csavargós mn 15A2
1. (ritk) ’határozott cél, irány nélküli 〈séta〉’ ❖ mi tsavargossan sétáltunk (1792 Pálóczi Horváth Ádám C2111, 404).
2. (kissé rég v. nyj) ’kanyargó, kacskaringós 〈út, folyó stb.〉’ ❖ a’ tsavargós árkok ásásához-is hozzá fogtak (1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0170, 243) | csavargós és szűk sikátorokon keresztül (1843 Gondol Dániel ford.–Dickens C1888, 201) | Mentek a tutajok a csavargós Tiszán (1931 Krúdy Gyula CD54) | [a kétpettyes díszbogár lárvája] az élő fák kérgében szabálytalanul csavargós, folyton szélesedő meneteket rág (1933 Az állatok világa ford. CD46).
3. (kissé rég) ’csigavonalú, ill. csigavonalban mozgó, tekeredő’ ❖ [a Sárkány csillagkép] csavargós kígyótestét azok a csillagok ábrázolják, mellyek a fejétől egy darabig észak felé, azután nyúgotnak fordúlva […] rendetlen sorba egymás után következnek (1827 Fazekas Mihály 8138076, 61) | Csavarmentü virág […] valamennyi része a kehelytől kezdve a termőig spirális vagyis csavargós vonal irányában sorakozik egymás után (1893 PallasLex. CD02) | a sikos kigyók […] kisiklanak csavargós és ügyes mozdulataikkal markainkból (1909 Czeglédy Sándor ford.–Calvin CD1211).
3a. ’〈vminek〉 hullámos 〈széle, éle〉’ ❖ [A levél] tsavargósélű (repandum) mikor az éle tsavargósonn ’s kerekedve behorpadozott (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 40) | Talpas v. mantovai kereszt az, mely formájára nézve közönséges, de csavargós élű (1914 RévaiNagyLex. C5707, 513).
4. ’értelemmel nehezen követhető(en bonyolult v. furfangos) 〈észjárás〉, ill. ilyen észjárásra valló 〈megnyilatkozás〉’ ❖ A’ zofizmáknak, avvagy a’ tsavargós okoskodásoknak a kedvelése (1790 Verseghy Ferenc ford.–Millot C4445, 427) | Annak a két csavargós eszü embernek … ne higyj királyné (1859 Szathmáry Károly C3860, 32) | A házasságközvetítők csavargós gondolatvilágában egy fővárosi tanító már csaknem annyit kezdett számítani, mint egy kinevezett államtisztviselő (1926 Krúdy Gyula CD54).
5. (ritk) ’a csavargóéhoz hasonló’ ❖ elveszett a lábszártekercsem. A teletömött tarisznya tetején volt s valahol kiesett. Nagyon kellemetlen dolog volt, mert a külsőm e miatt egészen csavargóssá vált (1936 Veres Péter 9771027, 273).
Vö. CzF. ~, csavargósan; ÚMTsz.