csavargó mn-i ign, mn és fn 

I. mn-i ign → csavarog.

II. mn 1A

1. ’〈szitkozódásban is:〉 kóborló, vándorló életmódot folytató(, munkakerülő, es. bűnözésből élő) 〈személy, csoport〉’ ❖ az tſavargó ’s ámétó gyógyétók (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, [)()(10r]) | az Esztergomi megyében lakó Benediktinusokat, mivel csavargók, tekergk, gonosz és feslett élet fráterek, az érsek hozná józanságra ’s jámborságra (1808 Virág Benedek 8522061, 448) | Egy csavargó szinész-társaság befogadta őket [ti. a két gyermeket] s mikor ez szétzüllött, másikhoz kerültek (1877 Vértesi Arnold 8520002, 81) | – Ne hazudjon! – förmedt rá [ti. a fiúra] a főnökhelyettes […] a csavargó mindenit magának (1956 Irodalmi Újság júl. 21. C5231, 7) | két csavargó és bűnözésből megélő kiskamasz fiú története (1994 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’ilyen személyre jellemző 〈életmód, állapot stb.〉’ ❖ Mondják ki a tarpeji szirt-halált, a Csavargó számüzöttséget, nyuzást, A börtönt egy szem búzával naponkint (1848 Petőfi Sándor ford.–Shakespeare CD11) | a züllött, csavargó élet, az alkohol, nikotin alaposan tönkretette (1970 Karinthy Ferenc 9308002, 95) | A címszereplő [ti. Mirr-Murr kandúr] mögött […] eseményekben gazdag csavargó múlt áll (1996 Új Könyvek CD29).

2. (rég, átv is) ’kanyargó, kacskaringós 〈út, folyómeder stb.〉’ ❖ el-tévesztvén az üdvösségnek útát, a’ világnak tsavargó útain járnak (1772 Jenei Márton ford.–Haeften C2222, 5) | a’ patak, csavargó árkában, Víg csevegéssel ömledez (1815 Kis János¹ 8240012, 16) | Harminc év alatt hatalmas töltések készültek a Tisza mellett, melynek 240 mérföldnyi csavargó medre az átmetszések által egy harmadrésszel megrövidült (1879 Mikszáth Kálmán CD04).

3. (rég) ’bonyolult, körülményes 〈beszéd, érvelés stb.〉’ ❖ sok tsavargó bübájosságokkal (1783 Lethenyei János ford.–Rosthy C2910, 212) | abban mesterkedik, hogy téged’ tsavargó beszédivel a’ fel-tett tárgyadtól el tsalhasson (1789 Rájnis József C3578, 22) | A’ kifejezés is tſavargó, mert a beſzédnek terméſzetisége illy rendet kíván: A Hír magának lakóhelyt ama’ tágasságban ſzerzött, melly az ég ’s a’ föld között van (1793 Verseghy Ferenc C4433, 29) | Ezt a gyermeket kényszerítették, ez a csavargó okoskodás nem leánymunka, erre vonatkozik a jeladás (1867 Vas Gereben C4385, 262).

4. (rég) ’kanyarodó v. csigavonalú 〈mozgás〉, ill. csigavonalban elhelyezkedő 〈dolog〉’ ❖ Hogy a’ viznek oſtroma ne akadályoztathaſſon, lovakok küldettek elöſzſzör belé, kik tsavargó utyokkal, a’ viz erejének gátat vetettek (1776 Bessenyei György¹ ford.–Lucanus 7044040, 25) | a’ tsavargó keringetésekkel könnyebb e a’ tsatát meg nyerni; mint a’ reá rohanással? (1815 Pálóczi Horváth Ádám 8352012, 317) | [a bíbic] igen sebesen ’s csavargólag repül (1829 Pák Dienes 8346010, 184) | hogyan öntik az Uchátius-csövet, hogyan tágítják, hogyan fúrják bele a csavargó rovátkokat, amik pergő irányt adnak a lövegnek… (1895 Jókai Mór CD18).

