csecselégy (5B) l. cecelégy

cecelégy fn 5Bcsecselégy (kissé rég)

(Áll is) ’az afrikai kontinens Szaharától délre fekvő területein honos, 6–14 milliméter nagyságú vérszívó légy, amely szúró-szívó szájszervével a vastagabb bőrrétegen is képes áthatolni, kül. a Glossina morsitans fajba tartozó, a szarvasmarhán élősködő, ill. a Glossina palpalis fajba tartozó, az álomkór kórokozójának terjesztőjeként ismert rovar’ ❖ [Dél-Afrikában] nagy mennyiségben fordulnak elő a sáskák és a cecelégy (Glossina morsitans), mely a szarvasmarhában tesz nagy károkat (1893 PallasLex. CD02) | A trypanosomákat, mint Dutzon és Tow kisérletileg is kimutatták, a csecselégy, Glossina palpalis oltja át a betegekről az egészségesekre (1911 RévaiNagyLex. C5697, 463) | A cecelegyek Afrikában az emberek között az álomkórt terjesztik, a háziállatokra pedig a nagana nevű hasonló betegséget viszik át (1997 Magyar Hírlap CD09).

a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is, jelzőként is) (Áll) ’〈az ilyen legyek fajai alkotta nem elnevezéseként〉’ ❖ Csecse-légy (Glossina), a kétszárnyúak (Diptera) rendjébe, a legyek (Muscidae) családjába tartozó rovarnem (1912 RévaiNagyLex. C5701, 20) | Az álomkóros cecelégy (Glossina palpalis R. D.) Nyugat-Afrikában, a Szenegál- és Kongó-folyók közt terjedt el (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Csecselégy-alakúak. Csápsertéjükön az egysorban álló szőrök pillások. Csak a csecselégy (Glossina) nemnek 20 faja tartozik ide (1968 Dudich Endre–Loksa Imre C7040, 423).

b. (tbsz-ban) (Áll) ’〈az ilyen legyek fajait magában foglaló család nevezéktani elnevezéseként〉’ ❖ cecelegyek (Glossinidae): a kétszárnyúak rendjének családja (1997 MagyarNagyLex. C5818, 189).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz. 1994; IdSz. 2002 cecelégy · csecselégy.

csecselégy lásd cecelégy
cecelégy főnév 5B
csecselégy 5B (kissé rég)
(Áll is)
az afrikai kontinens Szaharától délre fekvő területein honos, 6–14 milliméter nagyságú vérszívó légy, amely szúró-szívó szájszervével a vastagabb bőrrétegen is képes áthatolni, kül. a Glossina morsitans fajba tartozó, a szarvasmarhán élősködő, ill. a Glossina palpalis fajba tartozó, az álomkór kórokozójának terjesztőjeként ismert rovar
[Dél-Afrikában] nagy mennyiségben fordulnak elő a sáskák és a cecelégy (Glossina morsitans), mely a szarvasmarhában tesz nagy károkat
(1893 PallasLex.)
A trypanosomákat, mint Dutzon és Tow kisérletileg is kimutatták, a csecselégy, Glossina palpalis oltja át a betegekről az egészségesekre
(1911 RévaiNagyLex.)
A cecelegyek Afrikában az emberek között az álomkórt terjesztik, a háziállatokra pedig a nagana nevű hasonló betegséget viszik át
(1997 Magyar Hírlap)
a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is, jelzőként is) (Áll)
〈az ilyen legyek fajai alkotta nem elnevezéseként〉
Csecse-légy (Glossina), a kétszárnyúak (Diptera) rendjébe, a legyek (Muscidae) családjába tartozó rovarnem
(1912 RévaiNagyLex.)
Az álomkóros cecelégy (Glossina palpalis R. D.Robineau-Desvoidy) Nyugat-Afrikában, a Szenegál- és Kongó-folyók közt terjedt el
(1933 Az állatok világa ford.)
Csecselégy-alakúak. Csápsertéjükön az egysorban álló szőrök pillások. Csak a csecselégy (Glossina) nemnek 20 faja tartozik ide
(1968 Dudich Endre–Loksa Imre)
b. (tbsz-ban) (Áll)
〈az ilyen legyek fajait magában foglaló család nevezéktani elnevezéseként〉
cecelegyek (Glossinidae): a kétszárnyúak rendjének családja
(1997 MagyarNagyLex.)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz. 1994; IdSz. 2002 cecelégy · csecselégy

Beállítások