aprólék fn 3A10

1. ’levágott szárnyas, nyúl, es. disznó végtagjai és ehető belső részei együtt’ ❖ értyi a hentességet, Ollyan aprólékot csiná, Hogy megehetné a kirá (1854 Spetykó Gáspár C3758, 62) | [a tálon] a novemberre már jól megtömött liba zúzája és egyéb aprólékai [látszottak] (1933 e. Krúdy Gyula C2839, 161) | A tyúklevest szerette, ha kiszűrték belőle a zöldséget, aprólékot (1946 Ottlik Géza 9496004, 283) | A pulykahús jó paprikásnak, ragunak, vagdaltnak, egyben is meg lehet sütni, az aprólékból pedig levest és mártásos ételt készíthetünk (1990 Frank Júlia CD19).

2. (nyj) ’baromfi’ ❖ Lud, tyúk, kacsa, mindenféle aprólékok, Összegyülekeztek (1846 Népdalok és mondák C2981, 137) | Itt a sok aprólék: csirke, kacsa (1863 Pákh Albert C3389, 85) | A háziszárnyasok összefoglaló neve […] északon aprólék (1977 NéprajziLex. CD47).

3. (rég) ’kisebb tárgy, nem nagy értékű holmi’ ❖ amazok aranyat, viaſzkot, fahéjat, ’s több ehez hasonló fld-terméseit vettek, és vasat, ’s holmi aprólékokat adtak ezeknek érettek (1795 Decsy Sámuel 7442005, CXIV) | Ketskékbl, Méhekbl kilentzedet adni, és azonkívl más aprólékokat, mint 12 tojást, két tsirkét, két kappant, egy ittze vajat (1819 Kövy Sándor 8257002, 24) | [a rabszolgák] kezeikben tálakat, ibrikeket, kosarakat […] s egyéb aprólékot hozának (1862 e. Szemere Bertalan C3939, 56) | [Nem volt a ládában] semmi, csak az aprólékok rekeszében holmi rég ottheverő inggombok, szappan, tükröcske (1920–1921 Gárdonyi Géza C1841, 414).

3a. (jelzőként) (rég) ’kisméretű’ ❖ durrog az ágyú, Bőg, morog a levegő, püfög a föld, […] az aprólék tűzfegyverek egyre ropognak (1789–1790 Fazekas Mihály 8138032, 13) | aprólék halból pedig 3 fontnyit is lehet kapni egy krajtzárért (1800 Magyar Hírmondó 8646200, 15) | Vízér üt ki, mely lebukván a hegynek oldalából, Rekedt csörgéssel morzsolja az aprólék köveket (1802 Csokonai Vitéz Mihály ford.–Vergilius CD01).

4. (rég) ’jelentéktelen dolog, lényegtelen részlet’ ❖ Néha tsak nem köröm szakad a’ szörnyü villongások között valami aprólékért (1773 Faludi Ferenc C1665, 79) | a’ Szószóllót abból ditsérik, hogy minden aprólékot nagygyá tud tenni beszéddel (1779 e. Faludi Ferenc C1664, 156) | Sok ember irtózik [Horvát] stilusától, én nem irtózom, holmi aprólékokat kivévén (1810 Kazinczy Ferenc C2560, 224) | hozzávetései csaknem az aprólékokig találkoztak Iván kiszámításával (1870 Jókai Mór CD18).

4a. (jelzőként) (rég) ’jelentéktelen (értékű), lényegtelen 〈tárgy, jelenség〉’ ❖ aprólék dolgok (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 15) | ezen aprólék adományok idtltével egy tke-pénzt adván (1789 Magyar Kurír C0315, 1336) | nem foglak úntatni aprólék detaillokkal [= részletekkel] (1805 Kazinczy Ferenc C2556, 457).

5. (rég) ’csecsemő’ ❖ még emljén fityeg aprólékja, midn már Új tsemetét vévén, meg kezdett méhe dagadni (1794 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière C0829, 374) | Az aprólék […] hozzá látott a palackhoz [ti. cumisüveghez] (1877 Szulik József C4072, 18) | várjon csak, az is lehet, hogy kenyérmorzsa került a pólyába. Ahol a multkoriban laktam, ott is volt egy ilyen aprólék. Annak is morzsa került az ágyába (1941 Nagy István⁴ CD10).