III. fn 1A

’állandó lakhellyel nem rendelkező, rendsz. bűnözésből élő személy’ ❖ az ör-álló mihelyt éſzre veſzi, hogy a’ Török földéröl való tsavargók valamit akarnak: azonnal eggy puska-ſzóval jelt ád (1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0170, 65) | ki a ruháról itél: az Tordai Endrét […] könnyen egy korhely csavargónak tarthatná (1836 Táncsics Mihály 8463007, 5) | eltolonczolták a fővárosból, mint foglalkozás nélküli csavargót (1893 Kozma Andor C2788, 35) | [Szinyavszkij] Puskin hőseihez hasonló jó betyárokat fedezett fel a mordóviai börtönélet során megismert agyafúrt, eredeti észjárású csavargókban, zsebmetszőkben és lókötőkben (1997 Magyar Hírlap CD09).

a. ’〈férfi, fiú szidalmazó, megvetést kifejező megszólítására〉’ ❖ Csúfolsz csavargó? (1819 Katona József C2502, 78) | [a kofák] elkergették a gyermeket: Eltakarodj innen, te csavargó, mert tudom istenem! lesz mindjárt nemulass. Ni, a gazemberje, hogy settenkedik itt! (1881 Mikszáth Kálmán CD04) | Hogy mersz te itt okoskodni, csavargó? Tudod-e, mi jár [a hadseregben] az ilyen beszédért? (1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹ 9485068, 496).

b. (biz, tréf) ’〈csatangolni, kószálni szerető személy megszólításaként〉’ ❖ Most hát jön az asszony, csak jöjjön. Jött. Amint belépett, rátámadt az emberre. – Itthon vagy már, te csavargó (1922 Keleti Márton CD10) | belépett az Anyám ünneplőbe öltözve és még mindig nevetett. – No, te szépen megcsináltad! – mondta. – Te szépen megrémítetted a házat! Csakhogy visszataláltál, te csavargó (1931 Kassák Lajos 9314010, 15).

Ö: világ~.

ÖE: ~bíróság.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csavarog; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

csavargó melléknévi igenév, melléknév és főnév
I. melléknévi igenévcsavarog.
II. melléknév 1A
1.
〈szitkozódásban is:〉 kóborló, vándorló életmódot folytató(, munkakerülő, es. bűnözésből élő) 〈személy, csoport〉
az tſavargó ’s ámétó gyógyétók
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
az Esztergomi megyében lakó Benediktinusokat, mivel csavargók, tekergk, gonosz és feslett élet fráterek, az érsek hozná józanságra ’s jámborságra
(1808 Virág Benedek)
Egy csavargó szinész-társaság befogadta őket [ti. a két gyermeket] s mikor ez szétzüllött, másikhoz kerültek
(1877 Vértesi Arnold)
– Ne hazudjon! – förmedt rá [ti. a fiúra] a főnökhelyettes […] a csavargó mindenit magának
(1956 Irodalmi Újság júl. 21.)
két csavargó és bűnözésből megélő kiskamasz fiú története
(1994 Magyar Hírlap)
1a.
ilyen személyre jellemző 〈életmód, állapot stb.〉
Mondják ki a tarpeji szirt-halált, a Csavargó számüzöttséget, nyuzást, A börtönt egy szem búzával naponkint
(1848 Petőfi Sándor ford.Shakespeare)
a züllött, csavargó élet, az alkohol, nikotin alaposan tönkretette
(1970 Karinthy Ferenc)
A címszereplő [ti. Mirr-Murr kandúr] mögött […] eseményekben gazdag csavargó múlt áll
(1996 Új Könyvek)
2. (rég, átv is)
kanyargó, kacskaringós 〈út, folyómeder stb.〉
el-tévesztvén az üdvösségnek útát, a’ világnak tsavargó útain járnak
(1772 Jenei Márton ford.Haeften)
a’ patak, csavargó árkában, Víg csevegéssel ömledez
(1815 Kis János¹)
Harminc év alatt hatalmas töltések készültek a Tisza mellett, melynek 240 mérföldnyi csavargó medre az átmetszések által egy harmadrésszel megrövidült
(1879 Mikszáth Kálmán)
3. (rég)
bonyolult, körülményes 〈beszéd, érvelés stb.〉
sok tsavargó bübájosságokkal
(1783 Lethenyei János ford.Rosthy)
abban mesterkedik, hogy téged’ tsavargó beszédivel a’ fel-tett tárgyadtól el tsalhasson
(1789 Rájnis József)
A’ kifejezés is tſavargó, mert a beſzédnek terméſzetisége illy rendet kíván: A Hír magának lakóhelyt ama’ tágasságban ſzerzött, melly az ég ’s a’ föld között van
(1793 Verseghy Ferenc)
Ezt a gyermeket kényszerítették, ez a csavargó okoskodás nem leánymunka, erre vonatkozik a jeladás
(1867 Vas Gereben)
4. (rég)
kanyarodó v. csigavonalú 〈mozgás〉, ill. csigavonalban elhelyezkedő 〈dolog〉
Hogy a’ viznek oſtroma ne akadályoztathaſſon, lovakok küldettek elöſzſzör belé, kik tsavargó utyokkal, a’ viz erejének gátat vetettek
(1776 Bessenyei György¹ ford.Lucanus)
a’ tsavargó keringetésekkel könnyebb e a’ tsatát meg nyerni; mint a’ reá rohanással?
(1815 Pálóczi Horváth Ádám)
[a bíbic] igen sebesen ’s csavargólag repül
(1829 Pák Dienes)
hogyan öntik az Uchátius-csövet, hogyan tágítják, hogyan fúrják bele a csavargó rovátkokat, amik pergő irányt adnak a lövegnek…
(1895 Jókai Mór)
III. főnév 1A
állandó lakhellyel nem rendelkező, rendsz. bűnözésből élő személy
az ör-álló mihelyt éſzre veſzi, hogy a’ Török földéröl való tsavargók valamit akarnak: azonnal eggy puska-ſzóval jelt ád
(1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek)
ki a ruháról itél: az Tordai Endrét […] könnyen egy korhely csavargónak tarthatná
(1836 Táncsics Mihály)
eltolonczolták a fővárosból, mint foglalkozás nélküli csavargót
(1893 Kozma Andor)
[Szinyavszkij] Puskin hőseihez hasonló jó betyárokat fedezett fel a mordóviai börtönélet során megismert agyafúrt, eredeti észjárású csavargókban, zsebmetszőkben és lókötőkben
(1997 Magyar Hírlap)
a.
〈férfi, fiú szidalmazó, megvetést kifejező megszólítására〉
Csúfolsz csavargó?
(1819 Katona József)
[a kofák] elkergették a gyermeket: Eltakarodj innen, te csavargó, mert tudom istenem! lesz mindjárt nemulass. Ni, a gazemberje, hogy settenkedik itt!
(1881 Mikszáth Kálmán)
Hogy mersz te itt okoskodni, csavargó? Tudod-e, mi jár [a hadseregben] az ilyen beszédért?
(1953 Németh László² ford.Tolsztoj¹)
b. (biz, tréf)
〈csatangolni, kószálni szerető személy megszólításaként〉
Most hát jön az asszony, csak jöjjön. Jött. Amint belépett, rátámadt az emberre. – Itthon vagy már, te csavargó
(1922 Keleti Márton)
belépett az Anyám ünneplőbe öltözve és még mindig nevetett. – No, te szépen megcsináltad! – mondta. – Te szépen megrémítetted a házat! Csakhogy visszataláltál, te csavargó
(1931 Kassák Lajos)
ÖE: csavargóbíróság
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csavarog; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások