aki von nm 21B4 

1. (fn-i értékben, ksz-ként) ’a vele kapcsolt mellékmondatban közelebbről meghatározott személy, ill. személyre jellemző tulajdonságokkal felruházott (élő)lény’ ❖ Ez az Aſzſzony ember a’ ki egyéb aránt nem vólt ſzép, igen jó tulajdonságokkal birt (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353004, 273) | számláljátok elő azokat, akikkel levelezett (1831 Kölcsey Ferenc 8253064, 398) | Aki meg se halt még, minek azt siratni (1846 Arany János 8014001, 123) | Akiket szólitok, azok lépjenek elő (1919 Szabó Dezső 9623004, 226) | Beláttam, hogy nagyanyónak igaza van: nem tarthatunk a háznál olyan ingyenélőt, mint a Cirmos, aki még egeret se tud fogni (1931 Móra Ferenc 9459020, 79) | aki nem tud élesen észrevenni, akinek nem elég érzékeny a szeme, füle, orra, az ne fáradjon az írással (1982 Nemes Nagy Ágnes 9479032, 32) | elküldöm hírnökömet, hogy elkészítse előttem az utat. Hamarosan belép szentélyébe az Úr, akit kerestek, és a szövetség angyala, aki után vágyakoztok (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

1a. (ksz-ként) (/nyj) ’a vele kapcsolt mellékmondatban közelebbről meghatározott állat, növény, dolog, amely, ill. ami’ ❖ O baráttſágnak hitvány neve! tlem lelgetett árnyék! te vagy a’ kit illetne fájdalmamat vigaſztalni (1772 Zechenter Antal ford.–Voltaire 7386008, 29) | Van a nagy alföldön csárda sok. Azok közt, akiket én tudok, Legkülönösebb a Betekints (1845 Petőfi Sándor C3506, 277) | Rossz az a fa, aki reves, A ki pudvás (1896 Endrődi Sándor 8125063, 115) | [Szikra] megpillant egy rettentő nagy sas madarat, aki egy hullott farkasból lakmározott (1927 Benedek Elek 1015001, 53).

1b. (ksz-ként, gyakr. a csak nyomatékosító elemmel) ’a vele kapcsolt mellékmondatban megjelölt személyek mind’ ❖ azt fel-keresni, a’ kit tsak ſzeretünk (1781 Zechenter Antal ford.–Corneille 7386002, 26) | a ki csak a kereszténységről valamit hallott is (1784 Szabó Pál¹ 7200001, 461) | A’ kinek tsak tehettsége engedi, tartozzon Téglából és Bólthajtásra építeni, ha tsak a’ Konyhát, és a’ Kéményt is (1800 Domokos Lőrinc 7086003, 8) | Aki fél velem jönni, […] menjen anyjához haza! (1851 Jókai Mór CD18) | Táncra kerekedik, A ki csak eleven (1870 Dalmady Győző 8091003, 132) | A kit csak lehetett, körünkbe vontunk (1881 Madarász József 8282002, 24) | [Enyiczky Gyuri] kacagott esttől reggelig, a könnyei csurogtak, és aki látta, hallotta: vele kacagott (1904 Krúdy Gyula CD54) | aki csak ébren volt, a képernyőre meredt (1990 Lovass Zoltán 1097002, 219).

1c. (ksz-ként, birt szjellel) ’a vele kapcsolt mellékmondatban megjelölt, vkihez tartozó személy’ ❖ a katonák elkezdtek készülődni, kiki elbúcsúzott attól, akije volt (1893 Tömörkény István 8493002, 231) | Szedd össze, menj, barátom, akink maradt! (1929 Babits Mihály ford. CD10) | Vőd, fiaid és leányaid és akid még a városban van, vidd ki őket a városból (1939 Hertz-Biblia ford. CD1204) | férjhez adtátok, akitek volt (1969 Csurka István 9096003, 147).

1d. (ksz-ként) ’a vele kapcsolt mellékmondat tartalmával jellemezhető személy’ ❖ ſokan vannak a’ kiknek minden jámborságok tsak ſzinezés (1774 Vajda Sámuel 7365003, 113) | Vannak, akik egyszerre fővárost és fürdőt is akarván élvezni, a császárfürdőt választják (1857 Vajda János 8503089, 127) | Nincs aki felelni tudjon erre (1921 Kosztolányi Dezső 9359179, 195) | Hát ne gyere, ha nem akarsz! Legalább nem lesz, aki bosszantson (1969 Mándy Iván 9420026, 192).

1e. (ksz-ként) ’〈más von nm v. hsz előtt, általánosító értelemben:〉 minden egyes személy, mindenki, ki-ki’ ❖ A’ ki itt lehetett, kedvvel múlathatott (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 9) | A’ kinek hol fáj, ott tapogattya (1788 Szaitz Leó 7302007, 147) | aki mivel adós marad, kifizeti (1823 Fogarasi Sámuel 7109010, 240) | Jaj nékünk, fusson aki merre tud (1863 Madách Imre 8284007, 553) | szavazott, aki hogy tudott (1885 Mikszáth Kálmán 8312147, 115) | Aki mit talál, azé! (1941 Tatay Sándor 9704005, 191) | aki bármit tud a hamis bankjegyekről vagy terjesztőiről, jelentkezzék a megyei főkapitányságon vagy bármelyik rendőri szervnél (1995 Magyar Hírlap CD09).

1f. ’〈szitkozódásban, a főmondat (egy részének) elhallgatásával〉’ ❖ Eh, aki adta! Mire való a feleség nekem? (1844 Petőfi Sándor C3506, 223) | Ezt el nem viszed – a ki … fogantatta!!! (1861 Budai kalendáriom C0047, 29) | ha elkél a disznó, kapát kell venni. Nyél az van otthon, a fene aki kitalálta! (1923 Nagy Zoltán CD10) | – De ez akkor is így van […]. – A fene aki megeszi (1973 Marosán György 9425004, 135).

2. (fn-i értékben) ’〈nem valódi alárendelésben (ksz-val kapcsolt) ez, az mut nm, ill. ő szem nm helyett〉’ ❖ Nevek pedig azon hét Vezéreknek ez vala: Ed, Edumen, Etu, Bunger, Ousad, Boyta, Retel, a’ ki azután nemzé Oluptulmát Rév Komárom Varának els Fel-álítóját (1791 Szekér Joákim 7314001, 90) | a király a minisztereken kívül a főtábornokokat s velök Garibaldit is meghívta; de aki sebje és gyengélkedő állapotja miatt nem mehetett (1866 Tanárky Gyula 8460004, 336) | A miniszterelnök bement a parlamentbe, még egyszer összebujt Füredyvel, aki aztán válaszolt János tegnapi interpellációjára (1917 Gábor Andor 9163012, 211) | Bár a börtönt elkerülte, a pert és vizsgálatot végigszenvedte Kemény Zsigmond is, aki pedig sem íróként, sem politikusként nem tartozott soha a radikális szélsőséghez (1984 Bényei József 1016010, 109).

3. (mn-i értékben, ksz-ként) ’a vele kapcsolt mellékmondatban közelebbről meghatározott 〈személy, dolog stb.〉; amelyik’ ❖ Aki fegyver eltöré Lienkát, Mint egy hajló liliomvirágot, Az a fegyver sujtá a királyt is (1855 Jókai Mór C2258, 277) | aki élő ember azt kimondja, azt megölné Turi Dani (1911 Móricz Zsigmond 9462001, 83) | Aki lánynak nincs udvarlója, ahhoz kell menjen, aki kéri… (1974 Galgóczi Erzsébet 2025006, 544).

3a. (ksz-ként, gyakr. a csak nyomatékosító elemmel) ’a vele kapcsolt mellékmondatban megjelölt összes, valahány 〈ember v. más élőlény〉’ ❖ a ki varjú az erdőben szundikált, valamennyi károgva röppent föl a bődülésére (1899 Baksay Sándor C0729, 224) | Ki ne merjen ember jönni elém, mert aki embert látok, azt az ördögnek viszem! (1937 e. Dallos Sándor 9098003, 44) | aki férfi a közelébe kerül azt múlhatatlanul megpróbálja magábaőrjíteni (1942 Németh Andor 9480001, 50).

4. (mn-i értékben) ’〈szitkozódásban, a főmondat elhallgatásával〉’ ❖ Aki lelked van! megállj (1831 Vörösmarty Mihály CD01) | Tyhű a ki forgója van, most majd bakot lőttem (1861 Zöld ördög naptára C4584, 64) | Olvassa a nemzeti költőket, fiam, olvassa kuruc emlékeinket, legyen magyar, aki áldója van! (1911 Molnár Ferenc² 9453018, 106) | Csak elejbe, magyarok! Aki kirelájzuma van! (1936 Tersánszky Józsi Jenő 9706008, 86) | Nagyon megdühödtem. „No, állj be a kapuba fiam, aki istened van” – mondtam neki (1956 Gyárfás Miklós 2005064, 675) | Igyunk, aki angyala van, A bankónak nagy döge van (1977 NéprajziLex. CD47).

Vö. ÉrtSz.; TESz. a-; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.