buzerál ts ige 1a (pejor)

1. ’fogdos, piszkál, birizgál vmit, es. vkit’ ❖ ? A magy. buzerál szó végső -ál tagja az idegen, különösen a latin szók magyarosító végzete; pl. kántál, prédikál, derogál (1886 Kőrösi Sándor C5952, 258) | buzerálni: bántani (1898 A magyar diáknyelv C1419, 34) | [a nők] mindig buzerálják egymást, kis ruha meg kis ez kis az címén (1974 Szentkuthy Miklós ford.–Joyce 9664016, 721) | [A játékteremben] a háttérben egy apuka buzerál egy automatát, a másik kezével a babakocsit ringat[ja] (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. (gúnyos, csipkelődő megjegyzéseivel) kellemetlenkedik vkinek, piszkál vkit’ ❖ ne buzerálja fiatal úr az öreget, mert nekem mondta, hogy megmártogatja a fiatal úrban a kisbicskáját, ha még egyszer ki … kiizél vele (1912 Kertész István CD10) | Ha nem kötnek belém, én se buzerálok senkit (1958 Szekeres György ford.–Sabatier C3925, 43) | miért piszkálná, buzerálná, miért fejtené ki róla, amit gondol? (1999 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz.

buzerál tárgyas ige 1a (pejor)
1.
fogdos, piszkál, birizgál vmit, es. vkit
?
A magy.magyar buzerál szó végső -ál tagja az idegen, különösen a latin szók magyarosító végzete; pl.például kántál, prédikál, derogál
(1886 Kőrösi Sándor)
buzerálni: bántani
(1898 A magyar diáknyelv)
[a nők] mindig buzerálják egymást, kis ruha meg kis ez kis az címén
(1974 Szentkuthy Miklós ford.Joyce)
[A játékteremben] a háttérben egy apuka buzerál egy automatát, a másik kezével a babakocsit ringat[ja]
(2000 Magyar Hírlap)
2.
(gúnyos, csipkelődő megjegyzéseivel) kellemetlenkedik vkinek, piszkál vkit
ne buzerálja fiatal úr az öreget, mert nekem mondta, hogy megmártogatja a fiatal úrban a kisbicskáját, ha még egyszer ki … kiizél vele
(1912 Kertész István)
Ha nem kötnek belém, én se buzerálok senkit
(1958 Szekeres György ford.Sabatier)
miért piszkálná, buzerálná, miért fejtené ki róla, amit gondol?
(1999 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz.

Beállítások