Ö: csirke~, liba~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. apró; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

aprólék főnév 3A10
1.
levágott szárnyas, nyúl, es. disznó végtagjai és ehető belső részei együtt
értyi a hentességet, Ollyan aprólékot csiná, Hogy megehetné a kirá
(1854 Spetykó Gáspár)
[a tálon] a novemberre már jól megtömött liba zúzája és egyéb aprólékai [látszottak]
(1933 e. Krúdy Gyula)
A tyúklevest szerette, ha kiszűrték belőle a zöldséget, aprólékot
(1946 Ottlik Géza)
A pulykahús jó paprikásnak, ragunak, vagdaltnak, egyben is meg lehet sütni, az aprólékból pedig levest és mártásos ételt készíthetünk
(1990 Frank Júlia)
2. (nyj)
Lud, tyúk, kacsa, mindenféle aprólékok, Összegyülekeztek
(1846 Népdalok és mondák)
Itt a sok aprólék: csirke, kacsa
(1863 Pákh Albert)
A háziszárnyasok összefoglaló neve […] északon aprólék
(1977 NéprajziLex.)
3. (rég)
kisebb tárgy, nem nagy értékű holmi
amazok aranyat, viaſzkot, fahéjat, ’s több ehez hasonló fld-terméseit vettek, és vasat, ’s holmi aprólékokat adtak ezeknek érettek
(1795 Decsy Sámuel)
Ketskékbl, Méhekbl kilentzedet adni, és azonkívl más aprólékokat, mint 12 tojást, két tsirkét, két kappant, egy ittze vajat
(1819 Kövy Sándor)
[a rabszolgák] kezeikben tálakat, ibrikeket, kosarakat […] s egyéb aprólékot hozának
(1862 e. Szemere Bertalan)
[Nem volt a ládában] semmi, csak az aprólékok rekeszében holmi rég ottheverő inggombok, szappan, tükröcske
(1920–1921 Gárdonyi Géza)
3a. (jelzőként) (rég)
durrog az ágyú, Bőg, morog a levegő, püfög a föld, […] az aprólék tűzfegyverek egyre ropognak
(1789–1790 Fazekas Mihály)
aprólék halból pedig 3 fontnyit is lehet kapni egy krajtzárért
(1800 Magyar Hírmondó)
Vízér üt ki, mely lebukván a hegynek oldalából, Rekedt csörgéssel morzsolja az aprólék köveket
(1802 Csokonai Vitéz Mihály ford.Vergilius)
4. (rég)
jelentéktelen dolog, lényegtelen részlet
Néha tsak nem köröm szakad a’ szörnyü villongások között valami aprólékért
(1773 Faludi Ferenc)
a’ Szószóllót abból ditsérik, hogy minden aprólékot nagygyá tud tenni beszéddel
(1779 e. Faludi Ferenc)
Sok ember irtózik [Horvát] stilusától, én nem irtózom, holmi aprólékokat kivévén
(1810 Kazinczy Ferenc)
hozzávetései csaknem az aprólékokig találkoztak Iván kiszámításával
(1870 Jókai Mór)
4a. (jelzőként) (rég)
jelentéktelen (értékű), lényegtelen 〈tárgy, jelenség〉
aprólék dolgok
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
ezen aprólék adományok idtltével egy tke-pénzt adván
(1789 Magyar Kurír)
nem foglak úntatni aprólék detaillokkal [= részletekkel]
(1805 Kazinczy Ferenc)
5. (rég)
még emljén fityeg aprólékja, midn már Új tsemetét vévén, meg kezdett méhe dagadni
(1794 Baróti Szabó Dávid ford.Vanière)
Az aprólék […] hozzá látott a palackhoz [ti. cumisüveghez]
(1877 Szulik József)
várjon csak, az is lehet, hogy kenyérmorzsa került a pólyába. Ahol a multkoriban laktam, ott is volt egy ilyen aprólék. Annak is morzsa került az ágyába
(1941 Nagy István)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. apró; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások