1. ’(emberekből) vmely célból együtt levő (rendezett) csoport’ ❖ R. Barátjok. Vêletek egygyütt dôlgozom én is. (Lel melléjek a’ pázsitra.) B. Barátjok. Én is itt a’ más tsapatban: elfogadtok é engemet? Detrik. Örömest! örömest; még itt van hely elég (1787 Gelei József ford.–Campe 7117003, 8) | hirhedt rabló tanyázott ott félelmes csapatjával(1870 Orbán Balázs 8340016, 96) | A lakosság csapatokká verődött a kutaknál, a kovácsműhely előtt (1882–1883 Mikszáth Kálmán 8312003, 102) | a bandagazda előveszi a névsort és négy vagy öt kisebb csoportra osztja a csapatokat(1941 Veres Péter 9771013, 106) | környezetvédők maroknyi csapata(2000 Új Könyvek CD29).
1a. (jelzőként) ’ilyen csoportot alkotó számú, (vmekkora) csoportnyi 〈személy〉’ ❖ Egy csapat ifju közelb jő (1837 Vörösmarty Mihály 8524404, 220) | útban egy csapat szinészt Értünk utól (1867 Arany János ford.–Shakespeare C3730, 68) | Nagy csapat fényesruháju gavallér és hölgy jött velük szembe (1917 Herczeg Ferenc 9241009, 47) | Egész csapat külföldi újságírót kalauzolok a Parlamentbe (1981 Dénes Tibor 9812003, 188).
2. ’szervezett fegyveres alakulat (kisebb egysége)’ ❖ az ellenſég, három tsapatban, igen feles ſzámmal […] népünkre dühöſſen reá tsapott (1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek 7419005, 25) | Jellasichot Pákozdnál (szept. 29-én) csapataink Móga vezérlete alatt úgy elverték, hogy a gőgös bán fegyverszünetért volt kénytelen lealázkodni (1893 Gracza György 8161001, 107) | Véget ért Groznijban a szövetséges csapatok hadművelete (2000 Magyar Hírlap CD09).
2a. (jelzőként) ’(vhány) ilyen alakulatot v. egységet kitevő számú 〈katona〉, ill. 〈ilyen alakulatnak〉(vhány) ilyen egységet alkotó számú 〈tagja〉’ ❖ Dandár: egy tsoport, v. tsata, v. tsapat ſereg, egy záſzló-allya (1792 Kisded szótár C0816, 30) | két csapat nemzetőrség (1848 Jókai Mór 8209024, 39) | néhány csapat vértest és ulánust küldöttek előre (1861 Szokoly Viktor 8452002, 63) | egy csapat huszárt (1879 Teleki Sándor 8474005, 89) | Egy csapat gyalog s néhány huszár: egész hadsereg! (1931 Sárközi György 9587011, 244).
2b. ’vmely ifjúsági szervezet helyi v. intézményi egysége’ ❖ ebben a különös áradatban a cserkészet törte át először a jeget és a határt. Ott esett meg, hogy iparosfiúkat is bevettek a csapatokba s ott talált egymásra az ifjúság (1939 Móricz Zsigmond 9462031, 256) | Aki csalással akarja a versenyt megnyerni, azt ki kell zárni a csapatból(1950 Fehér Klára 9137003, 73).
3. (Sp) ’vmely sportágban v. vmely versenyen az együtt játszó v. azonos oldalon küzdő sportolók együttese’ ❖ A legrokonszenvesebb és leguribb modoru bécsi csapat: a Wiener Sport Club deczember elsején méri össze erejét a BTC.-vel (1907 Herkules 2108001, 117) | Az olimpiászra készülődő magyar válogatott kézilabdacsapat […] július 16-án a német válogatott csapatot látja vendégül (1936 Budapesti Hírlap júl. 8. C4724, 10) | a tatamin alaposan elpáholták a csapatot [ti. a cselgáncs-csapatbajnokságon] (1994 Magyar Hírlap CD09).
4. ’állatoknak (alkalmilag) együtt levő csoportja’ ❖ Ha egyszerre több raj rohan-ki a’ Kasból, […] külön szakadva […] tsak azt várja meg a’ méhész míg az els tsapat valahol meg-állapodik (1782 Veszelszki Antal C4462, 35) | [a bölények üzekedése] juliusban történik, mi után a’ tehenek a’ bikáktul külön csapatokra válnak (1834 Garasos Tár 8625002, 92) | Károgó varjak csapata száll (1906 Ady Endre 9003095, 60) | A csapatban élő állatok, például az elefántok között vannak hírhedtté vált csordák (1955 Kittenberger Kálmán 9339003, 48).
4a. (jelzőként) ’ilyen csoportnyi 〈állat〉’ ❖ [a lábon álló zabban vagy kölesben] egész csapat foglyokra, fürjekre ’s gyakran süldő-nyulakra is akadhatni (1829 Pák Dienes 8346007, 88) | Kié ez a csapat malac? (1931 Oláh Gábor 9487062, 48) | Egy csapat galamb röpült el nagy csattogással a tér fölött (1944 Remenyik Zsigmond 9561001, 14).
5. (rég) ’együtt levő, ill. vmely tekintetben összetartozó dolgokból v. anyagból álló csoport, egység’ ❖ A Marga, vagy is Anya föld találtatik ſok helyeken, fképen pedig a’ vizek partyán, a’ hol iſzapos, vagy pedig a’ hol agyag találtatik; az illy helyeken tſapatonként találtatik az Anya-föld az agyag, és iſzap között, és tſak alig lehet az iſzaptól meg-külomböztetni (1798 Fekete Gergely ford.–Whatmann 7300001, 3) | A’ szár’ formájánál fogva a’ Polyvásfűvek’ Familiája két tsapatokra oszlik: a) Gazosok […] b) Ízékesek (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 68) | Az állócsillagok, egymáshoz való helyheztetések szerént, különbféle hasonlatosságot mutatnak, melynél fogva elosztotta azokat a képzelődés hol több, hol kevesebbszámú csapatokra(1826 Fazekas Mihály 8138075, 51).
5a. (jelzőként)(/nyj) ’(vhány) ilyen egységnyi mennyiségű 〈dolog, tárgy〉’ ❖ Második tsapat kártifiolát [= karfiolt] lehet vetni martius elein […] meleg ágyba (1805 Pethe Ferenc 8364012, 108) | A titoknok ismét egy csapat népdalt nyújtott be (1847 Magyar Szépirodalmi Szemle C3004, 14) | [Apám] egy csapat [dohány]levelet alá pászított a nagy nyeles késnek (1934 Szép Ernő C3970, 72) | Három párnát meg dunnát kapott, meg két csapat ágyhuzatot (1952 Ethnographia C6350, 96).
(emberekből) vmely célból együtt levő (rendezett) csoport
R. Barátjok. Vêletek egygyütt dôlgozom én is. (Lel melléjek a’ pázsitra.) B. Barátjok. Én is itt a’ más tsapatban: elfogadtok é engemet? Detrik. Örömest! örömest; még itt van hely elég
(1787Gelei József ford.–Campe)
hirhedt rabló tanyázott ott félelmes csapatjával
(1870Orbán Balázs)
A lakosság csapatokká verődött a kutaknál, a kovácsműhely előtt
(1882–1883Mikszáth Kálmán)
a bandagazda előveszi a névsort és négy vagy öt kisebb csoportra osztja a csapatokat
(1941Veres Péter)
környezetvédők maroknyi csapata
(2000Új Könyvek)
1a. (jelzőként)
ilyen csoportot alkotó számú, (vmekkora) csoportnyi 〈személy〉
Egy csapat ifju közelb jő
(1837Vörösmarty Mihály)
útban egy csapat szinészt Értünk utól
(1867Arany János ford.–Shakespeare)
Nagy csapat fényesruháju gavallér és hölgy jött velük szembe
(1917Herczeg Ferenc)
Egész csapat külföldi újságírót kalauzolok a Parlamentbe
(1981Dénes Tibor)
2.
szervezett fegyveres alakulat (kisebb egysége)
az ellenſég, három tsapatban, igen feles ſzámmal […] népünkre dühöſſen reá tsapott
(1789Hadi és Más Nevezetes Történetek)
Jellasichot Pákozdnál (szept.szeptember 29-én) csapataink Móga vezérlete alatt úgy elverték, hogy a gőgös bán fegyverszünetért volt kénytelen lealázkodni
(1893Gracza György)
Véget ért Groznijban a szövetséges csapatok hadművelete
(2000Magyar Hírlap)
2a. (jelzőként)
(vhány) ilyen alakulatot v. egységet kitevő számú 〈katona〉, ill. 〈ilyen alakulatnak〉(vhány) ilyen egységet alkotó számú 〈tagja〉
Dandár: egy tsoport, v.vagy tsata, v.vagytsapat ſereg, egy záſzló-allya
(1792Kisded szótár)
két csapat nemzetőrség
(1848Jókai Mór)
néhány csapat vértest és ulánust küldöttek előre
(1861Szokoly Viktor)
egy csapat huszárt
(1879Teleki Sándor)
Egy csapat gyalog s néhány huszár: egész hadsereg!
(1931Sárközi György)
2b.
vmely ifjúsági szervezet helyi v. intézményi egysége
ebben a különös áradatban a cserkészet törte át először a jeget és a határt. Ott esett meg, hogy iparosfiúkat is bevettek a csapatokba s ott talált egymásra az ifjúság
(1939Móricz Zsigmond)
Aki csalással akarja a versenyt megnyerni, azt ki kell zárni a csapatból
(1950Fehér Klára)
3. (Sp)
vmely sportágban v. vmely versenyen az együtt játszó v. azonos oldalon küzdő sportolók együttese
A legrokonszenvesebb és leguribb modoru bécsi csapat: a Wiener Sport Club deczember elsején méri össze erejét a BTC.Budapesti Tornaklub-vel
(1907Herkules)
Az olimpiászra készülődő magyar válogatott kézilabdacsapat […] július 16-án a német válogatott csapatot látja vendégül
(1936Budapesti Hírlap júl. 8.)
a tatamin alaposan elpáholták a csapatot[ti. a cselgáncs-csapatbajnokságon]
(1994Magyar Hírlap)
4.
állatoknak (alkalmilag) együtt levő csoportja
Ha egyszerre több raj rohan-ki a’ Kasból, […] külön szakadva […] tsak azt várja meg a’ méhész míg az els tsapat valahol meg-állapodik
(1782Veszelszki Antal)
[a bölények üzekedése] juliusban történik, mi után a’ tehenek a’ bikáktul külön csapatokra válnak
(1834Garasos Tár)
Károgó varjak csapata száll
(1906Ady Endre)
A csapatban élő állatok, például az elefántok között vannak hírhedtté vált csordák
(1955Kittenberger Kálmán)
4a. (jelzőként)
ilyen csoportnyi 〈állat〉
[a lábon álló zabban vagy kölesben] egész csapat foglyokra, fürjekre ’s gyakran süldő-nyulakra is akadhatni
(1829Pák Dienes)
Kié ez a csapat malac?
(1931Oláh Gábor)
Egy csapat galamb röpült el nagy csattogással a tér fölött
(1944Remenyik Zsigmond)
5. (rég)
együtt levő, ill. vmely tekintetben összetartozó dolgokból v. anyagból álló csoport, egység
A Marga, vagy is Anya föld találtatik ſok helyeken, fképen pedig a’ vizek partyán, a’ hol iſzapos, vagy pedig a’ hol agyag találtatik; az illy helyeken tſapatonként találtatik az Anya-föld az agyag, és iſzap között, és tſak alig lehet az iſzaptól meg-külomböztetni
(1798Fekete Gergely ford.–Whatmann)
A’ szár’ formájánál fogva a’ Polyvásfűvek’ Familiája két tsapatokra oszlik: a) Gazosok […] b) Ízékesek
(1807Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
Az állócsillagok, egymáshoz való helyheztetések szerént, különbféle hasonlatosságot mutatnak, melynél fogva elosztotta azokat a képzelődés hol több, hol kevesebbszámú csapatokra
(1826Fazekas Mihály)
5a. (jelzőként)(/nyj)
(vhány) ilyen egységnyi mennyiségű 〈dolog, tárgy〉
Második tsapat kártifiolát [= karfiolt] lehet vetni martius elein […] meleg ágyba
(1805Pethe Ferenc)
A titoknok ismét egy csapat népdalt nyújtott be
(1847Magyar Szépirodalmi Szemle)
[Apám] egy csapat[dohány]levelet alá pászított a nagy nyeles késnek
(1934Szép Ernő)
Három párnát meg dunnát kapott, meg két csapat ágyhuzatot
Borsi Vera (VIII.), Csengery Kinga (II-VIII.), Dömötör Éva (VI-VIII.), Fiers Márta (II–VIII.), Gyenese Ilona (II–VIII.), Győrffy András (IV–VIII.), Harnócz Péter (VIII.), Kiss Csilla (II–VIII.), Mártonfi Attila (II–IV.), Simon László (VI-VIII.), Szabó Réka (VIII.)
