy nyolczaddal [= oktávval], mi által, a hangtávolság változik, s a hangközök más nevet kapnak (1867 Bartalus István 8030004, 23) | [a 15. században] szívesen alkalmazták az u. n. Landino-zárlatot, mely a vezetőhang után az alaphang előtt annak alsó tercét iktatta be (1930 ZeneiLex. CD49) | [a citerán] jellemzőbb az a hangolás, amikor kísérő húrokon a dallamhúrok alaphangja mellett annak felső kvartja, ill. alsó kvintje szól (1977 NéprajziLex. CD47).

9. (csak alap- és felsőfokban) ’a szükséges v. a megengedhető legkisebb, legkevesebb’ ❖ [a vám] épen a’ leg-alsó lábra [ti. fokra, mértékre] vétetett (1792 Őri Fülep Gábor ford.–Haller C3377, 130) | a’ leg alsóbb ára az illyen ſzobának hó naponként 25 új Lujdór [ti. Lajos-arany] (1793 Sándor István 7287036, 345) | az ölbéli kutyáknak, ez [ti. két arany] a’ legalsó árok (1805 Kis János¹ C2649, 19) | a jegyző[i] fizetést az illőség legalsó fokára emelendette volna (1841 Arany János 2005086, 798) | [Szigetvár ostromakor] az ujváros bevétele is legalsó számitással három napot, s mint látni fogjuk, az óvárosé kilencz napot kivánt (1865 Salamon Ferenc 8402011, 575) | Az önálló vadászterületek alsó határa 1000 hold legyen, nem úgy, mint ma, 200 hold (1943 Csekonics Endre 1026001, 28) | alsó és felső korhatárok különböző intézményeknél (1956 Tánczos Gábor 2051061, 48) | a törvény úgy változna, hogy ilyen esetekben a 200 ezer forintos minimális alsó bírságot eltörlik (1996 Figyelő CD2601).

II. fn 1A

1. ’a magyar kártya legkisebb értékű figurája’ ❖ Miklós urnál négy alsót … pillanta meg (1847 Vas Gereben C4363, 88) | [a Fekete Péter] játékot egy egész csomag kártyával kell játszani, melyből a három alsót eltávolitják s csak a makkalsó marad (1883 Ozoray Árpád 8343002, 95) | Teleskei szeme a talonra siklott, hogy újra meggyőződjék, hogy a zöld filkó és alsó a talon két felütött kártyája (1969 Domahidy András 1036006, 177) | – Tizenkilencem volt – magyarázta Johann Friedrich. – Tízes, király, felső és alsó (1973 Gion Nándor 9190006, 160).

2. ’alsóruházat, kül. alsónadrág’ ❖ megtoldta még egy pár inggel, egy pár alsóval (1880 Árvizkönyv Szeged javára C0667, 11) | A ruha kurta, elálló s a vasalt fehér alsó [ti. alsószoknya] ki-kivillan [az asszony] menése közben (1912 Budapesti Hírlap febr. 17. C4700, 1) | a rövid alsót nem pertli, hanem három gyöngyházgomb tartotta meg a férfiak csípőjén (1981 Mohás Lívia 1109002, 84) | [A szúnyogokat tanulmányozó egyetemista] kísérletképpen kifeküdt egy szál alsóban a terepre egy szúnyogháló alá (1996 Természet Világa CD50).

3. (Isk, biz) ’〈nyolcosztályos iskolatípusban:〉 az 1–4. osztály (vmelyike)’ ❖ A négy alsóban … aztán abba kellett hagynom [a tanulást] (1954 Vidor Miklós 9778002, 199) | [a mindenkiben szunnyadó tehetség kibontakoztatásának] elősegítésére alsóban legfeljebb tizenkét-tizenötös létszámú osztályok lennének (2000 Népszabadság aug. 11. C5833, 25).

Ö: bokszer~.

ÖU: jéger~, mackó~, melegítő~.

ÖE: ~kabát, ~köntös, ~vezetékes.

Sz: alsóbbság, alsóság.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, alsóház, alsó-kontignáció, alsókő, alsóküszöb, alsólepedő, alsó-marokvas, alsópadimentum, alsópadlás, alsópadlázat, alsó-szél, alsószemöldök, alsó-tanács, alsóvilág; ÚMTsz. ~, alsóvég