Szócikkírók
Bakó Judit (VIII.), Ballagó Júlia (VII–VIII.), Barcza Virág (II.), Baumann Viola (V–VIII.), Biró János (V–VIII.), G. Bogár Edit (V–VIII.), Borsi Vera (VI-VIII.), Csengery Kinga (II-IV.), Dömötör Éva (V–VIII.), Dragon Károly (IV–VIII.), Eiplné Pál Alexandra (III–VI.), Evellei Kata (VI-VIII.), Fiers Márta (II–IV., VII.), Gyenese Ilona (II–IV., VII.), Győrffy András (II–V., VII.), Harnócz Péter (VI.-VIII.), Horváth Péter (VI.-VIII.), Ittzés Nóra (I., IV., VI., VIII.), Kéthely Anna (II–VIII.), Kiss Csilla (II., IV., VII.), Kiss Margit (II.), Kocsis Zsuzsanna (VIII.), Kovács András (III–IV.), Kováts Zsófia (III–IV.), Kozma Judit (V–VI.), Kurcz Ádám István (III–VI.), Lipp Veronika (III–VIII.), P. Márkus Katalin (II.), Mártonfi Attila (II–V.), Molnár Zsuzsanna (VI.-VIII.), Ónody Csilla (II.), G. Orosz Renáta (II.), Pais Judit (II–VIII.), Pomázi Bence (VII–VIII.), Pozsgai István (VIII.), Simon László (III–VIII.), Szabó Réka (V–VIII.), Szabó Tamás Péter (III–V.), Székács István (III–IV.), Szentgyörgyi Rudolf (II.), Szirmai Diána (II–IV., VI-VIII.), Teperics József (VI-VIII.), †Tóth Lajos Pál (III–VIII.), Varga Éva Katalin (II.)
Szótári főmunkatársak
†Elekfi László, Gerstner Károly, †Kiss Lajos, Pusztai Ferenc
Általános lektorok
Fiers Márta, Gerstner Károly, Horváth László, Hosszú Ferenc, †Kemény Gábor, Pusztai Ferenc
Informatikai munkatársak
Mártonfi Attila, Merényi Csaba, Pajzs Júlia
Filológiai munkatársak
Kristóf Ibolya, Szabó Tamás Péter
Morfológiai szakértő
Laczkó Krisztina
Szaklektorok
Bánffy Eszter (régészet)
Baranyai András (kémia)
Buócz Zoltán (műszaki tudomány)
Callmeyer Ferenc (műszaki tudomány)
Deák Péter (hadtudomány)
Demeter Júlia (színháztörténet)
†Donáth Tibor (anatómia)
Fehér Erzsébet (anatómia)
Ferge Zsuzsa (szociológia)
Fónagy Zoltán (történettudomány)
†Forrai György (orvostudomány)
Geréb Anna (filmművészet, fotó)
Gombár Csaba (politika, politológia)
Győrffy Beáta (orvostudomány)
Hertelendy Csaba (képzőművészet)
Hild Márta (közgazdaság-tudomány)
Horváth Gergely (földrajz)
†Horváth Zalán (fizika)
Jávorka Levente (agrártudomány)
Karsai Ferenc (állatorvos-tudomány)
Katona András (közlekedés)
Kázmér Miklós (őslénytan, geológia)
Kecskés Ferenc (biológia)
Kerékgyártóné Sallay Erzsébet (közgazdaság-tudomány)
†Kerényi Ferenc (színháztörténet)
Kozák Péter (sport, játék)
Kugler Nóra (nyelvtudomány)
Lakos András (orvostudomány)
Lázár Károly (textilszakma, ruhaipar)
Malina János (zenetudomány, zeneművészet)
Mártonffy Marcell (vallástudomány)
Mezey Barna (állam- és jogtudomány)
Mohay Tamás (néprajz)
Monok István (könyvészet)
Mödlinger Pál (biológia)
Nagy Ágota (agrártudomány)
Nagy László (hadtudomány)
Péteri Lóránt (zenetudomány, zeneművészet)
Petrás Éva (történettudomány)
Pléh Csaba (pszichológia)
Probáld Ferenc (földrajz)
Ratkai Ferenc (fizika)
Recski András (matematika, informatika)
Romsics Ignác (történettudomány)
Schiller Róbert (fizika)
Somlai Péter (szociológia)
Steiger Kornél (filozófia)
Szabados László (csillagászat)
Szabó Zádor (műszaki tudomány)
Szabó G. Zoltán (irodalomtudomány)
Szakáll Sándor (geológia)
Szakolczai Attila (történettudomány)
Szász Zoltán (történettudomány)
Székely András (zenetudomány, zeneművészet)
Szemerkényi Ágnes (néprajz)
Szinetár Csaba (biológia)
†Szücs Ervin (műszaki tudomány)
Tamás Ferenc (irodalomtudomány)
Tátrai Vilmos (képzőművészet)
Timon Kálmán (műszaki tudomány)
Turmezei Péter (műszaki tudomány, informatika, villamosságtan)
Varga Zs. András (állam- és jogtudomány)
Vizvári Béla (matematika)
Jogi nyilatkozat
Azzal, hogy belép a nagyszotar.nytud.hu oldalra, elfogadja az alábbi feltételeket:
Az oldalon található minden tartalom a kiadó (Nyelvtudományi Kutatóközpont) és a szerzők szellemi tulajdona.
Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó előzetes írásbeli engedélyéhez van kötve.